Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-09-08 / 36. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ: Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., ejrész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Elöfizethétni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA. 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. AZ ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EGYETEMES EGYHÁZI GYŰLÉSBEN 1861. AUG. 29-én HUNFALVY PÁL ÁLTAL MONDOTT BESZÉD A GÖRÖG TANÍTÁS ÜGYÉBEN. Méltóságos, Főtisztelendő egyetemes egyházi gyűlés! Az előttünk levő tárgyról alkalmasint kétséges kimenetelű lenne tanácskozásunk, ha a magyarországi ág. hitv. egyetemesség vagy maga egyedül vagy most először szándékoznék • a görög nyelv- és irodalomtanítást ugy bevenni a gymnasiumba, hogy az kötelezett tantárgy legyen mind azokra nézve, ki abba tanulni járnak, mind azokra nézve is, kik alapitani, vagy fenntartani akarnak gymnasiumot. De miután a magyarországi ág. hitv. egyetemesség se nem maga egyedül, se most nem először szándékozik a görög nyelvtanítás felett határozni: ugy hiszem, nagyon illő, hogy ne hirtelenkedjék ily nyomós ügyben, hanem nézze előbb, mit tesznek és tettek másutt e tekintetben, s mit határozánk ruinmagunk is nem régen. Ezt pedig tennünk mind tanácsos mind tanulságos. Mit tesznek másutt a görög nyelvtanítással a gymnasiumban ? Ezen kérdést ne intézzük Németországhoz, minthogy tudván tudjuk, hogy ott kiváló szeretettel és gonddal űzik a görög tanitást, miszerint talán az elégnél is többet tesznekjóllehet teszik azt oly sikerrel, hogy a görög tudományban immár fölülmúlják a többi nemzeteket, — mit senki sem akarhat kétségbe vonni. Ámde azért se intézzük Németországhoz kérdésünket, mert mi impracticusnak tartjuk a németséget ; s hadd gondoljuk, hogy ott talán hibából is tesznek annyit a görög nyelvtanításban. Intézzük tehát kérdésünket inkább Hollandiához, Svéd-és Dánországhoz, de mi legnyömatékosabb lehet, a practicus Angliához. S mit felelnek onnan kérdésünkre ? Azt, hogy mindenütt gymnasiumokat vagy tudós iskolákat tartanak, s ezen iskolákban a görög tanitás kötelezett tantárgy mindenkire nézve. Ott sem beszél senki arról, hogy minden ember, ki nadrágot visel s nem kénytelen mindiárt varga- vagy szabó-székre ülni, görögül tanuljon ; hanem igenis arról van ott szó, hogy a ki a gymnasiumba jár, az ennek caudiumi furca-ja alá kénytelen adni nyakát j azaz köteles azt tenni és tanulni kivétel nélkül, a mit a gymnasiumi rend parancsol; az pedig az emiitett országokban a görög nyelvtanítást parancsolja. S különös, hogy épen Angliában, hol ezen közmondást találták fel: time is money,— az idő pénz (minek ellenében nálunk talán az unalmat találták fel csak), hogy, mondom, épen a practicus Angliában, hol az időnek becsét százszorta jobban ismerik mintsem nálunk, a tudós iskolák szinte kizárólag űzik a classicus nyelveket, tehát a latinon kivül a görögöt, miszerint méltán mondhatni, hogy ott egyoldalú a tanulás és tanitás. Macaulay beszéli, ha jól emlékszem, hogy a hires Pitt nem tanult s nem olvasott egyebet a görög tragikusoknál s Newton-nek „principia philosopliiae Naturaeu

-nél, — miket, mellesleg mondva, nálunk a tanárok sem olvasnak talán. Peel pedig e század negyedik vagy ötödik tizedében a glasgowi egyetem lord-rectorává levén, beigtatásakor az egyetem tanáraihoz és ifjúságához mondott beszédében leginkább a classicus, tehát a latinon kivül a görög irókat ajánlá az ifjaknak; mert,úgymond, tudomása szerint, Angliának nem volt még