Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-08-19 / 33. szám

az értekezlet által az egyházmegyei iskolaválasztmány eleibe büntetés végett hivatalosan följelentetik. Felolvasás nyomán indítványba hozatott még, hogy a tanítók szellemi jobblétök s tekintélyük emelése tekintetiböl intéztessék egy kérelmező folyamodvány az egyházmegyei felsöbbséghez, hogy a tanítók is rendes tagjai lehessenek a helybeli presbyleriujimak, hogy ük is képviseltessenek az egyházmegyei gyűléseken, s a majdan bekövetkező zsina­ton ; és hogyha vádlott tanitó ellen küldöttség neveztetik ki, annak egyik tagja mindig tanitó is legyen. Ezen kérelem igen méltányos és korunkban már nem is idöelötti; de Gömörben, hol a tanítókat az egyházmegyei atyáskodó kormány annyira felkarolá, mint más egyházme­gyékben sehol sem, a szokott törvények nem ismerését vagy az azokrai nem figyelmezést sejteti velünk. Gömörben nemcsak jelen lehet minden tanitó az egyházmegyei gyűlésen, hanem ott szabadon beszélhet s az őket érdeklő dolgokban tárgyavatottan vitatkozhatik; vét­kes tanítók elleni küldöttségeknek határozatikig tagjai lehet­nek ; söt 1858-ik év apr. 14-én Rimaszombatban tartott egy­házmegyei gyűlésünkön a presbyteriumoknak is jegyzőivé emeltettek. S ha ezen határozatba ment s hivatalosan kö­röztetett egyházi rendelet még mindenütt gyakorlatba nem vétetett is, annak közvetlen nem a nt. egyházmegye az oka. Végül egy szép jellemét említem meg ezen szakasz­beli összes tanítóságnak. Ugyanis ez, meghajolva a valódi érdem előtt, érzékeny szívvel s legnagyobb sajnálattal vette a löt. egyházkerület azon kimondott határozatát, hogy a taní­tói küzdelmes pályán oly ernyedetlen szorgalommal kitűnő jánosi hároméves tanítónak egyházában további ott maradását meg nem engedheti. Érezzük mindnyájan, hogy ezen leg­felsőbb akarat végrehajtása által a gömöri tanítói kar egyik legérdemesebb tagjától, a jánosi virágzó iskola éltető lel­kétől, a helybeli egyházi közönség legkedvesebb szeretett tanítójától fosztatik meg. Fájó érzettel gondoltunk a sötét jövendőre is, melyben ezen határozat állal e jeles tanitó testvérének két árvája s ezenfelül elaggott édes anyja — kiket mint hűséges liu oltalma alá fogadott — gyámol és tápláló nélkül hagyatnak; mert a nagy világon e kivül, nincsen számukra hely. Ah, mert a vigkedélyü, de tudomá­nyos képzettségű lelkész, üdvözült Takaró Lajos ur sírfá­jára is oda írhatjuk a harmaci temetőben : „A madár meleg fészket rakott, Te nem építhetél kis lakot. Hol özvegyed lehajtná fejét És elzenghetné bus énekét. Megy, s nehéz szekerét utána Tolják árváid, elrongyolva." Azért is e szakaszbeli tanítóság jegyzőkönyvileg in­dítványba hozá, hogy az egyházmegyei iskolai választmány nagy gyűlése kéressék fel, hogy az elhunyt derék apának e derék fia, mint egyházmegyénk páratlan kitűnő tanítója mellett, a gömöri összes tanítóság nevében egy alázatos folyamodvány intéztessék a főt. egyházkerülethez, hogy fentérintett Takaró Gáspárnak, a tanítói hivatal folytatását a jánosi egyházban tovább is megengedni kegyesen mél­tóztassék. Meg vagyunk győződve, hogy egy Ragályi Károly, ki fejlődő iskolaügyünknek legünnepeltebb férfia, minden jeles tanítónak legbuzgóbb pártolója, a jánosi iskolaügy teljes felvirágozása érdekében hathatósan pártolni fogja egyházkerületi gyűlésünkön a gömöri tanítói társulat ebbeli nagylelkű óhajtását. Értekezletünk meggyőződvén utoljára, hogy központi nagy könyvtárunk igen kevéssé felel meg üdvös céljának s rendeltetésének: külön szakaszbeli könyvtárt indítványoz mind a nyolc körlelkészségben s ennek alapját 21 uj forint lefizetésével rimaszombati szakaszunkban le is tevénk, s a Prot. Egyh. s Isk. Lap, Pataki Füzetek, Néptanítók Könyve és a Nép Újsága szakaszunk részére meghozatni rendel­tettek. Igazán, egy tanítói értekezleten, ha az kitűzött céljá­nak illően megfelel, sok szépet, jót és hasznost lehet hallani és tanulni. Itt eszmecserék váltatnak, a gondolatok érlelőd­nek , az eszmesurlódás kifejti és élesíti a gondolkozó és itélő tehetséget. Itt a tanítói értekezletekben fejlik ki az iskolai tudomány, előhaladás és felvilágosultság szikrája s ezen szikrát felkapva a tanítók, mint a vezető-sodrony a villanyerőműben, elviszik azt iskoláinkba, kisded tanít­ványaik közé, és ott lángra gyulasztják s jótékony melegénél érlelik és termékenyítik a még gyenge gyermeki ész fejlet­len bimbait, hogy azok nemes gyümölcsöket hozva, áklás­dusan jutalmazzák hasznos fáradságuk után szellemi mun­kásságukat. Simon S* Egy protestáns gymnasium terve *). E lapok olvasói méltó figyelemmel kísérhették Sebes­sinek, meleg ügyszeretettel, s elég kimerítően irt érteke­zését : „Egy protestáns gymnasium tervéről.'­Kiizelget az idÖ. midőn az iskolai tanácskozmánynak feladata leend, egy ily terv megalapítása s életbeléptetése: egy szó sem vész el, mi a fontos tárgyban, tiszta ügyszere­tettel váltatik; s habár a nagy kérdést meg nem oldhatja is, megoldására, az illetőknél gondolatokat ébreszt. A gymnasiumot — ha tisztán értelmezni bírjuk — fogalma szerint rendezni, nem nehéz; a nehézség csak azok előtt látszik, kik fogalmával tisztában nincsenek; vagy valami oly nagynak állítják fel, mit csak nagy erővel lehet valósítani. „A gymnasium olyan iskola, hol a lelki tehetségek fokozatos és természetes fejlesztése biztos uton halad, hol a reáliák alapos tanításával folytonos testvéries ölelkezés­ben állanak a humanisticumok." „Ilyen iskola a gymnasium," mondja Sebessi: és he­lyesen , eltaláltan — de csak félig, a testi tehetségek ki­hagyásával. S mivel e kihagyás az egész terven keresztül *) Tatai és Terray-féle tervekre is rákerül nem sokára a sor. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents