Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-12-02 / 48. szám

Esperesség: Veszprémi. Adó-összeirás az 185 dik évre. Gyülekezet: Kerta Ezek fizetnek rendes adót osztályok szerint: A gyülekezethez tartozó egyes helységek nevei. i T3 VI N! a vi sa ••C II. III. IV, V. VI. VII. VIII. IX. X. bb be bjo bc _bc bD be C5 l Cí ci tM a £ 1 CO TH £ i CD 1 co 1 ® T-I 1 CD CD iH 1 o T-i <M 1 CD o Tf< uO <M o CD 1 o ^ O i-i i O CD 100 ftc felül 10 12 8 4 1 J— — 6 8 3 2 1 1 — 3 4 4 2 5 2 1 1 1 — 2 1 — — — 2 1 1 1 — — — 'O -a -O 9J « S br u Q C NJ c^ «e Illető jegyző aláírása. Kerta 50 15 Karakó-Szörcsök 31 10 Kis-Kamond 28 7 Kis- és Nagy-Pirit 6 2 Somlyó-Vásárhely 1 — Kemény Lajos Nagy Sándor Varga István Szabó János Német Károly Összesen: 116 34 19 24 17 11 5 2 1 E szerint, ha az egyszeres adó, például 5 krajcárban állapíttatnék meg, 170 190 360 340 275 150 70 40 2 1 12 fizetne a kertai egyház 90 50 30 = 1765 kr. Pdlfy József m. p. kerületi számvevő. A helv. hitv. t.-kereszturi egyház múltja és jelene. (Vége). 2) 1838. mart. 25. presbyterialis ülésben — b. Felhozódott a Tractus szükségére való pénznek fizetése és — Határoztatott, hogy 2 Rft. v. ez. ezután a Tractus szükségére esztendőnként fizetődjenek, mert az Ekkla most többre nem terjeszkedhetik (j.-könyv 12—13. lap. I. kötet). Ezen határozatokkal szemközt találunk egy 1847. Febr. 7. keltű e.-látogatási jegyzőtől kiadott „kimutatásit, melyben az 1842. dec. 13. 14. Huszton tartatott e.-megyegyülés j.-könyvi 44. sz. a. beadatott értesítés szerint: A t. keresztúri egyháznak évenkénti tartozása = 10 vft., mely is 1833. april 24-ig teszen = 90 ftot; továbbá 1833. april 24-től 1842. april 24-ig = 90 ft.; ebből semmit sem fizetvén le, tartozik == 180 fttal. Ismét 1842. april 24-től 1846. april 24-ig = 40 ft., melyből semmit sem fizetvén le, egész tartozása = 220 vft. — Kiadta a kanonszerü e.látogatás a t. K . . . egyháznak oly meghagyással, hogy a jövő martius 1-sö napjáig vagy fizesse be illető helyére az egész összeget, vagy adjon róla kötelezvényt, s kamatját a töke megadásáig fizesse, nt. esperes urat inart. l-ig mindenesetre értesitvén. így a „kimutatás" ! Erre válasz : 3) 1847. febr. 25-ki presbyterialis ülésből. — „Komoly tanácskozás alá vétetett e tárgy, mint fontossága is igényli, s miután 1) (a presbyterium) legrégibb j.-könyveiben annak semmi nyomára nem találhatott, hogy ezen tartozást kivető gyűlésre egyházunk meghivattatott, vagy beleegyezése felkéretett volna, s igy alkalmasint a teher reá rovás róla, de nélküle történhetett; de különben is 2) egyházunknak az egy évenkénti 7—8 vftot behozó perselyen kivül semmi jövedelemforrása nem levén, a 10 vftnyi évenkénti tartozás erejét haladó; ismét 3) azon 2 vftnyi adakozást, melyet szinte 1839-dik évig egyházunk a nt. visitatiónak minden évben fizetett, Tractus közszükségeire adottnak vélt —, valamint végre 4) azon okból is, mert 7 évi folytonos építkezése egyházunknak, s innen eredő tetemes adóssága miatt e teherhordozásra semminemű kútfőt nem nyithat: „Végeztetett," hogy a kimutatásban kért 220 ftnyi összeget sem készpénzben, sem kötelezvényben, sem most, sem jövendőben nem fizeti; hanem e folyó 1847-dik évtől kezdve évenként azon közszükség fedezéséhez 2, azaz két pengő forinttal járul" (J.-könyvi II. kötet. 1847. 3. sz.). — Ezután mély hallgatás az 1859-ki tavaszon Visken tartatott e.-m. gyűlésig, mely j.-könyvi 140. sz. a. már kamatozóvá tétetni rendeli ama tartozási összeget, melyekben — a mi egyházunkon kivül — még 21 e. közönségnek van része, egészen 2,222 vft. 35 kr.-ig. Már ez évi tavaszi e.-m. közgyűlésre nyilatkozni kellett vala e tartozások iránt; de hallgatás volt — „eontieuere omnes, intentique ora tenebant" — mosolyogni sem bátorkodva, midőn a fekete-pataki egyház 50 vftnyi tartozását befizette a gyűlés szine előtt. Ujabb felhívás következtében, a közelebbi sept. 19. N.-Szőllősön tartatott e.-megyei* gyűlésre — a Verbőcivel egy értelemben — igy nyilatkozott a t. keresztúri egyház: „E. közgyűlésünk (f. év sept. 16. 32. sz. a.) általános többsége oda nyilatkozik, hogy e követelést el nem ismeri, következő okoknál fogva: 1) Mert általa — atyáik mulasztási bűne miatt — vétketlen utódok sújtatnak. 2) Mert a nt. e.-m.-hatóságnak azon eljárása, hogy évtizedeken át ily felette terhelővé növekedni hagyta, söt ez ily kanonszerü nyilvános tartozások be nem szedésének hiányát egészen másnemű és célú köz- (t. i. a papi és tanítói özvegy-, árva-, gyám-) pénztárból fedezgeté, minket inkább tisztába hoz és felment, semhogy vád alá helyezne, kivált ez idő szerint, a midőn nem létezik többé az akkor dacolt és patronatusi jogával ily visszaélést elkövetett uri rendű közbirtokosság, kiknek utódaik azóta mind polgári társadalmi, mind egyháztestületi jogok élvezésében 48