Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-09-30 / 39. szám

lasztám a feltett kérdést. ,;Lelkész-választás-e vagy lelkészrendelés.?" mert a kettő össze vegyítve jogsérelem nélkül meg nem állhat. Vagy egyik, vagy másik elv; de tisztán a másik hozzávegyitése nélkül szentesíttessék törvénynyé, s legyen határozott, kivételt nem szenvedő, kibúvó ajtócskákat nem engedő, módositásokat sem egyik sem másik fél érdekében nem tűrő módon elrendelve üresedésbe jött lelkészségeink betöltése. Vagy protestáns elveink, s alkotmányos életünk ellenére vegyük el az egyházak lelkészválasztási, s adjuk mint rendelési jogot az egyházkerületi , vagy megyei consistoriumoknak, s ekként rendelt uj papját tartozzék a gyülekezet ellenmondás nélkül elfogadni. Vagy hagyjuk meg a szabad-választási jogot protestáns elveinknél fogva, alkotmányos életünk biztositásául az egyházaknál sértetlenül, mesterkélt korlátozások nélkül; minden lelkészhivásra jogosított egyház szabadon választhassa leendő papját, mind azon egyének közül, kik a papi hivatal folytathatására felhatalmazvák. Nézetem szerint lelkészrendelés nem lehet, mert ez sem protestáns elveinkkel sem alkotmányos életünkkel meg nem egyezik, aj. Protestáns lelkész nézetem szerint nem egyéb, mint készültsége által képesített, a felekezet által mint ilyen az ige hirdetésére, a sacramentomok kiszolgáltatására, a szertartások végzésére felhatalmazott, a gyülekezet által elválasztott egyházi hivatalnok. b). Mint minden alkotmányos társaságnak, ugy magyar protestáns egyházunknak is alapelve, hogy az saját ügyeit maga rendezze, hivatalnokait maga válaszsza, s független legyen minden hureaucraticus, vagy hierarchicus atyáskodástól. c). Az egyház-kerületi, vagy megyei consistorium általi lelkész-rendelés, vagy hierarchicus papi-castfökozaton alapul, vagy bureaucraticus hivatalosztogatás, mind két esetben kizárja az alkotmányos élet feltételeit. Vagy önkény, vagy atyáskodás, de semmi esetre sem kétoldalú jog. d). A mely egyház minden tagja jogosítva, sőt hívatva van az evangyélium terjesztésére, a valláskörüli szabad vizsgálódásra, ügyeit maga rendezi, terheit maga viseli, hivatalnokait maga fizeti, azon egyháztól nem lehet megtagadni, az általa fizetett lelkészválasztási jogát sem. ej. Mig ülnökeinket, gondnokainkat, espereseinket, superintendenseinket magunk választjuk, consistoriumainkat választás utján egészítjük ki, addig az egyházaktól sem lehet megtagadni, lelkészeik választási jogát. Egészen alkalmazva lehet üdvös csak a legjobb elv is, félig alkalmazva mindég bonyolíthatlan chaosba vezet, anomaliákat szül. Ezen itt elmondott, s több más elő nem számlált okoknál fogva tehát, protestáns egyházunk alkotmányos élete a lelkész rendelést, mint belé nem illőt, magába fel nem veheti. Legyen tehát, még pedig szabad lelkész-választás : minden halál, vagy más ehez hasonló eset által lelkész-hivásra jogosított egyház szabadon választhassa leendő papját, mind azok közül, kik a papi hivatal folytathatására feljogositvák, legyenek azok rendes, helyettes, vagy segédlelkészek. Ki egy helyen lelkészül megadathatik, a bár hol megválasztathatási jogból sem zárathatik ki, mert míg itt elválasztható, amott nem, ez elválasztható, amaz nemféle elvekből kerekített statútumok irják körül a választási jogot, addig sem az egyházak nem birnak szabad-hivási, sem a hivandók nem szabad-választhatási joggal, s a jogsérelmek ki nem kerültethetnek. Amúgy is lesznek meglehet visszaélések; de legalább nem a hibás törvény sokképpen idomítható rámájába erőszakolt jogkijátszások. A rábeszélés leend a pártfogók minden fegyvere, az egyház tisztán ismerheti jogát, ne engedje magát félre vezettetni, volenti non fit injuria. Ha szabad-választás utján kell betölteni üresedésbe jött lelkészségeinket, ugy segéd-vagy helyettes-lelkészeinket sem zárhatjuk ki, ily minőségbeni működések helyéni megválasztatásuk jogából, ha csak jogsérelmet nem akarunk rajtuk elkövetni az által, hogy a mely jogot collegáik élveznek, tőlük megtagadjuk. De nem zárhatjuk ki azért is, mert nincs hatalmunkban ezen jogcsonkitásból eredett veszteségükért kárpótolni, ilyen rendelkezés mellett segéd-éshelyettes-lelkészeink méltatlanul büntettetnének. Nem a szabadválasztási jogot kell csonkítani; de a joggali viszsza-élés, a korteskedés lehetőségét kell előlegesen akadályozni, utólagosan pedig büntetni. Valaki csak a papi hivatal folytathatására feljogosittatott, a bárhol megválasztathatásból sem rekesztethetik ki; mert protestáns egyházunk fokozatosan emelkedő papi castot nem ismer,