Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-06-02 / 22. szám

Miután már a t. part. synodus engemet vád iránti igazolásra szólított fel, annak egyéb jelentősége nincsen, mint az, hogy bizonyítsam be, miként a tény ugy áll és olyan, a milyennek ismertetett. Úgyde ezen kötelesség alól maga a t. part. synodus mentett fel, midőn az ismertetett tényállást bevallással constatirozta, — még pedig egyfelől azzal, hogy a Prot. Egyh. Lap idei 4-dik számában 14 papi egyén vallja be, hogy a kérdés alatti rovatai, az ostromállapot idejében, rendkívüli módon léptetett életbe, — másfelöl, hogy ennél is több hitelessége legyen ama bevallásnak, maga a t. part. synodus hirlapilag közhírré tett jegyzökönyvében elismerte, hogy noha 1855-ben ezen rovatali kérdés főtiszt, püspök ur elébe felterjesztetett, és igy felsőbb bíróság előtt állott: mégis a rovatai felszedését épen ugy, a mint 1850-ben önfejüleg Mező-Madarason megkezdette, folytatta és folytatja ma is. Ily előzmények után csak is annak megmutatására szorítkozom, miként a rovatalos eljárás törvényellenes. Ez pedig megbizonyosul a 89-dik canonnak az Approbata Constitutio 1-sö része, 1-sö titulusa, 3-dik articuluaávali egybevetéséből, — melyek közt az első azt tartalmazza, hogy a parlialisok a püspök, ugy generális synodus és főconsistorium helybenhagyásán kivül semmi fontos dologba ne elegyedjenek; az utóbbi jelesen azt, hogy az egyházi rend oly dolgokban, melyek a hallgatókat és külső rendeket is közösen illetik, különben nem reformálhat, hanem csak azokkali közértelemből; úgymint kiki maga religioján levő fömagistratusoknak és patronusoknak egyenlő tetszésekből. Mely szerint ily fontos rovatainak életbeléptetése felöl rendelkezni csak is a főconsistorium a generális synodussal lehettek jogosítottak. Ismertetésem tehát nem büntetést, hanem méltánylatot érdemlő oly szükséges tény, melyet nem mulaszthattam el a nélkül, hogy ezen visszaélésnek hallgatássali beleegyezés utján szövetségesévé ne tegyem magamat. 3. Nem azt hibáztatom én, hogy évenként négy part. synodus tartatik, nem is azt, hogy központi helyen, városon tartatik, mint a mely gyakorlatnak sok tekintetbeni előnyei vannak, hanem azt, hogy a partialis tartási rendszeren változtatni, túlhaladja a part. gyűlés hatáskörét, — és hogy igen nagy a rovatai, még pedig azon időben, midőn az ekklézsiák eddig ismeretlen adókkal voltak túlterhelve. — Hány rongyos iskolaház s romlásnak indult parochialis épület nincsen egyházmegyénkben ? és mégis négy közgyűlésen négyszáz pengő forintot kell elfogyasztani. Ily rovatainak és költséges gazdálkodásnak erdélyi több egyházmegyéinkben seholsem látszanak nyomai. Igen magas mondom az élelmezési költség, mert a miből felhasználás után is felesleg marad, az mégis csak igen sok. Ezt a felesleget pedig maga a cáfolat is elismeri, midőn állítja: hogy az többnyire iskolatanítói képezdére fordittatik. — Azonban nem kell feledni azt se, hogy a felesleg forrása nem csupán az alkalmatlan időben keresendő — mint történetes valamiben — hanem azon tényállásban is, miszerint közgyűlést hirdető körlevélben — politikai tárgyak hiánya miatt — többször csak is ülnökök hivatnak meg akkor,; mikor a száz pengő forint rovataiból egy fillér sem maradhat el. Ily esetben pedig, mikor csak is hivatalosok teszik a fogyasztó személyzetet, milyenek: az esperes, egy jegyző, két közügyigazgató és tíz ülnök urak, — továbbá négy ügyvéd és egy ajtónálló , Összesen tizenkilencen, mely számot fölebb csigázni ily esetben nem lehet: akkor a cáfolat számítása szerinti fogyasztás mellett is a száz conv. forintból negyvenkilenc forint és husz krnak kell megmaradni. — Ide járul az is, hogy a százforintos rovatai régibb a képezdénél, — sőt nem tagadhatni azt se, hogy a közelebbi két évben rovatai utján fedeztettek a képezde szükségei. Mindezekből a sül ki, hogy a felesleg sokkal nagyobb, hogysem annak hováforditása a cáfolatban kellőleg ki lenne mutatva. Mely nehézség az által is növekszik, hogy az illetők arról csak is önmaguknak számolnak. Az ily apocryphus számadás pedig érvénytelen. Nevezetesen az egyházak, melyek a rovatai hordozásába legnagyobb mértékben folynak be, mit sem tudnak arról. A feleslegnek az ö tudtuk nélküli legszentebb célra leendő fordítása is nem egyéb, mint protestánsellenes eljárás, mert a felesleg nem a part. synodusé, hanem az azt fizetőké, és a nihil de nobis sine nobis" elv protestáns autonomiánk életere. 4. Valótalan és céltévesztö cáfolok azon állítása is, mintha én az egyházmegyét vádoltam volna. Nem vádoltam én az egyházmegyét, hanem csak a partialistartás rendszerét ismertettem, és pedig lehető javítás kedvéért. S ím a megsértett érdek tizennégy számú légiója áll síkra ellenem, biztosítva magát még háta megett egy kilenc számú tartalékkal. Innen pedig nem bajos megítélni, minő lábon állhat a lelki függetlenség ottan, hol oly könnyen sikerül huszonhárom zsoldost toborzani. Sőt a félrevezetett tömeg leleményességnek tartotta jámbor szándokomat valamely daemon általi inspiráltatás lehetőségéből hozni le. — Minek ellenében, minthogy épen okadatolásra figyelmeztetve is vagyok, alkalmi kötelességemnek ismerem a biblia ezen szavait idézni: ,,Mikor Jézus az ördöngöst gyógyítaná, mondának a farizeusok :" Ez nem egyéb által, hanem az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket. Jézus pedig, mikor ezeknek gondolatjukat tudná, mondá nekiek : „Minden ország, valamely magában meghasonlik, elpusztul." Ha pedig a sátán a sátánt űzi ki, ő magában hasonlott meg, mimódon állhat meg tehát az ö országa ? És ha én a Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki azokat? azért ők ítélnek meg titeket. Hogyha pedig Isten lelke által űzöm ki az ördögöket, tehát elérkezett hozzátok Istennek országa. Máté 12, 22 — 28. 5. Ismertetésemet azon Ígérettel zártam volt be, hogy szükség esetében folytatandom azt. Ezen záradékban — gyanithatólag — valamely előttem tudva levő, de általam szándokosan elhallgatott visszaélést rejleni vélvén, mind a cáfoló 14 paptárs, mind a t. részletes zsinat jegyzőkönyvi kivonata sürgetöleg követelik, hogy okadatoljam, mi rejlett ezen folytatási Ígéretben ? Elöljáróságom követelésének engedelmeskedni köte-