Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-05-19 / 20. szám

magában foglalja , ezen egyházi költségvetés mindenütt, a hol katholikusok és dissenterek számosak, semmivé lőn, s a templombajárók önkénytes adakozására szorítkoznak. Ezen, telkekhez tapadó egyházi adózásnak törvényes eltörlése a legközelebbi idö'ben várható s azzal mindenesetre egy, az államot és egyházat összekapcsoló, de félig már felbontott kötelék megint szétszakad. Angliában az egyházi jövedelmek, melyeknek összegéhez azon szűk adakozások, melyek amúgy veszendőbe mennének, emlitésre sem méltó viszonyban állnak, részint az egyházi földekből, melyek mint glebeland a papnak önálló gazdászkodás végett adatnak, vagy mint más földbirtok rövidebb, vagy hosszabb időre haszonbérbe bocsáttatnak (mely tárgyban a sok törvényes korlátozást csak az angol törvény pontos ismerője érthetij, részint tizedből, mely Angliában is, mint mindenhol, valamennyi telken fekszik, részint palást-dijakból stb. folynak. A tized (tithe) történelme Angliában nem különbözik annak szárazföldi történelmétől, s a törvényhozás végre a tizedmegváltást itt is mindenkép gyámolitotta. E tizedmegváltás végrehajtására parlamenti törvények által (6. és 7. Will. IV.) „the tithe commissioners for England and Wales" rendeltettek, kiknek foglalkodása most az Inclosure commissioners-ekével olvadt össze. A tizedmegváltás önkénytes, vagy kényszeritett lehetett. Az angol tizedmegváltás fősajátszerüségeihez tartozik,hogy a tized, mely egyébiránt Angliában is nagyon sokszor laicus kezekben volt, telektől évenként fizetendő pénzzé (rent charge) van átváltoztatva, s a mennyiség a gabonának időszerinti árához képest meghatározandó. E mellett azonban a tizedet végképen is meg lehet váltani. Eddig csak az angol anglikán egyházról szóltunk, holott jogilag tulajdonkép csak „Anglia és Irland egyesült püspöki egyházáról" lehet szó. Uniókor Anglia és Irland prot. államegyházai egybeolvasztattak, de tényleg minden a réginél maradt. Az irlandi anglikán egyház történelmei az ország politikai történelmétől el nem választhatók. Ezen államegyház jelennen egy csekély kevesebbségé, azon egyháznak pedig, melyhez a népesség tömege tartozik, az állam csak szegényes alamizsnát ad, és sok protestáns e csekély adományt is bűnnek tartja, mi a legnagyobb méltatlanság, a mit Irland szenved. Az irlandi anglikán egyház alaptörvényei csaknem szórólszóra megegyeznek az Angliában kihirdetett törvényekkel, csakhogy a katholikusok különböző időben a reformátio után, mint választók és választottak részt vettek a parlamentben. Az egyházjogból kiemelendő, hogy Irlandban Convocation soha nem volt. Ujabb időből az egyházi tized miatti harc ismeretes. E tárgytól eltekintve, az angol parlament az anglikán egyházépületen azzal törte az első rést, hogy Irlandban a prot. püspökségeket tetemesen leszállitá. Két érsek és tiz püspök e név alatt utolsók, s a többi közül, mint már az unió óta, csak négyen, egy érsek és három püspök, bizonyos forda (turnus) szerint ülnek a felsőházban. Ezen 1334-ki püspökleszállitás a vészteljes appropriatio-záradékot is magában foglalta. Ha az államegyház már magában véve rosz, annál roszabbnak kell olyannak lenni, mint az irlandi s az angol anglikánok helyes tapintatáról tanúskodik az, hogy az unió 5-dik cikkét: That the churches of England and Ireland as now by law established, be united in one protestant episcopal church, to be ealled the united church of England and Ireland, nem létezőnek tekintik. A skót püspöki egyházról is kevés dicsérhetőt jelenthetünk. Skótokban oly erős volt a presbyterián szellem, hogy a Laud és I. Károly fiai alatt ismételt üldözések erőt rajta nem vehettek. Midőn az 1688-ki forradalom után ismét törvényessé (established) lőn a presbyterián egyházalkotmány, azoknak száma, kik a püspöki kormányzathoz hivek maradtak, nagyon csekély volt. Azok többnyire a Stuartok párthivei valának, s e boldogtalan nemzetség megbukta után a skót püspöki egyháznak ahhoz, hogy örökre csak felekezet marad, annál inkább kelle szoknia, mivel a skót korona a presbyterián egyházon belül áll. Ejszakamerika „Egyesült államaiban" szintén van püspöki egyház, de hivei számánál fogva csekély, s a mi magában értetik, nem államegyház. 1847 óta az angol gyarmatok számára különböző püspökök szenteltettek föl, hanem arról, hogy az anglikán egyház a gyarmatokban kizárólagos állást foglaljon el, vagy épen államegyház legyen, ugy nincsen szó, mint állam általi