Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-02-10 / 6. szám

lyóra 4 ftot. A dunamelléki ref. superiutendentia 185%ra 20 ft. 76 kr.; 185%-re86 ft. 5 kr. Tek. Platthy György úr 7 ft. 40 kr. Mely forró köszönettel tett jelentést nem zárhatnánk be jobban, mint Pál apostolnak eme szavaival : „A jó kedvű adakozót szereti az Isten. Az Isten pedig az ö hatalmassága szerint megcselekedheti, hogy az Ö jó kedvökből való adakozásuknak haszna ö reájok térjen;

hogy mindenekben mindenkor, a mennyire szükség, bővelkedvén, mindenekkel való jótéteménynyel bővelkedjenek. Mint megvagyon irva: osztogatott és adott a szegényeknek, és annak jótéteménye mind örökké megmarad. A ki pedig ád magot a magvetőnek, ugyanazon adjon kenyeret eledelökre; és sokasítsa meg az Ö vetésüket és nevelje meg az ő jótéteményeiknek gyümölcsét, hogy mindenekben meggazdagütassanak minden jótéteményre." e®l»KÜLFÖLD, A németalföldi ref. egyház szervezete. Miután közlő tudtával sem e becses lapok hasábjain, sem más egyházi közlönyeinkben a németalföldi ref. egyház szervezete előadva nem volt: nem lesz talán felesleges köztudomásra hozás tekintetéből azt röviden vázolni; — hogy pedig annak jelen állását könnyebben felfoghassuk: célszerűnek látszik múltját is egy kissé szemünk elé állítani. A németalföldi ref. egyháznak a dortrechti zsinaton (1618, 1619.) megállapított szervezete szerint, mely csak revisiója egy régibb, jelesen az 1591-ki egyházszervezetnek, — minden egyes egyháznak volt consistoriuma, melyet lelkészek, vének és dékánok alkottak. Ezen eonsistoriumok régi tagok kilépésével magok választának újakat, kiket a gyülekezet elébe állítának megerősítés végett. — 20—24 egyház képezének egy megyét (ring). A megyebeli egyházak minden lelkészei és né hány vénei alkoták a megyegyülést (ringsvergadering) Egy-egy a hollandi köztársasághoz tartozó tartománynak kebelében levő összes megyegyülések követeik áital alkoták a tartományi zsinatot. Ezen különböző tartományi zsinatok küldötteik által, szabály szerint minden harmadik évben, képezték az egyetemes vagy országos zsinatot. De politicai és egyházi akadályok miatt ily országos gyűlés a dortrechti után több létre nem jöhetett. Minden más gyűlések azonban kellő szabatossággal megtartattak. A tartományi gyűlések kölcsönösen küldött megbízottjaiknál fogva, kik ülési joggal birtak, tartották fen egymás közt a közlekedést. Az 1795-ik esztendő, mikor a franciák Hollandiát megszállották, forduló pontot képez a németalföldi ref. egyház történetében. Attól fogva az egyház megszűnt államegyház lenni, s ezen minőségét az 1815-ki politikai restauratio után sem kapta vissza. — Az új kormány befolyása alatt 1816-ban új egyházszervezet jött létre, több oldalról keletkezett minden felszólalások dacára is. — A consistoriumokat nem bántották. Meghagyták a megyéket és megyegyüléseket is; de hajdan oly fényes szerepök csak arra szorítatott, hogy hat-hat személyek listáit készítsék, melyek a megyei igazgatóság mind egyik, közép számmal 6 vagy 7 tagjának megválasztása tekintetéből a tartományi igazgatóság elé terjesztettek. Ez a haks listákat ismét hármasokra szállította, melyekről a király választott egyet-egyet megyei igazgatósági tagokul, A tartományi igazgatóságokat, melyek sl régi tartományi zsinatokat helyettesíték, képezte mindegyik megyéből egy egy lelkész, kit a király nevezett ki, egy a megyei igazgatóság által felterjesztett hatos, de a tartományi igazgatóság által ugyancsak leszállított hármas listáról. Mindegyik lelkész, ki a tartományi igazgatóságnak tagja volt, jog szerinti elnöke volt saját megyei igazgatóságának. E két rendbeli igazgatóságok tagjai három évig viselték hivatalukat; újra választhatók voltak és szokás szerint újra is választattak. Ezen igazgatóságok tagjai közt csupán egy vén volt és egy évre választva, a nélkül, hogy közvetlenül újra megválasztható lett volna. Mindegyik tartományi zsinat évenkint választott egy egy küldöttet; ezen küldöttek együtt alkoták az országos zsinatot. Ezen egyetemes vagy organikus szabályzatot csak a király változtathatta meg. A zsinatból kifolyó részletes szabályzatoknak a király által kellett szentesíttetniek, hogy törvény erejével birtak légyen, és a legkisebb érdekű zsinati rendeleteknek is a kultus-minister által kellett láttamoztatniok. Azonban bár mily jó szándékkal volt is a kormány az egyház iránt, mint a tények igazolák: de a politikai hatalomnak ezen betolakodásai az egyházigazgatásba sokkal sértőbbek és rendellenesebbek voltak, mintsem hogy győzedelmeskedhettek volna azon ellenküzdelmek és felszólalások ellen, melyek kivált 1830 után mind élénkebbekké lőnek. *) — A kormány maga is belátta tévedését; fokonként többtöbb szabadságot engedett az egyháznak, s nem ellenezte az organikus szabályoknak a zsinat általi újra átvizsgálását. Ezen még 1848 előtt megkezdett munka, az 1848-ki események folytán nagyobb kiterjedést vett. Több egyházi férfiak úgy vélekedtek, hogy a midőn az egyházi hatóság a kormánynak túlnyomó befolyása alól felszabadíttatnék, ugyanazon időben kell, hogy levetkezz e azon olygarchiai jellemét, mely azt a gyülekezetektől s ezeknek consistoriumaitól oly igen elszige*) A dolog annyira ment, hogy 1838-ban az egyházkormányzattali elégedetlenség — s szorosabb confessionalismusra törekvésnél fogva többen a nagy ref. egyházközségtől külön váltak, kiknek társulata elvált ref. egyház (afgeseheidene liervornide kerk) címe alatt jelenleg mintegy 50,000 lelket számlál. Ez idő körül keletkeztek a legalsó néposztály tagjaiból az u. n. kereszt alatti (onder bet kruis) reformátusok is, kik habár forma szerint a ref. egyháztól el nem szakadtak is, külön összegyűléseket tartanak, — a dortrechti tanokhoz szorosan ragaszkodnak és szinte a donatismusig menő egyházfegyelmet tartanak. Közl'ó.