Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-08-19 / 33. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS KIADO-hivatal: Lovészutca, 30. szám. 1. emeltt. ELOFIZETESI DÍJ : Helyben : házhozhordás sai félévre 3Tírt. 50 kr.. efész évre 7 forint — Vidéken: postán szétküldéssé} félévre 3 frt. 70 kr., egész évre 7 frt. 40 kr. Előfizethetni minden cs. k. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. Borja. Bélyegdij külön 30 wjkr. A sárospataki h. h. főiskola háromszázados ünnepélyén mondott történeti emlék* beszéd kivonata. (Vége.) Tíz évet töltött száműzetésben a sárospataki főiskola, míg végre Tököli Imre birtokába vevén Sárospatakot, megszűntek egy időre a bajok. 1682. dec. 22-kért Sallai Pál senior vezetése alatt visszetért a száműzött ifjúság egy része. Az elaggott tanárok, Buzinkai és Pósaházi, Erdélyben maradtak: a sülyedezo élethajókkal nem lehetett ujabb zivatarok elé indulni. Erdély fogta keblére a száműzötteket s adott földében hamvaiknak örök pihenést. Buzmkai úgyis csak meghalni jött volna Sárospatakra: 1683-ban sírba szállt, három év múlva Pósaházi is azon határokhoz költözött, hol megszűnnek minden földi háborúságok. Az iskolának, mely a Sallai visszatérésével uj életre ébredt, három és fél éven ár egy tanára sem volt; nem volt tanár s mégis volt iskola: egymást oktatták az ifjak, a gyengébbeket igaz testvériséggel vezették az erösebbek. E mellett kezelték az iskola vagyonát, söt figyelmöket a vidéken levő iskolákra is kiterjesztették, tanítással foglalkodtak azokban Rozgonyi Mihály egyházi, és Klobusiczky Pál világi gondnokok felügyelete alatt. Alig pihenték ki magukat a hazatért száműzöttek, 1687. ápr. 24-én ismét fegyveres német csapatok rohanták meg az iskolát. Az ifjak az egy évvel azelőtt elválasztott tanár, Csécsi János vezetése alatt Vizsolyba, onnan Göncre vonultak. Azonban Gönc a jézsuita atyáknak zálogosítatott el, s a sárospataki iskolának onnan ki kellett költöznie. A tanulók számszerint 350-en elszéledtek, de a felsőbb tudományokat hallgató iíjak az iskola jóltevőinél találtak menedéket, míg 1595-ben Kassán a Csécsi igazgatása alatt ujabban megnyittatott a sárospataki iskola; azonban Kassán ismét háborúságot szenved, a külvárosba vonul, majd a Rákóczy hadai által a város ostroma alatt, feklulatván, Csécsi kevés Övéivel a belvárosba megy. az ostromot férfiasan kiállja, veszélyeztetvén inkább életét, mint a kevés számra leolvadt tanuló iíjnságot elszéledni engedje. A nagyobb vész elől maga a császári had vezére, Nigrelli javaslatára 1703-ban Sárospatakra viszszatért az ifjúság a pusztulásnak indult falak közé. A szécsényi gyűlés 1705-ben a pataki iskola minden elébbeni jogait megerősítette, jövedelmeit visszaadta s birtokaiba 1706-ban egy bizottmány által visszahelyeztetett. A pataki főiskola sorsa nem egyszer vala a nemzet ügyeimének tárgya. Sőt volt idő. midőn ez európai diplomácia foglalkodott ügyeivel. VI. Károly alatt 1714-ben egy ujabb támadás intéztetett az iskola ellen. Az erőszakos foglalást megakadályozták a tanuló ifjak és a város lakói, kik tömegesen keltek fel az iskola védelmére. A nagyok mindent megtettek az udvarnál, hogy az iskola jogait nyilvánvalóvá tegyék s érvényesítsék, sőt közbevetették magukat a helvét köztársaság- és egyház felhívására í. György angol- és frigyes Vilmos porosz király. valamint a szövetséges Belgium kormánya, s felléptek a pataki főiskola, mint a Magyarországon létező közös tanmtézetök mellett. A szenvedések előtt, midőn a Rákóczyak kegye megfogyatkozott, tetemesen megneveke