Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-04-28 / 17. szám

A MAROSI EV. REF. E.-MEGYÉNEK, ;i861. APR. 8-ik S KÖVETKEZETT HÁROM NAPJAIBAN M.-VÁSÁRHELYEN TARTATOTT PARTIALIS SYNODUSSA KÖZIGAZGATÁSI JEGYZÖKÖNYVÉBŐL KIVONAT. 12. v. szám apr. 8-ik délelőtti ülés. Előterjeszti espe-Tes aláírása alatt azon körülményt, miszerint mult 1860-ik év végén a 46. számú „Prot. Egyh. és Isk Lap"-ban igtatott egy cikkben, marosi egyházmegyénk kormányzata kivált a part.-synodusok tartására nézve, kárhoztatólag gyanusittatik, sőt vádoltatik e.-megyei paptársunk Gönci Lajos által; mely vádra, part. szék által a tényállása valóságáról leendő felderítés felöl, tett is esperes aláírása alatt ugyan hirlapilag rövid nyilatkozatot, — ezt követöleg, e.-megyei 14 paptársunk aláírása alatt, viszont adatván ki azon cikk ellen egy cáfolat, s ennek következtében, ismét Tollas Károly aláírása alatt, a cáfolatra egy észrevételi cikk adatván, ki ugyan azon „Prot. Egyh. és Isk. Lapu

-ban ezekből folyólag, jelen part. synoduson, mint a történetek után első gyűlésen, tanácskozás alá bocsátván ezen tárgyat esperes aláírása alatt. Határozat, algondnok Antal Imre Aa. elnöklete alatt, Erdélyi Sámuel ur, Silveszter János, Pap Elek, Rákosy Lajos és Albert János aláírásai alatt, személyökben bizottmány neveztetik ki azon utasítással; miszerint az ezen tárgyban már négy külön számok alatt álló Egy. és Isk. Lapokban költ különböző cikkeket olvassák össze, tárgyalják, és azokból kifolyólag — a meglevő adatokból készítsenek egy formulázott véleményt, melyet jelen part. synodus tartása alatt, adjanak is be székünkre. 44-dik v. szám: apr. 10. délutáni ülés. Apr. 8-ki ülés 12. vezérszámja alatt kinevezett bizotmány be adván, elkészített véleményét — tárgyalás alá, ennek következtében : esperes Péterfi József, rendes jegyző Vischi Zsigmond, Losonci Móses és Szlász János közigazgatók aláírás alatti, mint egyh.-megyénk rendes hivatalnokai, ezen tanácskozásban részt venni nem kívánván — elnöknek megbizatik idősebb székbiró Sebestyén István, és tollvivönek Pap Elek aláírás alatt, s evvel fentebb nevezett hivatalnok aláírás alatt a gyűlést elhagyták. 45-dik v. szám: apr. 10. délutáni, és 11. délelőtti ülések. Az ekként újból alakított ülésünk, Antal Imre és Dósa Elek algondnok aláírásai, mint a rendes székezö bírák és több lelkész aláírás alatti jelenlétében, tovább folytatván működését; tárgyaltatik a Gönci Lajos ismertetése véleményezésével, megbízott küldöttség munkálatja, melyre nézve a részletezések után következőkken történt megállapodás, s határoztatott jegyzőkönyvbe vezettetni: a) Olvastatik mult évi Prot. Egyh. és Isk. Lap 46-ik számában megjelent, s egyházmegyénket, annak kormányzatát vádakkal terhelő ismertetése kelementelki pap Gönci Lajos aláírásának; melynek folyamán — egyébb aprólékos elméncségek s célzó bántalmakon kivül — esperes aláírása alatt — s kezelő tiszti kar ellen, több nehézségek irányoztatnak, nevezet szerint: aa) mintha esperes aláírása alatt, törvényen kivül kánonizálta volna a negyedik partiálist. bb) A megyéktől, részben a papok — és isk. tanítóktól fizettetni kezdett 100 — 100 conv. forint pártiális tartási dij, mint egy sokalva — indokolatlan terheltetésnek mutattatik fel. cc) Az ebből fenmaradó feleslegről, csak magoknak számolnak a kezelők, dd) Mintha testületünk pátriárkális kiskorúságában és önkény alatt nyögne, és végül — ee) minden roszaknak oka a hivatalkodás élethossziglan tartásának tulaj— donitatik: Nem helyeselheti, sőt alaptalanoknak kénytelen nyilvánitni — part. székünk, valamint egyébb sértő és illetlen kitételeit, annál kevésbé érintett fő vádpontjait nevezett paptársunknak, mert ugyan is: aa) A negyedik partiálisrak rendesen való tartásában nem esperesi önkény, de törvény — és korkivánalmának szükséges hódolást látunk, ott állván a sz. udvarhelyi közzsinatnak 1856-ban hozott, és tisztán szabályzó 43 pont alatti határzata. Ide tartozólag — ha vissza megyünk félszázados múltjára egyházmegyei életünknek, látjuk: hogy 1805-ig mind a három rendes gyűlést, papok — és isk. mesterekkel, az egyházak tartották fel; azon innen kezdődik a' harmadiknak idvezült gr. Teleki Mihály ö nagyméltósága s követöleg más kegyes fö-és algondnokaink által központilag M.-Vásárhelyre hozatása, s fel is tartása a megyék helyett magok költségén hivatalkodásuk ideje alatt; s a negyediknek megyék költségein való tartása csak is 1858-ban — és igy törvényesítése után két évvel — veszi kezdetét, addig azon negyedik gyűlésen, kiki saját költségén, s olykor esperes aláírása alatt, asztala mellett élelmeztetvén. — bb) Hogy kell-e, és kitartsa az évenkénti rendes gyűléseket, valamint egy gyűlésre sok-e városon, s akár holott is 100 con. forint ?? ? Ezekre véleményünk: •— kell-e tartani? meg felel erre az annyi vér — és küzdelemmel kivívott önkormányzat, mely nélkül evangyéliom szellemébeni protestantismus halni igen, de fenmaradni, és ker. józan szellemben haladni nem képes. — Hogy kitartsa ? ott áll a 89-dik három tárgy sorozata után megítélhető értelme: a kikért tartatnak — való keresetek, s egyébb ügykezelést igénylő egyházi személyek és községek. Háromszázados igazság — és kegyelettel párosult gyakorlata ez anyaszentegyházunknak, s még jobbat és célszerűbbet nem teszünk helyébe, — ad analogiam, mint a közzsinatot évenként, rendre az egyházmegyék tartják fel — államink kell mellette. — 1855 — 72 püspöki szám alatt körözteti főtiszteletü püspök ur egyházmegyéiben, a part. synodusok mikénti feltartása iránti tudakozását; melyre ugyan azon év mártins 28-kán 642. szám alatt elküldötte esperes aláírása alatt, part. székünknek a mártius 20-diki ülés 5-dik pontja alatt tárgyalva adott azon feleletét, melyben épen azon kérdéseit 100 conv. forintnak, a könnyebbséget látó megyék szabad választására bízott, s part, szék feltartásra fizettetni kezdett pótszerezése, illetőleg — az arróli körülményes felterjesztés van megírva; és erre még eddig, soha rosszaló, vagy módosító rendelvény, nem érkezett. — Nem is áll az, hogy nagyobbára csak válóperekért tartatnának a gyűlések; mert a tényállás és jegyzökönyveink azt tanúsítják, hogy a tárgyalásoknak *