Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-12-02 / 48. szám
60, 80. 100 ftot és a jövedelem állása szerint azok özvegyeinek 30,40, 50,60 ftot osztogat évenként. 4. A pesti árvaintézet, mely most 15 árvát ápol. Ha az kérdeztetnék, mit lehetne e tárgyban üdvöset mozditanunk ? azt felelném s arra kér^ ném a hiveket, hogy az esperességi özvegy-árva intézeteket tartsák figyelemmel, őrködjenek felettök, gyarapítsák azokat minden kitelhető módon, intézkedjenek nevezetesen,hogy minden hivatalnok köteleztessék magát, özvegyét és árváit azoknál biztosítani. Mindnyájunknak érdekében állván tudni, hogyan és mily mértékben osztogatják az egyes esperességek özvegyadományaikat, feltettem magamban s az előleges lépéseket már be is vezettem, hogy az esperességi özvegyintézetek vagyonállása kidolgozva és összeállítva, a kerületi gyűlés asztalára tétethessenek. Csak egyedül Bars az, melynek özvegyintézete nincsen. Legyen szabad azon biztos reményt ápolnunk, hogy a jövő gyűlésen a barsi atyafiak jelentést teendenek, miként ily intézetnek alapját már ők is lerakták légyen. A kerület által nyújtott özvegy-segélyre nézve, miután a nem sokára közlendő alapítmányokból kiderülend, hogy az özvegyeknek évenként nyújtatni szokott segély sokkal felülmúlja az e végre szánt alapitmányok kamatait, a nagytiszteletü esperességek tanácskozására bizom, hogyan vélnének itt ugy intézkedni, hogy a fejenkénti 8 ft. 40 kr. minden esetben kikerüljön, s e mellett a pénztár budgetileg meg nem határozott öszvegek kifizetése mellett rendetlenségbe ne jőjön. Nevezetesen pedig nem volna-e tanácsos a meglevő vagy leendő kerületi özvegyalapitványok évi kamatait, a lelkészek számának kulcsa szerint, évenként az esperességek özvegyintézetei közt felosztani s az özvegyeket illető esperességeikhez utasitva, a kerülethezi folyamodás terhe alól felmenteni? A Glósius Saroltaféle alapítmányt azért neveztem rendkívüli kútfőnek, mivel ahhoz mind a négy egyházkerület agg lelkészei és gymn. tanárai s ézeknek özvegyei igényt tarthatnak. — Ez áll a pesti árvaintézetről is, mely nem csak lelkészi és tanitói, hanem egyéb árvákat is befogad, s mely igen szépen növekszik s most már 15 árvát tart és nevel, kik közt négyen vannak protest. lelkészek és tanitók gyermekei. Ha a részvét, mely ezen intézet irányában mutatkozik, csak tiz évig marad is a mostani fokon, reménylem, hogy saját árvaházunk lesz. Ha pedig az országos részvét még jobban és nagyobb mérvben növekednék, könnyű volna az árvaházzal egy fedél alatt hivatalképtelenek s szegények számára is menhelyet készíteni. Igaz, hogy ez messzevágó gondolat, távolban szürkölő remény, de én meg volnék elégedve, ha e gondolattal sokan foglalkoznának és sokat beszélnének felőle, mert ugy bizonyosan lenne is belőle valami. II. Egyes szűkölködő gyülekezetek. Mi itt a tényállás ? Ha valahol valamely gyülekezet alakulni, templomot, iskolát, paplakot stb. építeni, ha elemi csapások vagy az idő által tönkre tett épületeit kijavítani vagy újból felépíteni, lelkésze s tanitója jövedelmét biztosítani s emelni akarta, a vallásfelekezeten, nemzetiségen, országhatárokon felülálló legegyetemesb könyörülethez folyamodott távolban és közelben egyiránt. Hogy ezen az uton sokan sokat áldoztak s sok templom és iskola felépítését, sok lelkészi és tanitói állomás megalapulását eszközölték, nem csak történelmi, hanem annyiban nagyon is örvendetes tény, a mennyiben a könyöriilet ezen forrásáról azt vallhatjuk, hogy az bővebben áradott és csörgedezett a magyarhoni ev. egyházban, mint bárhol egyebütt. Hanem voltak és vannak a segedelem ily utoni gyűjtésének annyi árnyékoldalai, hogy mivel, azoknak neve legio, nem is akarok taglalásukba bocsátkozni. Azt az egyet azonban bátran kiemelhetem, mely szerint a szűkölködő gyülekezetek épen akkor kaptak legkevesebbet, midőn az esperességi, kerületi s egyetemes gyűlésekhez, tehát épen az egyházat képviselő testületekhez fordultak. Itt ugyanis a segedelem határozatba ment, a végrehajtás az alsóbb szervekre bízatott, ezek pedig közelebb fekvő maguk szükségét tartván szemeik előtt, — a superintendens — kihez a segedelmeknek befolynia kellett, — a közgyűlésben jelentést tett, „hogy n. n. egyház számára begyült — 53 kr/4 Kiemelem még az ily eredménytelenség azon okát is, hogy a régi rendszer szerint csak min-