Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-12-02 / 48. szám

hogy semmi uj adótervvel nem fogok a tiszt. Szerkesztőségnek alkalmatlankodni, még sem állhatom meg, hogy azon fönebb emiitett közvetitő tervet, melynek egy nyomtatott példánya történetesen a kezemhez került, ide ne mellékeljem. Ha jónak látja a tiszt. Szerkesztő ur, közölje e lapban valami hasznát vehetik azok, kiknek a mi eljárásunk nagyon is patriarchalisnak fog tetszeni. Megkell azonban jegyeznem, hogy azt még 1852-ben készítettem. Pdlfy József. Terv az egyházkerületi Iskolai s egyébb költségek kivetésére. Két elv volt leginkább gyakorlatban egyházkerületünkben ez ideig az egyházi költségek kivetésében s beszolgáltátásában, az egyik szintoly igazságtalan mint a másik. Mert mig némely gyülekezetek lélekszám szerint fizették járulékaikat, mások a birtokra vetették ki azokat. Az első elv szerint a legszegényebbek, kik többnyire számosabb családdal vannak megáldva, többet fizettek, mint a legvagyonosabbak, holott az igazság és méltányosság azt kívánja, hogy a kinek az isten többet adott, az többel is járuljon az anyaszentegyház oltárára. A második elv szerint pedig nem az egyén, hanem a vagyon vétetett a fizetés alapjául, holott az egyházi intézmények jótékonyságában nem a birtok arányában részesül az ember. — Hogy tehát az igazságnak s méltányosságnak a lehetőségig meglehessen felelni, szükség közép utat követni, hol a fizetésekkel sem a szegény erején felül terhelve, sem pedig a vagyonosabb, mind a melett, hogy többet áldozzék mint a szegényebb, igazságtalanul megróva ne legyen. Ennélfogva a következő fizetési kulcsot ajánlja ezen iskolai bizottmány az egyházkerületi, iskolai s egyébb költségek kivetésére: 1. Vetessék fel alapul a rendes adó, értve a fejadót, házadót, telekadót, s jövedelmi adót. 2. Álittassék tiz osztály, mely szerint az adó arányában kiki tartozását fizesse, ugy hogy ; a) az első osztály szerint fizessenek azok, kik egy forinton alul fizetnek adót, egyszeresen, b~) a második osztály szerint azok, kik egy forinttól háromig fizetnek, kétszeresen, c) a harmadik osztály szerint azok, kik három forinttól hatig fizetnek, háromszorosan, oí) a negyedik osztály szerint azok, kik hat forinttól tízig fizetnek, négyszeresen, e) az ötödik osztály szerint azok, kik tiz forinttól tizenhatig fizetnek, ötszörösen, f) a hatodik osztály szerint azok, kik tizenhat forinttól huszonötig fizetnek, hatszorosan, g) a hetetik osztály szerint azok, kik huszonöt forinttól negyvenig fizetnek, hétszeresen, K) a nyolcadik osztály szerint azok, kik negyven forinttól hatvanig fizetnek, nyolcszorosán, i) a kilencedik osztály szerint azok, kik hatvan forinttól százig fizetnek, kilencszeresen, &) a tizedik osztály szerint azok, kik száz forinton felül fizetnek, tízszeresen. 3. Egyes személyek, cselédek, mesterlegények, általában kik csak husz krajcár fejadót fizetnek, fizessék annak felét, a mit az első osztálybeliek fizetnek. 4. A fizetés alól a soproni tanárokon kivül egy ágost. vallású evang. család se vétessék ki az egyháziak se. 5. A fizetés alapjául vétessék azon adó, melyet valaki azon gyülekezet körében fizet, a hol lakik, (tehát ide értve a gyülekezethez tartozó filiákat is.) 6. Az oly birtokról, melynek tulajdonosa nem lakik azon gyülekezetben, melynek körében a gyülekezet fekszik, a fizetendő adónak csak fele vétessék fel fizetési alapul. 7. Vegyes házasok felét fizessék a külömben rájok esendő részletnek. 8. Oly egyházi testületek, melyek a magok erejéből tartanak fen rendezett gymnasiumot, ha algymnasiumok van, kétharmadrészt: ha pedig fögymnasiumok van, csak egy harmadrészét fizessék a külömben rájok esendő öszszegnek. 9. A tápintézethez adjon minden gyülekezet minden huszonöt forintra, melyet az iskolai pénztárba fizet, egy mérő búzát, t. i. huszonötön alul egyet, huszonöttöl ötvenig kettőt, 50-töl 75-ig hármat etc. a mit azomban szt. Mihály tájban folyó legközelebbi piaci áron kész pénzül is beszolgáltathat. 10. Köteleztessék minden gyülekezet minden harmadik évben a kitűzendő határnapig összeírni a hozzátartozó családok rendes adóját a fent meghatározott osztályok szerint, minden egyes a gyülekezethez tartozó helységet felvéve egyenként, s azt az illető gyülekezet jegyzőjének aláírásával megerősítve a kerületi számvevöhez beküldeni, ki e célra vonalozott iveket fog minden egyes gyülekezethez küldeni (lásd ennek mintáját). 11. A mely gyülekezet a kitűzött határnapig be nem küldi ezen összeírást, annak egyházi tartozását belátása szerint meghatározni s kivetni legyen joga a számvevőnek, a mit azután az illető gyülekezet megfizetni tartozik. 12. A bejövendő összeirási táblák nyomán a kerületi számvevő vesse ki minden gyülekezetre családonként az egyházi tartozásokat, a mit az illető gyülekezetek három évek folytán tartozzanah fizetni, minden három évben uj kivetés lévén eszközlendő. Ezen kivetés szerint a legszegényebb családokra esnék négy, legfelebb öt krajcár évenként, de a legtehetősebbek sem fizetnének többet, mint legfelebb 50 krajcárt; s igy, ugy hisszük, a méltányosságnak meg lenne felelve s a fizetésekkel erején felül senki sem terheltetnék.