Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-05-12 / 19. szám

fogna az ország egyházára nézve látni, és semmi körülmény közt sem fogja megengedni, hogy a Convocation uj kanonokat hozzon. Az egyházi szakadások mellett, melyeknek mindegyike maga részére szeretné megnyerni az állam és egyház hatalmát, csak is ez róla egyedül lehetséges ál­lamférfiúi nézet, valameddig az államegyház fen­áll. E szerint a canterburyi és yorki érsekek által királyi parancsra egybehivandó Convoca­tion-ok ma arra szorítkoznak, hogy a koronához, mint a parlament, válaszfeliratot intézzenek, mire válasz többnyire csak a legközelebbi összejöve­telkor adatik, azután pedig szétoszoljanak. Nemzeti zsinat nélkülözése mellett annál fontosb az egyház legfőbb méltóságosainak állása s különösen részvéte a parlamenti tárgyalások­ban. A canterburyi és yorki két érsek (emez Primate of Erigland-, amaz Primate of all Eng­land-nak neveztetik) alatt jelenleg 26 suffraga­neus püspök áll (köztök hat a yorki érsekmegyét alkotja). Az érsekek és suffraganeus püspökök választása a székeskáptalanok kezeiben van, de a választásra utasitás (congé d'élire) egyszer­smind a koronának azon parancsát tartalmazza, hogy a kijelölt személyt válaszszák, e szerint a püspököket tényleg a korofia nevezi ki. A püs­pökségek patronatusa gyakorlatilag az időszerinti ministerelnok kezeiben van. Lemondhat-e hiva­taláról a püspök, az még a mult évben is élénk vitatárgy volt, s nagyobb biztosság végett a törvényhozás útját választották. A püspöknek kötelességei és jogai az egyházon belül lényeg­ben kath. egyházjogszerintiek, természetesen, a mennyiben itt a protestantismus alaptanai elté­rést nem követeltek. De, miként már kiemeltük, épen a püspöki hivatalnak, mint a puszta papi hivataltól elkülönözött felsőbb egyházi rendnek fontossága civódás oka volt az egyházban kezdet óta. Az angol püspökök jövedelme, noha a re­formatio által csökkent, idő multával a földbirtok értékének növekvése által mesés nagyságra emel­kedett (igy London legszebb része jobbadán a londoni püspöké). Jelennen behozatván az Eccle­siastical commissioners, kik meghatározott évi fizetés fejében az évi járandóságok, kamatok stb. iránt az egyes püspökökkel szerződéseket az állam nevében kötöttek, itt legalább részben üz­let eszközöltetett, melynek fölöslege, s a lefog­lalt prebendák stb. a kevésbbé alapitványozott püspökségek és szegényes egyházak fölsegélésére fordittatnak. Egyébiránt ezen uj középponti ha­tóság (parlamenti törvény által 6. és 7. Will. IV., c. 77. felállítva, 3. és 4. Vict., c. 113. által meg­bŐvitve), noha reá nézve is van némi kívánni való, az angol egyházat illetőleg legfontosb ujitás a reformbill óta. Ezt azon tény bizonyítja, hogy 70 millió font sterlingnyi vagyont kezel. Uj püspökségeket alapított (Ripon- és Manchester­benj, másokat egyesitett (gloucester- és bristolit stb., asaph- és bangorit), a püspökségek és köz­ségek határait többnyire újból jelölte ki stb. Ha­nem a világi kormány itt is az egyház fölött állónak mutatkozik, mennyiben azon parlamenti törvények, melyek az Ecclesiastical commissio­ners-eket életbeléptették , teljhatalmat adtak a koronának, hogy az Ecclesiastical commissioners­ek (ezeka püspökök-, magas államhivatalnokok bí­rák és kormányzó államférfiakból állnak) javaslatait a titkos tanács végzése által (order in council) törvény erejével ruházza fel. Mivel a fenálló ér­dekek túlságosan aggodalmas kimélésével fogtak a dologhoz, minden ujitás nincs még tökéletesen végrehajtva; de a püspökök jövedelme társa­dalmi állásuknak még mindig kelletén tul meg­felelő mértékre, de mégis mértékre csakugyan le van szállítva. A püspököknek, mint ex officio felsőházi tagoknak politikai állása ujabb időkben is nem maradt megtámadatlanul. A vita, mint egyházi főnökök, vagy püspöki földeikért, mint a korona hűbérnökei ültek-e kezdet óta a parlamentben ? bennünket nem érdekel, de curiosumként kiemel­jük, hogy a püspökhöz intézett minden összehívó levélben nem csupán ő, hanem megyéjének ösz­szes papsága is felhivatik, hogy jelenjék meg a parlamentben. Annál fontosb az elv, hogy a püs­pökök számát a felsőházban nem akarják meg­szaporítani s ez oka, hogy a sodori és mani püs­pököt, ki soha nem ült a parlamentben, valamint Man szigete sohasem képviselteték, kivéve az idő szerint legújabban kinevezett püspök, a há­rom (londoni, winchesteri és durhami) régi leg­tekintélyesb püspök kivételével, nem ül a felső­házban, ugy hogy a 26 angol püspök közöl a két érseken kivül mindig csak 24 ül a parlament­ben. Mig egyébiránt az egyházalkotmány, a mint

Next

/
Thumbnails
Contents