Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-11-25 / 47. szám

melynek legutolsó darabjára is oly kitünöleg szép önérzet­tel tud lelkesülni mindenkor a magyar kebel: biztos jelzá­logok a felöl, hogy Isten nevében, egyháza közjavára célzó vállalataik sükert aratandanak. — Ott a nyilttér — templom és iskola ! és azok árvasága egyenesen rájuk sír, és fog sírni mindaddig, valamíg föltámadand — egy percében az óvtalan nyugalomnak — önlelkeik szemrehányása. IV. Az eddigieknek kiegészítéséül, és közelebb az „egyházalkotmányi önismé"ben (Prot. Egy. és Isk. Lap f. év 29. sz.) kifejezett elvek alapján kell még itt behoznunk, a legteljesebb mértékben „sine ira et studio partium" egy sz. gyülekezetünket érdeklő sajátszerű esetet, mely egész hitfelezetileg tanúságot adhat az ilyenekre nézve, — valódi e. jogbölcsészeti probléma. Ugyanis egyházunk és a nt. e.-megye között ily eset (casus-e, vagy lapsus, vagy mindkettő ?) forog fen. Miolta — többekkel együtt—egyházunk is az egye­sült mármaros-ugocsai e. megyének körülségébe — a be­regi tractusból — átjött (1822-dik évben) természetesen viselni tartozott az ezen e.-megyei kormányzat fentartásá­nak költségeit. E tárgyban, előzőleg e.-gyülési j.-köny­vünk némely határzatait kell idéznünk. 1. „1834, Jun. 26. Szigeten költ kerülö-level a pres­bitérium jelenlétében közönségessé tétetett Julius 26-dikán, s nevezetesen annak 33 számja a Tractus szükségére fize­tendő pénz iránt — tanácskozás alá vétetett; de semmi kútfőt nem tudtak találni, a honnan abbeli ámbár helyes kí­vánságot az Ekklézsia teljesíthesse/' (J. könyv. 8. lap. I. kötet. Gonda László. (Vége köv.) ISKOLAÜGY. Évi tudósítás a h. böszörményi ref. algymnási­umről. Midőn a hazai tanügy barátainak figyelmét az illetékes egyházi hatóságok által megindított gymnasiumszervezés s az e körül létrejövő tervek és javaslatok veszik mindenek előtt igénybe : ugyan akkor illő a tanodáknak jelen tényleges ál­lapotáról sem feledkezni meg, mivelhogy a mai nap a hol­naputáninak magvát hordja, és semmi üdvös dolog sem létesülhet jövőben, melyhez a jelen, alapot és feltételt nem szolgáltat. Tanodánknak az 1859 60 tanév második felét illető közvizsgálatai sept. 17-én tartatlak. Dicséretet — miután nem dicséretért fáradunk — a tanitók felöl nem szólok; annyit a szerénység megsértése nélkül szabad mondani, hogy ott egy félévi nem csekély akadályokkal küzködő becsületes igyekezet gyümölcse vétetett szemle alá, mely a szülék és elöljárók megelégedésével volt szerencsés ta­lálkozni. Az általakulás éve volt a bevégzett év is, mint a melyben erőnk és hatáskörünk csekélységéhez képest igye­keztünk általános humánus képzettséget eszközölni, ifjaink­nál folytonosan érvényben tartva és alkalmazva azon elve­ket, melyeknek nemzeti és vallásos életünk fenmaradhatása és virulása tekintetéből okvetlen méltányoltatniok kell, s melyek nélkül a honi protestáns jellemükből kiforgatott intézetek nem egyebek lennének, mint az öngyilkosságnak lassú de biztos eszközei. Örök hála a gondviselésnek érte, hogy törvények által biztosított szabad rendelkezésünket tanodáink körül most már aggodalom és félelem nélkül fo­ganatba vehetjük, biztos kilátásba lévén helyezve a nyom­masztó rendszabályok mielőbbi elcnyészése, melyek mind­annyiszor akadályozni törekvének bennünket, valahányszor nemzeti és vallásos életünk követeléseinek a középtano­dáknak érvényt szerezni buzgolkodánk. Igenis, ama sze­rencsétlen emlékezetű s oly sok fájó sebeket osztó időközt, melyben „a közjó s a békésen küzdő elemek szabad mo­zoghatása" tekintetéből szükségesnek látszott a hazai tan­ügyet is rendszabályok közé fogni, melyek az idegen taní­tási nyelvtől kezdve egészen a szakái- s bajuszviseletnek és a kalapok karimájának megszabásáig (cs. ki helyt. rend. 1853. 3564 895) terjedtek; — ezen időközt az események váratlan fordulata megszakitá ; — tanodáink melynek egy része mig a „gymnásium" — név viselésétől is eltiltatott, a törvényes hatóságok kormánya alá visszabocsáttattak s „nyilvánosságukat" kétségbe vonni épen oly képtelenség­nek tartjuk, a mily képtelenség kétségbe vonni a szentesitett törvénycikkek „nyilvános érvényét," melyek azon intéze­teket az illető egyházi hatóságok rendelkezése alatt állók­nak nyilatkoztatták. Növendékeink száma a négy gymnásialis osztályban a bevégzett tanévről volt összesen 57, kiknek nevelésével ez idén is négy tanitó foglalkozott. A taneszközök szapori-* tását illetőleg meg kell említenem itt, hogy physikai instru­mentumok szerezhetése végett az elmúlt tanévben műked­velő előadások és bál rendeztetvén: azok összesen: 71 fr. 8 kr. tiszta jövedelmet eredményeztek. Ezen kivül iskolai bizonyítványokból két évről bejött: 36 fr; s igy az összes alap tészen : 107 fr. 8 kr. Ezen alapból már eddig szerez­tetett általam : a. összetett górcső: 12 fr. b. Acél: 10 kr. c. Vonalmérö : 17 kr. d. Archimedesi és közönséges csiga­sorok : 5 fr. e. Légsülymérö: 6 fr. 50 kr. f. Hévmérö : 1 f. 50 kr. g. Két üvegprisma: 35 kr. h. Teljes fokozatú pro­center: 5 fr. i. Villanytartó: 4 fr. 18 kr. k. Kitömött héja: 1 fr. — összesen: 36 fr. 30 kr. — kész pénz marad nálam 70 fr. 78 kr. melyen, hogy egy villanygépet szerezhessek, mielőbb lépéseket teendek. E kis számadást t. közönségem elé terjeszteni kötelességemnek tartottam, tudván, hogy a közvagyon kezelője nyilvánosan számolni köteles. A Ka­zinczy-ösztöndij alapját, melyet, mint annak idejében lapok­ban közölve volt, a mult évi Kazinczi-ünnepélyen aláírás utján raktunk össze, a t. egyháztanács vette kezelése alá. Ez ösztöndíjnak a mai nehéz időkben lett alapítása is egyik bizonysága helybeliek buzgalmának tanodájok iránt s egy­gyel több ok, hogy szegényebb sorsuakra nézve a gymna­sialis oktatás még könnyebbé váljék, mi tanodánkban

Next

/
Thumbnails
Contents