Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-08-19 / 33. szám
az ápoló kegyelet érzete a szívekben: a felekezet nagyjai csaknem mindnyájan jóltevői lettek a sárospataki főiskolának. Majd a „lelkes egyházi férfiak" által, kik a zsinatok alkalmával gyűjtöttek segélyt, buzgón aj-ánlották "híveiknek a főiskolát, szívökre kötvén annak sorsát, „lejebb szövődtek a kegyelet szálai? lefutottak a néposztályok legalsó rétegéig," s ott az anyagi segélynek folyvást megujuló, s mondhatni, kiapadhatlan forrás nyilt meg, s „lett az iskola a nagy közönség tulajdonává.4 ' Az iskola virágzása és szerencsés fejlődése legszebb bizonysága a bölcs kormányzatnak, s érdekes tudni, minő alakban gyakoroltatott a felügyelet a főiskolában. Egyházi és világi felügyelők voltak a legrégibb idö óta; elsőben a pataki egyház lelkésze s különösen a zempléni esperes és négy egyházmegye Ung, Zemplén, Abauj és Borsod közgyűlésé vagy zsinata. Megerősítette ezen jogot I. Rákóczy György 1621-ben. O volt a patrónus, a közvetlen felügyelet egy részről a zempléni esperesre bízatott. A Perényiek és Rákóczyak, mint az iskola tulajdonosai saját személyükben gyakorolták a főfelügyeletet, képviselőik lévén az általok kinevezett világi gondnokok, igy Lorántfy Zsuzsána alatt Zákány András. Hivatalból első főgondnoka volt az iskolának Bocskay István, zempléni főispán. Azon időből veszi kezdetét ez intézkedés, midőn a pátronátus joga és kötelessége megoszlott a jóltevők közt s több egyesekre ment át; ez idő óta világi fő és algondnokok az egyházi gondnokkal közösen gyakorolták a felügyeletet. íme, „az iskola küszöbén látjuk az egyházi és világi elem legelső szerencsés találkozását a közügyek vezetésében,'1 s ez annyira a protestántizmus természetéből van véve, hogy minden elméletet megelőzve, annak életszükségéből egyenesen, mintegy ösztönszerűleg fejlett ki és valósult meg. Midőn az egyház közigazgatási rendszere lassanként megalakult, egy közös egyházi felügyelőség alá helyezkedtek a megyék, a superintendens a pataki anyaiskola egyházi főgondnokává lett. Ekkép egészíti ki és ellensúlyozza egymást ezen a fokon is protestáns közigazgatási rendszerünkben legnagyobb szerencsével az egyházi és világi elem közös egysége. Az egyházkerület legelső superintendense Szentgyörgyi Sámuel (1735j nem volt főgondnoka az iskolának, hanem az utána következő Csáji Márton 1745-ben. Ő vele együtt 1860-ig, tehát 115 év lefolyása alatt összesen hat főpásztor viselte a díszes főgondnoki hivatalt, mig az egyházi algondnokság folyvást az alsó zempléni esperesnél volt, első világi algondnokul 1652-benKlobusiczky András rendeltetvén, e hivatal a Comenius javaslatára állíttatott fel, mi a tudós férfiú gyakorlati életbölcseségére mutat. E hivatalok folyvást működésben voltak a főiskola üdvére az 1848 eseményekig, midőn a világi fő- és algondnokság felfüggesztetvén, egy főiskolai bizottmány neveztetett ki az ügyek vezetésére, melynek világi elnökségében egyesíttetett mindkét hivatal, mig e folyó év tavaszán az egyházkerület tettleg visszahelyezkedett az 1848 előtti törvényes állapotra, betöltvén az egyházak szabad választása utján a superintendensi, valamint a világi fő- és algondnok hivatalokat. A mi a szellemieket illeti: Sárospataknak kevéssel a mohácsi vész után 1530 körűi alsóbb rendű protestáns iskolája volt, mely 1550-ben már főiskolává lett, Gyors fejlődésének nyilvános bizonysága, hogy már 1543-ban tanulás végett külföldi ifjak is meglátogatták, elsőben egy, két, majd a Lorántfy Zsuzsána idejében hét tanítóval s ugyanannyi osztálylyal; 1549-sen már hittan, latin és görög irodalom taníttatott Sárospatakon. Főgond az egyháziakra fordíttatott, ugy mindazáltal, hogy azokat a világi nagyok is kitűnő szorgalommal tanulmányozták. Célúi tűzetett ki az elméleti alaposság, klasszikus miveltség, formai tökély és a gyakorlat. Őseink nem kívántak szpbatudósokat nevelni: a szószékre és a kor szelleménél fogva divatos hittani vitatkozásokra nevelt ték az ifjakat. Es e vitatkozások komolyak voltak. Zsámbár egy alkalommal csak azon feltétel alatt bocsátkozott vitatkozásba, hogy a ki legyőzetik, fejét veszítse. A Luther értelme korán a Kálvin nézeteivel cseréltetett ki. Az iskola csak hamar virágzó állapotra emelkedett s folyvást magába vette a fejlődés és haladás azon elemeit, melyek a külföld szellemi mozgalmainak irányt és emelkedést adtak; nem lehet másként, midőn nagyjaink gondolkodásából és segélye által a főiskola régibb tanárai közül többen tíz évet töltöttek a külföld tudomá-