Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-02-10 / 6. szám

telte, kell hogy különösen ez utóbbiakban találja fel alapját és erejét. A gyülekezetek által behelyezendő consistoriumok, — a consistoriumok által választási alapon rendezendő megyei gyűlés, mely a megyében az egyházi tekintélyt gyakorolja, midőn pedig eloszlik, azt egy saját hivatalra ruházza, — a megyei gyűlések küldöttei által alkotandó országos zsinat, mely már elég népes lenne, s képviseltetnék egy saját hivatala és egynéhány tagjai által az évenkénti ülések időközeiben : — ezek s ilyenek voltak alapjai az új szervezetnek, mely az 1848-ki zsinat által megvitattatott, sőt ideiglesen be is hozatott, de következő évben a végleges tanácskozás alkalmával félrevettetett. Az ekkor (1849) elfogadott szervezet megtartja az 1816-ban felállított hatóságok sorozatát; azonban a megyei gyűlés, a nélkül ugyan* hogy igazgatási joggal birna, elismertetett oly gyűlésnek, mely megvitatás és óvás jogával bírhasson. Ez nevezi ki egyenesen a megyei és tartományi igazgatóságok tagjait. Nincs többé sem hatos, sem hármas lista, sem király általi kineveztetés. A tartományi igazgatóságok nevezik e szerint is zsinatra a tagokat. Az ezen különböző testületekben levő vének száma megszaporíttatott, s szolgálatidejök a lelkészekével egyenlővé tétetett: Végre a zsinat szabályzataira és rendeleteire nem kellett többé királyi szentesítést és ministeri láttamozási kérni. Ezen a zsinat által megállapított szervezet, 1851-ki resolutió által ismertetett el a kormány által. Elismertetett általa még az egyházi községekről 1853-ban alkotott államtörvény előtt, mely törvény nyilván elismerte az egyháznak azon jogát, hogy maga magát szervezhesse és igazgathassa, organikus szabályzatainak az állammal csupa egyszerű tudatása mellett, kivéve azon pontokat, melyekre nézve az államnak együttműködése szükséges lévén, ennek beleegyezése megkívántatik. A mi az egyháznak jelen tényleges állását illeti: im itt következik röviden leirva külső állapota: Németalföld reform, egyháza számlál mintegy 1.750,000 lelket, 1272 községben, 1511 lelkész felügyelete alá elosztva. Minden, akár városi, akár falusi község egy consistorium által igazgattadk, mely áll a helyi lelkész,— vagy lelkészekből, és a gyülekezet tagjai közül választott vénekből és dékánokból. Általában a vének és dékánok, több vagy kevesebb, rendesen két év szolgálati idő után lelépnek, s csak bizonyos időköz után választathatnak újra meg. Elvileg az egyház által el van ismerve organicus törvényében, hogy a lelkészek, vének és dékánok választási joga magát a gyülekezetet illeti. Ez idő szerint a consistoriumok gyakorolják e jogot, mint a gyülekezetek képviselői, a gyülekezetek elé terjesztvén helybenhagyás végett a nevezett személyeket. Az 1854-ki zsinat oly szabályzatokat hozott a consistoriumokat és leikéssek meghívását illetőleg, melyek az organicus törvény ezen elvét érvényre emelni akarták. De azok a tartományi igazgatóságok által visszavettettek. Altalábau az egyházi igazgatóságoknál, az 1848 előtt érvényben volt rendszerhez némi visszatérő irányt lehet észre venni. Bizonyos számú egy csoportban fekvő gyülekezetek képeznek egy megyét. Az egyház 45 ily megyére oszlik. Mindegyik megyének lelkészei, összeülve egyenlő számú a consistoriumok által kinevezett vénekkel, alkotják a megyei gyűlést. Ezen gyűlések vitatják meg a megyének közös érdekeit, s kinevezik 3 évre a megyei igazgatóságot, melynek kétharmada lelkészekből áll. Németalföld 11 tartománya közül mindegyikben a megyék egyesülve képeznek egy tartományi kerületet, melynek közös érdekeit viszi a tartományi igazgatóság. Ez hasonlóan 3 évre neveztetik, s áll annyi pásztorból, a mennyi megye van a kerületben, s kevesebb számú vénekből, mindnyájan a megyei gyűlések által választatva. A Németalföldön létező 17 wallon (francia ajkú) egyház — 25 lelkészszel ellátva — nincsenek beosztva ezen megyei és tartományi társulatokba. Azok együtt véve alkotnak egy külön társulatot consistoriumaik követeik által évenkénti egyesületet (reunion) képeznek, a közös érdekek felett tanácskozás végett. Az egyesület által 3 évre választott 7 tagú u. n. wallon bizottmány (commissio wallonne) viszi a wallon egyházak egyetemes igazgatását. Ezen wallon bizottmány a tartományi igazgatóság rangjával és tulajdonságaival bír, gyakorolván egyszersmind, mikor annak helye van, a megyei igazgatóság teendőit is. Ezen 12 igazgatóságnak, t. i. mind a tartományi igazgatóságoknak, mind a wallon bizottmánynak követei alkotják az országos zsinatot. Ezen igazgatóságok közül mindegyik évenként küld e célra egy lelkészt, és váltogatva, hárman közülök, mindegyik egy vénet. A gyarmatbeli gyülekezetek hasonlóan képviselve vannak az indiai egyházakat vezető bizottmánynak egy tagja által. A' zsinat évenként nevezi elnökét és alelnökét. Van egy titkára életfogytig nevezve, ki a zsinati gyűlésekhez tanácskozási szózattal járul. Részt vesz benne 3 tanár, kik a 3 theol. facultásnak képviselői Leyden-, Utrecht- és Gröningenböl. Ülési joga van még egy a király által küldött biztosnak is. Ez rendesen a prot. cultus osztály íőnöke, ki magával viheti hivatali titkárát is. A zsinat összeül egyszer évenként (kivévén a rendkívüli összehívást) juliusban. A gyűlések nem egyenlő ideig tartanak, közép számmal egy hónapig vagy kevesebb ideig. Az évenkénti gyűlések időközei alatt a folyó ügyek egy 6 tagú zsinati bizottmányra ruházvák, a zsinat által 3 évre választva, melyhez a zsinat kapcsolja évenként bureauját, s melyhez csatlakozik évenként egy a theol. professorok közül is. A zsinat legmagasb egyházi tekintély mind a törvényhozás, mind a fegyelem és közigazgatás tárgyában. Teljes joggal foglalkozik a közös ügyekkel. A helyi ügyek, a consistoriumok vagy megyei és tartományi igazgatóságok köréből csak első vagy másod fölebbezés utján tartoznak a zsinat igazságszolgáltatásához. A mi pedig az egyetemes szabályzatok szerkesztését vagy átvizsgálását illeti, a zsinat azokat indítvány alakban a tartományi igazgatóságoknak előterjeszti. Ezek véleményüket adják, — s egybe szedik — midőn annak he-