Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-24 / 12. szám

szieknek is tudtul adta a választás napját, a melyen többen meg is jelentek Leleszröl. Ámbár magok is kétkedtek fe­lőle, illeti-e és mi arányban őket az általuk még soha nem élvezett választási jog; annyival inkább, mivel jól tudták, hogy a legnjabb egyességben, mely az anya-és leányegy­ház közt kötetett, erről még csak emlités sincs téve, és jo­gosan nem is lehet; mert a jogélvezet teherrel jár. A küldöttség semmi vesztegetésnek nyomára nem jővén, szavaztatott. A szavazók nagy többsége K. J.-et kí­vánta lelkészének. A küldöttség jelentése nyomán, az e. megyei határozat szerint, esperes ur K. J.-nek ki is adta az engedélyt, — nem egyszer, hanem kétszer is megerő­sítvén öt bacskai lelkészi hivatalában, oly feltétellel ugyan, hogy már csak a jövő Sz. György napján lépne be lelkészi hivatalába, a min K. J. meg is nyugodott, M. F. helyettes lelkésztársán is akarván segiteni, kinek nem lett volna fejét hová lehajtani, ha ö azonnal Bacskába átköltözik. Ki mondaná, hogy ez ügy még nincs ekképen be­végezve teljesen ? Ki tagadhatná, hogy K. J. maga a megye által is megerősített lelkésze Bacskának ? Ki hinné, hogy még ez ügyet maga az egyházmegye fel is akarhatná for­gatni : a mit csak önmaga és esperese legrútabb compro­missiója mellett tehetne ? És mégis igy történt. A lelesziek, természetesen min­denféle bujtogatás és vesztegetés következtében rávétet­ték magukat, hogy az espereshez egy folyamodást nyújtsa­nak be és r észökröl, kiket szavazatjog sem illetett, ujabb szavazatot sürgettek és kértek. Ezen folyamodványra a mult őszi e. megyei gyűlés, a lelesziek választói joggal nem birhatását figyelembe sem véve, ujabb szavazást rendelt, és hogyan ? ismét kiküldi az elébbi küldöttségnek csak két tagját, nem gondolva sem az elébbi négytagú küldött­ség, sem a maga határozata, sem esperese tekintélyével. És a két egyén nem is átallott kimenni önténye ellen; de jelentést nem tett. Igy álltak a dolgok, midőn a mult őszi egyházkerü­leti gyűlésre octóber 10-én mind K. J. lelkész, mind a bacskai egyház beadta panaszos levelét, az alsózempléni egyházmegyei gyűlés ujabb határozata és eljárása ellen. Az egyházkerületi gyűlés az illető egyházmegye későbbi eljárását határozatilag felfüggesztette, az esperesi meg­erősítéssel bevégzett papválasztást, mely K. JL-et fenálló törvényeink szerint bacskai lelkészszé tette, helybenhagyta s megerősítette, egyszersmind az esperesi hivatal által annak végrehajtását elrendelte. Az igazság kívánja, az egyházi rend, jog és törvény követeli, hogy ezen egyházkerületi határozat iránt, mely igen nagy szótöbbséggel hozatott, valamint az egyes illető egyházak, ugy különösen az egyázmegyei hivatalnokok, esperes s ülnökök letett hitök szerint is tisztelettel s enge­delmességgel viseltessenek. A hivatalról lemondani szabad: de a felsőbb törvényes határozatnak ellenszegülni nem szabad, ez eskü elleni bün. Nem szólaltunk fel: de valóben sajnáltuk és mélyen érez­tük a nagy közönséggel együtt, az alsó-zempléni e.-h.-megye hivatalnokainak ujabb eljárása törvénytelen és céltalan voltát, midőn az egyházkerület határozata ellen maga az egyházke­rület eleibe hivatkozik; fölteszi, hogy mint maga tett, májd az egyházkerület is felforgatja legtörvényesebb s legjogosabb saját határozatát, Miért tartja határozat ellenére ily sokáig függőben a lelkésze után epedő egyházat és elválasztott lelkészét ? Miért nem rendelte el onnan a helyettes lel­készt ? Miért utasította el még most is vigasztalás nélkül az egyház hiveit magától ? Miért okoz e szegény népnek több költséget és fáradságot ? Miért enged maga szándé­kosan időt és alkalmat egy két bujtogatónak az egyház kebelében ? Feleletet kérünk. Illő, hogy az egyházkerület mind az egyházjog és rend érdekében komolyan lépjen fel ez ügyben. Egy pap. ÉSZREVÉTEL A MAROSI EGYHÁZMEGYÉBEN PARTIA­LIS SYNODUS TARTÁSA, MEGVÁLTÁSA CÍMÉN GYA­KORLATBA VETT RAVATAL TÁRGYÁBAN, MELY ÖSZ­SZESZEDETETT GÖNCZI LAJOS, KELEMENTELKI EV. REF. LELKÉSZNEK ISMERTETÉSÉBŐL, ÉS ARRA KIADOTT CÁFOLATBÓL. Gönczi Lajos kelementelki ev. ref. lelkész, mint visz­szaélést ismerteti a nyilvánosság terén, a marosi ev. ref. egyházmegye papi kormányának azon eljárását, mely sze­rint egyszeri partialis synodus tartásának megváltási terhét egyes ekklézsiákra, azoknak papjaikra és iskolatanitóikra egy száz conv. vf, összegben rója ki, lásd Prot. Egyh. és Isk. Lap 46. sz. 1860. nov. 16-ról 1. 1513. Ezen ismertetést a szenvedélyesség észrevehető nyi­latkozatával , a marosi egyházmegye esperese Péteríi József a tudatlanság, kevélység és rosz akarat ezen nemte­len három ösztön müvének bélyegzi, és előre megígéri, hogy meg fogja cáfolni azt részletesen maga a rendes idejében összegyűlendő partialis synodus; (lásd Prot. Egyh. Lap 1860. dec. 30., 52. sz. 1. 1703. Az olvasó várja vala esperes úrtól, hogy a közvéle­mény megnyugtatására, cáfolat gyanánt közölni fogja azon partialis synodusi, vagy valamely más felsőbb egyház ható­sági intézvényt , melyből annak törvényes kelléke felől magának megnyugvást meríthessen; de mekkora csalódás lepé meg, midőn a partialis synodus igért firmája helyett, tizennégy papi egyén aláírása alatt jelenik meg a cáfolat (lásd az idézett lap 4-ik számában 1861. jan. 27-kéröI 1. 108.) Nem szűkség mély belátás arra, hogy meglehesen ítélni, miként ezen cáfolat a helyett, hogy az igazságot felderítse, azt tűzte ki feladatául, hogy a közvéleményt félrevezesse, a helyett, hogy egy papi kormány iránti bizalmat erősítse, tekintélyét emelje, mindezeket épen meg­csökkenti, és pedig azzal, hogy egy nyilvánságos törvény­telen intézvényt védelmez; azzal, hogy a szenvedélyesség csaknem minden soraiban észrevehető; azzal, hogy védelmi modora és esaközei olyanok, melyek egy testület tekinté­lyével egybe nem illők, sőt demoralisatiora vezérlök. Miután ezen tárgy sokkal fontosabb, hogysem hallga­tással elmellözni lehessen; mert az egyházmegye vallásos 24

Next

/
Thumbnails
Contents