Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-10-14 / 41. szám
közgyűlésekre az egyházmegyei tanácsbirák- s tisztviselőkön kivül az egyházközségek is meghivassanak, s minden presbyterium jogosítva legyen az egyházmegyei közgyűlésekre egy egyházi s egy világi képviselőt választani s küldeni, kik a közügyekben szavazattal bírjanak. Sérületlen fenhagyatván minden peres s magánügyekben az egyházmegyei választott tanácsbiráknak kanonszerü bíráskodási, intézkedési joga s kötelessége. 3. Hogy a superintendentialis közgyűlésekre az esperesen és segédgondnokon kivül minden egyházmegyei kormányszék, ha lehet két, de legalább egy egyházi és egy világi, mint szinte minden fensőbb iskoláink egy képviselőt küldjenek, kik a közügyekben szavazattal bírjanak. 4. Hogy a felmerülő szükséghez és körülményekhez képest a 4 superintendentia ezentúl is tartson majd itt, majd másutt egyetemes tanácskozmányokat, s az ily eonventek tagjai a superintendentiai közgyűlésekben választassanak. 5. Hogy a zsinatra való előkészületek csak akkor tétessenek meg törvényesen, ha a fentebbi határozatok szerint minden jogaink gyakorlatába tettleg visszahelyezkedünk. 6. Hogy a visszahelyezkedési eljárások minden iskoláinkra nézve munkába vétessenek s bevégeztessenek s ennél fogva az 1790—1. 26. 5. §-ban foglalt törvényes jogainkra támaszkodva határoztatott: a) Minden alsóbb, felsőbb, legfelsőbb iskoláink kormányzatát s azokrai felügyelést illetőleg az 1849 előtt gyakorlatban volt rendszer teljesen visszaállitassék s ehhezképest iskoláink kizárólag helybeli, egyházmegyei, s egyházkerületi kormányzó s felügyelő hatóságok alatt álljanak, — rendeleteket csak ezektől fogadjanak el s jelentést csak ezekhez tegyenek. b) Minden iskolánkban még e jelen év folytán önmagunk által készített tanterv léptettessék életbe. c) Tantervről és tanmenetről havonkint a cs. kir. helytartósághoz a helybeli iskolaigazgatóságoktól közvetlenül följelentések többé ne tétessenek, — hanem az egyházkerület által történjenek a félévi tudósítások. d) Az iskolai kézikönyvek felöli rendelkezés kizárólag a kijelölt egyházi autonomicus hatóságot illeti. e) Az újonnan választott fensőbb tanárok az egyházkerülethez felterjesztendök, melynek jegyzökönyve s igy abban ezeknek nevei is tudomás végett legfelsőbb helyre bemutattatnak, — a népiskolatanitók választása és megerősítése rendesen csak az egyházmegyéket illetvén. f) Intézkedések tétettek, hogy egyházi és iskolai szabadságunkon ejtett fájdalmas sérelmek részint egyházi kerületi, részint conventi felterjesztések; kérelmek alapján gyökeresen orvosoltathassanak. 8. Végre „az egyházi közpénztár" megalapithatása végett felkéretik ujolag a f. év májusi közgyűlés 10-dik alatt kinevezett nagy bizottmány a közadózási terv mielőbbi elkészítésére, s utasittatik, hogy munkálatát az egyetemes bizottmány által kinevezett bizottmánynyal közölje. Október 10. Olvastatott a népiskolai választmánynak a fensőbb tanosztályokról szóló következő jelentése: „A tanári értekezlet gymnásiumi tanterve, azon fontos célra, melyre a kerületek által felhívatott, használható nem lévén, a népiskolai egyetemes bizottmány ujabban egyesekre bízta a gymnásiumi tanterv elkészítését, az általa megállapított elveknek szem előtt tartása mellett, mely vezérelvek e következők: a) A középtanoda oly intézet legyen, melyben kellő figyelemmel a nemzeti és protestáns érdekekre általában a tudományos szellem kiképeztetésén kivül, a növendékek lélekereje, a magasabb intézetekben hallgatandó rendszeres tudományok felfogására alkalmatossá tétessék. b) A tanterv ugy legyen szerkesztve, hogy a töméntelen tanulmányok, és ezek forgácsolt előadása által a tanítvány lelke el ne tompíttassék, sőt önmunkásságra idő, mód és képesség eszközöltessék. c) Általában a reálék kisebb és csak akkora mérvben adassanak, mekkora az általános képzéshez megkívántatik. d) A classikus nyelvek a gymnásiumban túlsulylyal bírjanak. e) A német nyelv tanítására nézve azon külömbség tartassék szem előtt, mely van a classikus és élő nyelvek tanítása között. f) Az alsóbb osztályokban lehetőleg osztályrendszer állitassék. Az ezen elvek szerint minden eddig előterjesztett tervek figyelembe vételével készítendő uj tanterv a jövő népiskolai választmányi gyűlésre lesz beadandó. A három testvér egyházkerület küldöttei az ügy végeldöntésének és foganatba vételének ily tovahalasztásába jó lelkiismerettel és könnyen egyezhettek, miután a képviselt egyházkerületekben actu egy iskola nincs, mely autonom állapotba visszahelyeztetve nem volna. Ellenben a dunamelléki egyházkerületben még mai nap is a ministeri Entwurf értelmében szervezett és vezetett gymnasiumok állván fen, a superintendentiának mulaszthatatlan kötelessége rögtön arról gondoskodni, hogy minden kebelében létező iskolák a protestáns egyház által kiszabott és megállapított szabályok szerint rendezve és vezetve legyenek. E tekintetből az egyházkerületi gyűlés a népiskolai választmányi gyűlés alválasztmánya által közzétett tervet komoly vizsgálat és vitatás alá vévén, azt kevés módosítással egész terjedelmében elfogadta. Mi magát az ekként elfogadott tantervnek részletes gyakorlati alkalmazását, és életbeléptetését illeti, az elsőre nézve kijelenti az egyházkerületi gyűlés, hogy az iskolai szabadtanitás elvét az autonomia alapján tiszteletben tartván, a tanórák számát nem köti szorosan a tantárgyakhoz, hanem az azokkal való szükség és helykivánta gazdálkodást az iskolai székekre bizza. A külön tantárgyak methodikájára nézve szoros megköttetést nem kiván, a mennyiben az efféle megszorításokat a tanítói egyéniségek sajátságai ugy is nagyrészben meghiúsítják, Az oktatói személyzet számát, mennyiségét a mi illeti, ennek meghatározását a helyi viszonyokra és szükségekre bizza. Végre az osztály- vagy szakrendszert illetőleg az e. k. gyűlés nem határoz végzé-41