Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-09-08 / 36. szám

Ezenfelül azon számos ifjak érdekében, kik a közelebbi 12 év alatt végezve jogot vagy legalább a honit nem hallgathatták, megrendelte egyházi főtanácsunk, a fenemlitett fötanodáknál — hol csak lehet — egy — egy éves rendkivüli jogi tanfolyam kinyitását. Hogy igy az irt ifjaknak is legalább mint rendkivüli joghallgatóknak mód nyújtassák, a honi törvényekben némi jártasságot szerezni. Ezen egy éves rendkivüli tanfolyamban, — hogy a tervezett 2 éves rendes folyamba is beiktatható legyen,— tanitattni fog -nak az észjog, — közönséges államisme, a honi köz - és magánjog és a perrendtartás. Mindez szükségesnek tartatott, addig is mig az egyes tanodák a magok hirdetményeiket kiadnák, az érdeklett szülök- és ifjaknak hirül adatni. Kelt Kolozsvárit, jul 31.1861. Olasz Károly. egyház fötanácsi titkár. VÁLASZ T. NYIRY JÁNOS URNÁK A „PROT. EGYH. ÉS ISK. LAP 31-DIK SZÁMÁBAN A 988—990 LAPON. KÖZLÖTT CIKKÉRE. T. Nyiry urnák méltóztatott, a „Prot. Egyh.és Isk. Lap -29-dik számában közlött tudositásomba foglalt nézetek következtében, -alulirtat mint közlöt, gondatlanság-, methodikátlanság-, tudatlanság-, és logikátlansággal vádolni ; végezetül pedig azzal rekeszteni be értekezését, hogy ráfogván a szarvasi leendő tanitóképezdére, miszerint itt tiz hetenkinti órában tizenegy tantárgy akarna előadatni, ugyan alulirtat akarja nevetségessé tenni. Előre bocsátom, hogy egy kis tévedésben van Nyiry ur, midőn enyim gyanánt bírálgat oly képezdei szervezetet, melyben én mint bizottmányi jegyző csak hiven registráltam az illető esperességi bizottmányban kifejlett nézeteket. Mit csak is azért jegyzek meg, hogy illőnek látom tiszteletben tartani és tartatni a tulajdoni jogot; és koránsem titkolom, miszerint magam is ama nézetet, hogy t. i. néptanítóink — legalább e vidéken — együtt képzendők a leendő papokkal, tehát „a humanismus intézetével kapcsolatos" képezdében, teljességgel sajátommá tevém. Ha kell e részben külországi tekintélyre hivatkoznom, hivatkozhatom Diesterwégre, *) kiről tudva van, hogy épen szabadabb gondolkodás utáni törekvése miatt a seminariumokban, a Stahl-Hengstenberg-Raumerféle obscurantismus részéről annyira üldözés tárgya lön, hogy tanitóképezde-igazgatói állomását Berlinben a mult évtized elején odahagyván, azóta a szabadság és önhatározásra törekvő nevelési elvek mellett igazi humanismus alapján csak annyival tüzesebben hareolt;— és hivatkozhatom Diestervveg elvrokonaira. Tudva levő dolog *) Diesterweg nyilai (Wegweiser für deutsche Lehrer cimü munkájában) Thiersch és a gymnasiumok ellen, Th. nek elbizakodásából és ennek a nép nevelés meg vetéséből magyarázandók meg, nem pedigD. nevelési elveiből, melyek szabadságot igazságot, szabad fejlődést hirdetnek. ugyanis, hogy a Stahl-Hengstenberg-féle párt a jövendőbeli néptanítót, mind az egyetem iskoláiban beszívható heterodoxia, mind a gymnasiumokban beszívható pogány irodalom mételyétől meg akarván menteni az ifjút, még mielőtt öngondolkodásra ébredne, a seminárium egyedül üdvözítő orthodoxia révpartjába szorítja. Ha attól nem tartanék, hogy unalmassá váljak a külföldi tekintélyeknek a nevelés mezején termett nézetei közlése által, igen sokat hozhatnék fel, mi bizonyságul szolgálna arra, hogy nézeteink, melyek a szarvasi tanítóképezde szervezésében vezéreltek, koránsem oly fonákok és nevetségesek, mint Nyiry ur azokat feltüntetni igyekszik. Bocsánatot kérek, ha még, előbb mintsem Nyiry ur első ellenvetésére tovább folytatnám válaszomat, az összefüggés miatt a második és harmadikra is terjeszkedem. Ugyanis, a mint eddig a gymnasiumból általmentek a növendékek a szorosan úgynevezett képezdébe, a negyedik osztály végeztével rendesen csak a 13 — 14 életévet töltötték be. Senki sem fogja tagadni, hogy ez életkorban sokkal éretlenebb és tapasztalatlanabb még az ifjú, semhogy a tudományok egyetemén tájékozván magát, képes volna megítélni, mire teremtette az Isten, mire hivja geninusa. Hogy sok ifjú még a 8-dik osztály befejezésekor is -határozatlan: az semmit sem bizonyít, miután itt csak a potiori lehet szó, és csakugyan áll az, hogy 10—20 éves korig az ember életében egy év többet dönt, mint 30-50- ig tiz. Már pedig annak ki valaha nevelni akar, azaz önállóságra, öntevékenységre birni a gyermeket, kell hogy maga is szabad fejlődésen keresztülment legyen. Szabadabb fejlődés pedig csak azon korban lehetséges, hol az ember már némi érettségre szert tevén a gondolkodásban, önállóan tudja tájékozni magát, mit legalább eddigi tapasztalásunk szerint a gymnasium negyedik osztályából kikerülő ifjaknál híjába kerestünk. Ugy de a képezdei 2 évi tanfolyam a nevelés fonalát neTn ott fogja fel, hol a gymnasiumi növendék a 4-dik osztályában elhag yta, hanem azonnal a szaktudományokra viszi által a növendéket, holott még mind a lélek mind a test még nincs a fejlődés azon fokán, hogy már az-u. n. kenyértudomány, mi közvetlenül az életben szükségeltetik, illetné. A külön álló képezdék mind a külföldiek mind a hazaiak azt be is látták, a miért is még a seminárinm elé u. n. előkészítő, kétévi praeparandiai tanfolyamot „átmenő híd" gyanánt állítottak fel. Ezt nem én mondom, hogy a seminárium a gymnasiumhoz képest idegen vagy „ismeretlen föld, " hanem magok a különálló képezdék, épen ily közvetítő tanfolyamok felállítása által azt tényleg bevallották, hogy nagy része a gymnasium 4-dik osztályából kikerült növendékeknek praeparandiai v. előkészítő tanfolyam nélkül nem bír boldogulni. De már a soproni képezdében azon előkészítő osztályban az igazgató legújabb tudósítása szerint az „Iskolai Lap"ban a jövő évben össze fog olvadni a gymnasiummal !'• Etenim omnes artes, quae ad humanitatern pertinent, habent quoddam commune vinculum et quasi cognatione quadam inter se continentur.u <Xic. pro Archia I.). És épen ez okból nem birtam még eddig meggyőződni annak célszerű voltáról, hogy rokon in-