Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-02-10 / 6. szám

lam kötelezvények ben." VégUl azon óhajtását fejezi ki a tudósító, vajba nagyobb mértékben képviseltetnék az ágostai elem a pesti egyesült theologiai intézetben, mivel eddig esak egy ág. bitv. tanár működik abban. A brassói újság felhívást bocsát közre Melanchton Filep 300 százados halálának megünneplésére, mely evangélikus ünnep 1860 april 19-dikén tartatnék meg. Midőn ez alkalommal e lapok olvasóit figyelmeztetjük egyik legnagyobb reformátorunk évszázados ünnepére, lehetlen szívünk azon óhajtását ki nem fejezni, vajha mind két hitfelekezetű egyházi férfiaink örökölték volna e nagy és valódi reformátor békitő szellemét! Szerk. Győr, február 4-én 1860. — A győri ágost. ev. egyház, mely eddigelé oly szerencsés volt, hogy jótékonyság, áldozat-készség ügyében, majd minden új év jöttével hozhatott a nyilvánosság terére némi felmutatni valót, — ha az előjelekről következtethetünk, — mit én örömest teszek, sőt megindított több rendbeli üdvös intézkedéseink nyomán erősen hiszek is, — ez évet sem kényszerül számítni az ó szövetségbeli hét sovány esztendők közé. Hisz, ez új év már is egy szép, s a maga nemében egészen új vállalattal, s ennek várakozásunkon fölüli sikerével köszönte be. De hadd mondjam el, az elmondni valót. Mi ugyanis győri ágost. evangélikusok, mintha buzdítólag füleinkbe súgták volna a dalt: „Ne szomorkodj! Légy vig!" dacára helyzetünk komolyságának, dalra keltünk, s több lelkes ügybarátoktól karoltatva körünkben, a városi táncteremben múlt január hó 31-dikére táncvigalmat rendeztünk, s azt szerencsésen meg is tartottuk, oly előleges kitűzés mellett, hogy a táncvigalomból befolyó tiszta haszon a hozzánk, illetőleg gyülekezetünkhöz kapcsolt, s tőlünk alig fél órányira eső: Szabadhegyi fiók-egyház kebelében rég tervezett s minélelőbb felállítandó tanoda javára fog fordíttatni. És ím ! a mily szent volt a cél, oly kedvező lön az eredmény, — mert a mellett, hogy igazán szivünkre hatott, ama bús komolyság ellen tiltakozó fentebbi dal s figyelmeztetés, s így jól is mulattunk, — vigalmunk, az említett célra tiszta haszonképen, négyszáz o. é. forinton fölül jövedelmezett. — Vájjon ez alap s így fönmaradó tőke legyen e a fentebbi tanintézet javára ? vagy az illető fiók egyházbeliek is megnyitva erszényüket, azonnal létesíttetik: a fundus vétel, — vagy ennek ingyen kieszközlése, mihez már évekkel ezelőtt reményt nyújtott a győri városi hatóság, melynek Szabadhegy területén is meg van tulajdon joga, — s a vett, vagy ingyen nyerendő helyen az iskola s tanítói-lak építése? — azt a jövő, talán a legközelebb jövő, fogja megoldani. Addig is vegyék méltányló elismerésünket a legközelebbről érdekeltek nevében mind azon ügybarátok, — s a mi legszebb volt, tőlük, hogy felekezeti különbség nélkül seregeltek össze a szent ügy körül, — kiknek összetartó áldozatkézsségük egy rég sínlett állapotnak adott kedvező lendületet, — de vegyék igazi hálánkat különösen azok, kik nemcsak anyagi áldozatja) kkal, —•hanem más több rendbeli tevékenységgel a dolog élére állottak és siettek a vállalatnak diszót s minél kedvezőbb sikerét is elősegíteni. Te pedig korunk, sokban nyomasztónak mutatkozó korunk, ne csüggedj! míg íátsz ily nemű mozgást, míg látod a napról napra újuló s mintegy halottaiból felkelő eredeti ős protestáns szellemnek, igazán evaogyélmi keresztyén buzgalomnak több meg több jelét! Isten velünk! Adja az ég, hogy valahára ne fájdalmainkon, hanem mindig szebben szebben újuló lelki örömeinken lelhessünk mindannyian dicsekedni valót. Horváth Sándor, győri ev. lelkész. A napokban értesíttettünk, hogy tiszt. Szikszay Pál balaton-főkajári ref. lelkész úr, vallásunkat érdeklő becses régiségeknek jutott nyomába, melyek magyar-, latin-, német- és tót nyelven vannak szerkesztve. Az említett tisztelendő úr ígérete szerint, azok közül a fontosabbak részint ezen lap hasábjain, részint pedig a sárospataki füzetekben fognak a tisztelt közönséggel megismertetni. -— A régiségek közt vannak : Bocskay authenticus szerződése, a bécsi békekötés eredetiben; Leopold császár pecsétjével és sajátkezű aláírásával ellátott két eredeti rendelete, a reformátusoknak különösen pedig az ágostaiaknak több könyörgő levelei, melyek a felküldött követek írásaiba vannak foglalva. Előre figyelmeztetjük honi egyháztörténet búvárainkat, ezen sok tekintetben már csak cimöknél fogva is nagyfontosságú iratokra. Szerk. Selmec. Jan. Midőn egyházunk ügyében sokakat csak szóval látunk buzogni, de ha tettre kerül a dolog, ha áldozat kívántatik, sokan visszavonulnak: kedves kötelességünknek tartjuk ezennel, olyanokat megemlíteni, kik nem maradnak szónál, de hol kell, tesznek is, áldoznak; áldozatokkal bizonyítják be, mennyire fekszik szivükön egyházunk s iskoláink szent ügye. Teszszük azt jelenleg különösen azokkal, kik kegyességöket a selmeci ev. kerül, főgymnasium iránt több évek óta tanúsították s folyvást tanúsítják. 0 excell. özv. Steinlein Susanna grófnő a tápintézet számára, melyben folyó évben 156 növendék láttatik el —• sokan ingyen, legtöbbje 25 újftnyi évi díjért— naponkint ebéddel, vacsorával, s ha kell orvossággal is,— évek óta 18 p. m. búzát küld évenkint. Nemes szivü fia, ősei kitűnő érényeinek örököse, mélt. gr. Steinlein Ottó úr az iskola javára 4000 ftot alapítványozott, mely tökének kamatját 3 év (az alapítás) óta rendesen fizeti. Tekintetes Ivánka Zsigmond úr, a főtanodai kerületi tanács buzgó elnöke, hasonlón 3 év óta 50 pfttal járul évenkint az iskola szükségleteinek fedezéséhez, ugyanannyival nagyt. Serabery Imre úr, a honti esperesség felügyelője. Tek. TJhrinyi Andor úr, b. csabai birtokos a múlt év folyó tanévre 20 ftot adományozott; tiszt. Bell abelovai lelkész úr a fo-