Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1861 (4. évfolyam, 1-50. szám)

1861-03-03 / 9. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI SZERKESZTŐ- ES KIADO-hivatal: Lövészutca, 10. szám. 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DXJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt. 50 kr., egész évre 7 forint —Vidéken: postán szétküldéssel félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 wjkr. PROTESTÁNS EGYHÁZI IGÉNY A VÁROSI KÖZPÉNZTÁRRA ÉS A PATRONATUS. II. A patronátusra nézve, melyet a pesti reform, egyház iskoláinak a városi közpénztárból igért pótló segélyezése mellett, a tanács igényelt, a nevezett egyház következő nyilatkozatot adott: Tekintetes városi Tanács! Méltó tisztelettel vette a pesti ref. egyház tanácsa a Pest városi tekintetes Tanácsnak jul. 27-kén tartatott ülésében hozott határozatát, mely egyházunkkal 33,269. sz. alatt közöltetett. Örömmel értesültünk ebből, íiQgy a tekintetes Tanács alázatos kérelmünket, iskoláinknak a városi közpénztárból adandó évi segély iránt, igazságosnak itéli: más részről némi aggodalommal olvastuk, hogy a részben pótló segélyezés kötelezettsége mellett, a városi Tanács számára a véduri joggyakorlatot láttatik igényelni, — oly mérvben, mint az a róm. kath. elemi és reáltanodákra nézve a városi Tanács által gyakoroltatik. — mert a Tanács csak ez esetben s ugy képes a kérelmet támogatva a községtanács végleges határozata alá terjeszteni. Minthogy pedig eme patronátust illetőleg minélelőbbi nyilatkozatra hivatik föl egyháztanácsunk : e fölhíváshoz képest, nem késünk tisztelettel kijelenteni, hogy a várostanácsi patronátust készek vagyunk ugyan, de csak annyiban megismerni , a mennyiben az az evangélikusokra vonatkozó országos törvényekkel, a gyakorlattal hazánkban, hitelveinkkel s egyházi institutióink-Jsal megegyeztethető; annyival inkább, mert itt tulajdonképeni patronátusról s illetékes kegyúri jogok gyakorlatáról alig lehetne szó. Ugyanis, a Jus Canonicum szerint, a patronátus kizárólag egyház alkotása által szereztetik meg, — midőn valaki templom-helyet adományoz, azon maga épít templomot, és a papi hivatalt szükséges jövedelemmel ellátja. Patronum faciunt dos, aediíicatio, fundus. Igy határozza meg a patronátust a trienti zsinat is (Sess. XIV. C. 12.): Nemo etiam cuiusvis dignitatis ecclesiasticae vei secularis quacunque ratione, nisi ecclesiam aut capellam de novo fundaverit et construxerit, seu jani erectam, quae tamen sine sufficienti dote fuerit, de suis propriis et patrimonialibus bonis competenter dotaverit, jus patronatus impetrare aut obtinere possit aut debeat. Hasonlóan Magyarország minden törvényei, melyek a patronátusról szólnak, kegy- vagy védurakon mindenkor csak azokat értik, kik templomokat fundáltak, s azokban a cultust s papi személyzetet javakkal ellátják. Ez az alapja s fokelléke a patronatusnak. Ezen az alapon gyakorolja, mint minden communitas hazánkban;

— Pest városa is a patronátust, mivel itt ekklézsiákat fundált, templomokat épített, ezeket fentartja, a papi személyzetet fizeti: az iskolák fölött pedig, csak mint az egyházak appertinentiái, s nem mint külön vallásos intézetek fölött, gyakoroltatik a patronátus, mert accessorium sequitur suum principale: Ep azért állapították meg Ausztriában a legmagosb rendeletek, 1788, oct. 23-kán, 1793. aug. 14-kén, hogy az iskolai patronátus, az egyházitól különválva, nem gyakoroltathatik. Látni való ebből, hogy mivel a pesti ref. egyházat sem alapitotta, sem föntartja a várös: ennek iskolái fölött Ad