Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-04-28 / 17. szám

zatnak, melyet más összefoglaló kifejezés hiányában Pantheismusnak nevezhetünk , azt a határozott alakját, Hegel formulázta kifejezését, mely a thesis, antithesis és synthesis walzer-rythmusában táncolva akará construálni a világot. Mert hogy maga a Pantheismus, ez a janus fej, melynek egyik arca a realismus, másik az idealismus, a Hegel szabta tógát, vagy frakkot levetve, mindig áll és hatalmaskodik, vak volna, a ki tagadná. — Gyanúm van, hogy Sz. is és védence csak azt sürgetik, amaz az „egységes álláspont," „egységes bölcsészet," Peti József „eszmeelviség" nevezete alatt." Kevésbbé avatatlanokat képes volna talán félrevezetni e nagy nekikészülés, ezen alaposságot játszó nagy fenékkerités; — pedig az egész nem egyéb egy kis cselfogásnál. — Olyasforma harci készülődés, melynek háta mögött szép tisztességes visszavonulás történik. Lássuk csak hogyan ? Lélektani alapon fejtegetett logikájában az volt még a nagy kifogása Brassainak Hegel ellen, hogy ez az ismeret anyaga és formája, a tárgyi világ és gondolkodás stb. közti különbséget tagadván rendszerében: ezáltal a fogalomzavar lett teljessé. — „Markó leggyönyörűbb tájképét zsuroljuk összevissza — úgymond — olajos szivacscsal, mig sem ég, sem föld, sem hegy, sem lapály, sem szikla, sem erdő nem látszik rajta, s aztán mondjuk, hogy nem festett tájképet" stb. — Szóval nem tetszett neki Hegel rendszerében, hogy az, egységet követel; mert az egységet nem tudta másként képzelni, mint a különbségek összevisszazsurolását. Erre annak idejében megfeleltem vádiratomban. — Szólott róla bírálatában a szemlész is; — még pedig oly meggyőzöleg, oly hatályosan, hogy Brassai maga kénytelen elismerni, miszerint az emberi ész egységi vágya ügyes fejtegetéssel kimutattatott (Korunk 72.). Most már tehát az egység ellen nem szólhatván, más valamit kelle felhozni, amin nyargalhasson, s legcélravezetőbbnek találta a Pantheismussal való vádolást. Peti József. BELFÖLD. ALSÓ-BOBSODI EGYHÁZMEGYE folyó hó 10,11-ik napján tartotta közgyűlését nt. Édes Albert és esperes és nagys. tolcsvai Nagy Gedeon s. gondnok ur elnöklete alatt Sajó Kereszturban. Hol elsőben is, a reggeli isteni tíszteetre templomba sereglettünk, onnan az iskolába a gyűlésbe, mit esperesünk érzésteljes imával s rövid velős mondókával nyitott meg, meghatóan buzdítva az egyházi ügy férfiait, mondván, hogy miután a haza köz sorsa jelenben már a törvényesség terére jutott, azon nemes öntudattal, hogy a nemzeti autonómiát szorongató korlátok közül lett kiszabadulásra vezető ösvényen, az első réstörök az evangyeliomi szabadságot lehelő hit bajnokai valának, nyug-odt szívvel térhetünk meg mint Cincinnatus saját ekénkhez, az egyház és iskola körében, a tiszta erkölcsi maghintésre, azon nagy feladatnak megfelelni törekvéssel, miszerint valamint elhunyt dicső elődeink, minden rang, fény és az oly igen megérdemlett méltánylásban részesülhetéstől is megfosztva, sőt többnyire szegénységet, lenézetést, néha üldöztetést szenvedve a hazai nyelvnek, nemzetiségnek, szellemi szabadságnak oszlopai voltanak, ugy mi is e ránk bizott nemes munkában, ha bár háttérben hagyatnánk is, meg ne lankadjunk stb. — Megnyittatván e szerint a tanács ülés : 1. Az esperesi hivatal által a mult őszi gyűlés óta végzett teendőkrőli előterjesztés olvastatott fel, melyből felemlítendő az, hogy esperesünk az iskola látogató hivatalnokok számát az eddigi 10-ről 4-re olvasztotta le, meggyőző nyomos indokai, körül- belől, a sok bába közti gyermek sorsát juttatták eszünkbe. — I)e e szám leolvasztást nem tartá elégnek a cél előmozdítására, hanem mivel az iskola látogatók általában igen kedvetlen vendégek sok egyházban, miért ? könnyű kitalálni, s ha még ok leszen rá,.másszor kitalálom irni is; s mivel ezekről az egyházak sem magokról, sem fogataikról nem szívesen gondoskodnak, sőt megtörtént az esperesi hivatalhoz tett panaszos jelentés szerint, hogy egy népes egyházban, a saját alkalmán körutazó látogató lovait ugyancsak megkoplaltatták, egy üres hideg ólba zárván azokat egész éjjelre pipázni; hol ? ha még egyszer ilyet cselekesznek kiirom; esperesünk, hogy mint monda, a szent ügyben fáradozók körutazása némileg könnyittessék, saját erszényéből a látogatóknak évenkint fizetendő tiz tiz, a négynek negyven forint tisztelet dijt ajánlott. — Erre a gazdag, de hideg lelkeknek példányul, a közjótékonyságban esperesünket mindig megelőző nemes vetélytárs ngos Nagy Gedeon ur, kinek az iskolák körüli feláldozó jótékonysága a pataki, miskolci iskolák, leány növelde s több falusi egyházak jegyzökönyveiben a késő maradék előtt is emelékoszlop gyanánt leszen, 200 o. forintot tett örökös alapítványul az iskolai nevelés oltárára, hogy annak kamatja szinte a látogatók tisztelet dijjául szolgálván, ezentulra az e.-inegye közigazgatási pénztárából hozzá évenkint 30 o. forint adatván, egy- egy iskolalátogató dijja az esperesi ajánlattal együtt 20 és 20 o. forintra emeltessék. — Elrendeltetvén ezúttal egyszersmind, az e.-megye iskolai bizottmány alakulása is akképen, hogy annak állandó tagjai a négy iskolalátogatón kivül, azon tanítók legyenek, kik példányiskolát fognak felmutatni. — Elnökségét e.-megyénk köztiszteletben álló világi elnöke szíveskedvén önként elválalni. 2. Az egyházmegyei tanácsbirót választó felbontott szavazatokból, általános többséget nyert onodi lelkész tiszt. Fekete Károly urat 29 találván, az e.-m. gyűlés a szokott mód szerint felavatá, s a megürült főjegyzői hivatal betöltésére a szavazás elrendeltetett. 3. A poroszlai egyház folyamodványa vétetett tárgyalás alá, melyben a lelkészi fizetés járulékát tevő nyolc szekér szénának a dijj ivböl ezentulra kihagyatását kérelmezé. Indokolván kérelmét azzal, hogy e széna mennyiségét akkor midőn, a poroszlai egyház hivei a Poroszló körül fekvő szénatermő pusztákat birták, a nélkül fizethe-34