Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-04-14 / 15. szám

egységet és szabadságát megakadályozza; de találólag teszi hozzá ezt is: „néha az események, s még inkább az eszmék sokkal hatalmasabbak, mint egy kornak bár mily hatalommal felruházott embere." Mindezek folytán Hase azon meggyőződésben van, hogy a pápa, mint a calholica egyház feje, világi fen­sőség nélkül is létezhet, sőt egyházi diadalmakat ülhet ez utolsó nélkül. 0 azt hiszi, hogy a pápaság eszméje még most is nagy hatalmat gyakorol a népek felett. (Folyt, és vége követk.) GARIBALDI LEVELE. A „Liwerpool Merkury" sze­rint sir Culling, mint az „Evangelical Alliance" elnöke, Garibalditól igen szivélyes levelet kapott azért, hogy a tár­saság a „Polyglott Bible"-böl egy példányt szándékszik neki küldeni. Garibaldi többek közt ezt mondja levelében „Nálunk a nép nagy része, ha nem is névleg, de tettleg protestáns. Ezt bizonyítja azon közöny, melylyel a pápa átkai fogadtattak, nem különben azon kacaj, melyet a csu­dadolgok idéztek elő. Legyen meggyőződve sir, hogy az olasz nép sokkal kevésbé pápai szellemű, mint azt sokan elhitetni igyekeztek." , , (M. —— •••• NEKROLOG. Avatottabb kezekre vártam, melyek egy — hivata­lában számos éven át buzgón működött, s immár közöttünk, az élők földén munkálkodni szűnt, protestáns lelkipásztor­nak kihunyta felett, egyszerű emléket állítanának e lapok terén. De azon más avatottal) kezek és tollaknak nincs érke­zésök, az ilynemű kegyelet munkáira, — más irányban levén elfoglalva. Szabadjon azért egyszerű igényemmel előállnom az iránt, hogy ezen távol eső Marmaros-ugocsai ev. reform, egyházvidékünkben is, jeltelenül ne álljon b. e. hivataltársunk sirja. F. é. február 5-nek hajnalán szenderült jobb létre nt. id. SZÜK JÓZSEF, salánki reform, lelkipásztor, e.-me­gyei tanácsbiró, több évig volt esperesi helyettes, — élet­korának 66-dik évében. Született Bereg-Ujfaluban, hol édes atyja szintén lelkipásztor volt, tanult a s.-pataki főiskolá­ban, 3 évig iskolatanitó Facsályban, 5 évig lelkipásztor a rozsályi, 23 éven át a halmii és 11 évig a salánki sz. gyü­lekezetekben. Buzgó hivatalnok, jó férj, családapa és em­berbarát —: elhunytát gyászolják — 42 éven át hü élet­párja ns. Ardai Erzsébet asszony, 7 élő gyermeke, kik kö­zül két fia e.-megyénkben a péterfalvi és tur terebesi egy­házak lelkészei, — 3 már férjesült leánya, s két nőtlen ifjú, mind oly állapotbeliek, kik a szülői gondos nevelés­nek áldásait már önálló életpályaikon élvezik. Végtisztes­ségtételén f.-pataki lelkipásztor nt. Barta András ur tartott halotti tanítást Dán. 12, 3. szerint; emlékbeszédet — ön kívánatára — a boldogultnak kegyelt szolgatársa , alul­írott tarta, a valódi prot. ker. lelkipásztor jellemét rajzol­ván; a sirnál t. Maté László, salánki lelkész és tanitó szó­nokolt. Kit a világ, védetlen hivatali állásánál fogva is, oly gyakran s méltánytalanul háborgat vala, sóhajtsunk fe­lette: béke hamsaira, a boldog feltámadásig! Verböc, martius 20-dikán 1861. Nagy János lelkipásztor és e.-m. r. jegyző. M.-VÁSÁRHELY, tavaszelő 20. 1861. Folyó hó 17-ke nagyban vette meg áldozatját Székely Kanahánunk­tól, nagyba — mondám —, melynél súlyosban csak egy nagy pestis, vagy pedig most inkább, mint valaha, korsze­rűtlen forradalom érheté vala városunkat és környékét. Erdély eskulápja, városi főtanárunk algondnoka, egyházközségi pesbyter, a vallásos buzgó énekek szerzője, s ezerek életének megmentője: Orv. tudor PÉTERFI PÁL nincs többé! Iri nap délután, asztal mellett hirtelen szélhű­dés oltá ki a becses életet 69 éves kőrútjában. Csendes volt a halál, mint maga az élet. Nem vetted észre, honnan jött, menetét, mint a nagy folyam mozgását kevesen értették, s csak a hozzá hasonló bölcs láthatá útjában egy bágyadt fényű csillagot, melynek körirata volt: a szenvedő embe­riség boldogítása! Árvái számlálhatlanok; mint könyüzik őtet azon sok ezerszer való ezerek, kiknek e földön in ul­tima analysi utolsó menedékök volt, s leend még ez után. Oly fényes sikerrel, s meghitt bizalommal, hogy ki állami helyére — az a jövőnek, s mennyei bölcs gondviselésnek titka. — Béke, s az utódok hálája porain!! Jc. b. KÉZSMÁRK, Aprillisben. Folyó év Martius 23-dikán éjjeli 11 órakor szenderült huzamosb szenvedés után jobb létre WEBER ÁRMIN helybeli lyceuinunkban a történelem tanára. Elte még csak 36 éves korában leszóllitotta öt a kérlelhetlen halál azon pályáról, a melyet mély tudo­mánynyal, lángoló lelkesedéssel, ritka ügyességgel futotta. Bár több mint 6 évig sínlődött, bár mindnyájunknak fájda­lom telt szívvel látnunk kellett iniképcn napról napra mindinkább roskadozott teste, a gyógyithatlan betegség súlya alatt; mindazáltal meg nem szűnt végső lehelletéig szaktudományának, valamint a honi irodalomnak élni, és e módon erős lelke gyengélkedő testén uralkodott. Végrendelete világos meghagyásánál fogva, a dicső­ült hült tetemei szokott dísz nélkül komoly csendességben örök nyugalomra tétettek. Martius 25-dikén délutáni 4 óra­kor kisérték öt, nemcsak szerető özvegyének és rokonainak könyei, nemcsak tisztársai és lyceumunk tanítványai bá­nata, hanem egész városunk és vidékünk minden rendű és rangú lakosai is bebizonyították részvétük által, hogy: „Áldott legyen az igazak emléke." Különös vigasztalásul szolgált nekünk végtére, hogy ft. Máday Károly superintendensünk boldogult barátját örök nyugalomra kisérvén, fájdalmunkban osztozott.

Next

/
Thumbnails
Contents