Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-12-02 / 48. szám
méltóságtok mellett mint ős keresztyén ostiariusok a templom ajtajánál a tányért tartani s körötökben a lelkészekkel karöltve a szent céllioz képest mindent megtenni, hogy az egyetemes papság evangyéliomi elve, atyafiságos rokonműködés tetteiben dicsó'ittessék közüttünk. Második kérelem ez : Ne adjunk azáltal, hogy az „egyetemes e. e. gyámintézet,, szabályainak s a kerület által elfogadott kivetésnek hiányait rostálgatjuk és birálgatjuk, oly gyanúra okot, mintha ezáltal a hozzájok járulás kötelezettsége alóli menekülést indokolni akarnók. Lehetnek ama gyámintézeti és kivetési szabályokban hiányok, melyek a gyakorlat által is mint ilyenek bizonyulandanak be s az egyetem és a kerület bizonyosan számba veenclik s annak idejében hálásan fogadva a birálók észrevételeit, orvosolni is fogják. De jelenleg ez mellékes foglalkozásunk, ellenben főfőtörekvésünk az legyen, hogy az adott szabályok korlátain belől hogyan eszközölhetnénk legtöbb eredményt. Harmadik kérelmem az: Hogy a mint valamelyik esperesség a ,,gyámintézet4 ' és az „egyháziadó" ügyében intézkedett, hivatalomat minden hónap elején az eredmény felől tudósitsa, hogy megitélhessem s ennek kellő hasznát vehessem, mennyire hajtotta végre minden egyházmegye a mindnyájunkra nézve nyomos határozatokat. Ezen kérelmek előrebocsátása után átmegyek ismét az inditványozgatás terére, kérvén az esperességeket, hogy gyűléseiken indítványaimat megrostálni és a jövendő határozat alá előkésziteni szíveskedjenek. Kimondandónak vélném azon elvet, hogy „minden egyes kerület, a kebelében létező al- és felgymnasiumok, al- és felreáltanodák szükségeit maga födözze, s e részben az egyetemes gyűlést s annak meglevő vagy leendő pénztárát igénybe ne vegye. A mi pedig a tanitó- és lelkészképezdéket illeti, igaz, hogy ezekért jelenleg szinte a kerületek gondoskodnak, — de itt volnának indítványaim, melyeket figyelembe vétetni kérek. Feltéve, hogy mi beérhetnők: 1. ; ,Egy oly theologiai intézettel," mely az egész tkeologiai rendszert minden részleteiben, kellő számú tanárok által, kellő taneszközök, stipendiumok, alumneum mellett keresztül vinné. 2. Két oly „tanitóképezdével," mely jövendő tanitóinkat e hivatalra mind a három nyelven kellőleg kiképezné, Az elsőre nézve senki sem fogja közöttünk tagadhatni, hogy ha a sopronyi, pozsonyi, eperjesi és pesti theologiai tanárok egy városba volnának egyesíthetők, elég tanerővel birnánk, hogy egy önálló ágost. hitvall. theologiai facultást kiállítsunk. Váljon olyak volnának-e a helyiségi akadályok, hogy ezen központosítás elszánt jó akarat mellett, kivihetetlennek mutatkoznék? A másodikra nézve. A két tanitóképezde okvetlenül szükséges, ezeket nem kell egyesíteni. A sopronyi magyar-német, a nyíregyházi magyartót tanítókat nevelend. A sopronyi jó helyen van, hanem kérdés, a nyíregyházi nem jobb helyen volna-e Szarvason vagy akárhol, csak felgymnasium oldalán? Mivel tagadhatatlan, hogy mind a lelkész-, mind a tanitóképezdék nevendékeiket kizárólag az „egyház" és kiváltképen nem egy vagy más kerület, hanem az „egész egyház" számára nevelik : én nemcsak nagyon illőnek, hanem nagyon tanácsos, sőt szükségesnek találnám, hogy ezeket az egyetem vegye közvetlenül szárnyai alá. De honnan? Ezt csak egy közös, egyetemes pénztárból fedezhetnok, mindeneknek előtte tehát ily egyetemes pénztárt kellene teremtenünk vagy minthogy már van is, a meglevőt oly karba helyeznünk, hogy a rárovandó terhet képes legyen elviselni. És ezt pedig szerintem cselekednünk kellene „kiváltképen alapitmányok szerzése által és a nélkül, hogy az eddig I. II. III. alatt elősorolt intézeteink segedelmezése alól kivonnók magunkat. S minden utógondolatot félre téve, szivem őszintesége szerint beszélve, én itt, épen e pont körül leginkább számítanék tehetősebb, az anyagiakkal Istentől bővebben megáldott minden rendű hitrokonokra. Ha az mondatnék, hogy egy theologiai intézet kevés, hanem egyesítsük például csak a pestit és pozsonyit. Sopronban és Eperjesen hagyjuk meg az előkészítő két éves theologiai osztályokat, hozzuk ezeket a facultással szerves kapcsolatba; ám legyen, ekkor a költség nagyobbodnék ugyan* .de ha egyházunk java csak igy