Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-08-05 / 31. szám

szere; VI. (III.) feladatok fejtése, V. (IV.) hasonlóképen; IV. (V.) áttekintés a számtanon. Bevezetés a mértanba. Humanisták III. (VI.) mértan és természettan általánosság­ban II. (VII.) classicus Írókból, olvasmány a természettudo­mányokból átalánosságban; I-b hasonlóképen; I-a számtan, siklapmértan, tömegmértan. Realisták: III. Számtan, az al­gebra elemei; II. algebra, stereometria, projectio tudománya síklapi háromszögmértan; I-b feladatok a számtanból és algebrából; a mértan ismétlése; a közönséges görbe vona­lok; a nivellirozás; a háromszögmértan ismétlése. I-a ismétlés. „Természettudományok." (Csak a felső szakaszban.) Humanisták, III. a természettan általanosságban ; II. vegy­tan, kosmographia ; I-b általános természetrajz ; I-a termé­szettan ; az oly helyek, melyek ezen szakra tartozókat tár­gyalnak, a classikusokból mindig felhasználtatnak. Realis­ták : III. Bevezetés a természéttanba, vegytan ugyanugy, természetrajz : bevezetés és osztályozás ; II. Természettan, vegytan. I-b Kosmographia, mechanica, vegytan bezárva s ismételve. I-a általános ismétlés. — „Rajz." Alsó szakasz: vonalrajz rajzónnal és tollal; a realisták a III. II. I-b osz­tályokban vonal- és szabadkézrajzolást tanulnak. Német. III. (VI.) Nyelvtan ; szótan, helyesírás; olva­sókönyv, beszéd-gyakorlatok; II. (VII.) szófüzéstan ; fordí­tások, olvasókönyv; I-b a nyelvtan ismétlése; német classi­cusok olvasása s magyarázása. Mind a három osztályban sok könyvnélkül tanulás. Angol. III. Kimondás, szóképzés, szófüzés; olvasó­könyv, beszédgyakorlatok; II. az angolban levő szász latin és frankelem összehasonlítása ; sok fordítás, olvasókönyv. I-b Nyelvtanismétlés (e közben kérdések és feleletek ango­lul) ; angol classikusok olvasása. „Logika I-a az emberi ész és beszéd tanulmányozása; az ismeretszerzés módszeréről, a különféle tudományokban ; az erkölcstan és vallásphiloso­phia fökérdései tárgyalása. A humanisták ezen philosophiai tárgyra még további leckét fordítanak és Plató, Aristoteles, Cicero, Augustinus, Baco, Descartes, Pascal, Malebranche, Bossuet, Fénélon, Leibnitz és Euler néhány értekezéseivel foglalkoznak. Az előadott tantervből kitűnik, hogy részletezve kisza­batnak ugyan minden osztály számára a tanszakok, mely annyira megy az ügynevezett programmok által,' hogy nap­ról-napra számon kérhető mi a proviseurnek kötelessége is a kézikönyv szerint micsoda cikkeket,vagy szakaszokat vé­gezett el a tanár valamely tantárgyból; de hogy a napon­kénti négy tanórából, melyik tantárgyra mennyi idö fordít­tassák, az óránként kiszabva nincsen, hanem csak minden idö meghatározás nélkül szedetnek elő egymásután a tár­gyak, melyikre mennyi idö jut, csak hogy a napi szakmány lejárjon. Ezt a tanórák kevésre szorítása lehetetlenné is te­szi, mint a mely szerint egyes tantárgyakra nem órát, hanem csak perceket lehetne kiszabni, mit meg is kísérlett a minis­terium, de azt meg a gyakorlat tette kivihetetlenné. A tan­órák kellőnél szűkebbre szórittatása okozta azt is, hogy ezek nem annyira tanítási, mint leckefelmondási és leckeki­hagyási órák, melyeken a tanár a tantárgyak elsajátítását a növendékekre nézve a szűk időközön semmivel nem köny­nyithetvén; ezen hiány pótlására vannak gyakorlatban a tanóráknál sokkal számosabb ismétlő órák, melyeknek az a rendeltetésök, hogy a maitres repetiteurs az ismétlési fel­ügyelök jelenlétében, azokon a tanulók a kihagyott lecké­ket megtanulják és dolgozatokat elkészítsék. Két dolog érdemli még meg különösebb figyelmünket a tanrendszerben, egyik a gymnasiumnak nem kétfelé, al-és felgymnasiumra, hanem három felé, „elemi, nyelvtani" vagy „közép, és felső szakaszra" való osztása, másik a felső szakasznak- (division superieure) a reál és humanistikai hajlamirányokhoz képest „két ágra" reál és humanistikai „ágra" való különitése, az úgynevezett bifurcatio. A francia lyceumokban átviteli vizsga nem tartatik minden év végeztével, hanem csak egyik szakaszból a má­sikba való átlépésnél. A tanulóknak, az év folytán mind szó­beli feleleleteik, mind irásdolgozataik jobb vag^ csekélyebb volta számjegygyei jegyeztetik meg. Ezen számjegyek ös­szevetéséből készül minden tanszakból a heti helyzeti szám, a heti helyzeti számokból jobbadán az egész évi elhelyezés, mely egyszersmind azt is meghatározta, melyik tanuló nyer jutalmat, vagy dicséretet valamely szakból, melyik nem. Az év végén történni szokott jutalomosztással nem jár együtt nyilvános vizsga. A párizsi és versaillesi lyceumokban szo­kásban van a növendékek szorgalomra buzdítására a nagy ünnepélyességgel tartatni szokott,,grand concours général," melyen az egyik vagy másik szakban legkitűnőbb ifjak pályázhatnak és az itt nyert kitüntetés a közönség előtt oly nagy jelentőséggel bir, hogy épen ez számtalan visszaélé­sekre adott alkalmat. Megszokottá vált, t. i. hogy a tanárok mindent elkövettek, hogy némely tanulókat ily megtisztel­tetés megérdemlésére képesítsenek, mi anynyira ment, hogy az osztályok ismétlése is szokásossá vált, ezen hiúságnak tömjénező megtiszteltetésbeni részesiilhetés végett. A lyceumi, vagy a mi elnevezésünk szerint gymna­siumi tanfolyamot berekeszti az érettségi vizsga, mely a humanistákat és reáltudományok tanulóit illetőleg azóta tartatik külön, mióta a gymnasiumok két ágra szakasztása rendszeresen behozatott. Mind a kettőt a kerületi tanható­ságok (akadémiák) tartják, amazt philologiai, emezt mértan természettani szakhoz tartozó férfiakból alkotott bizottmá­nyok által. A humanistikai ágban a vizsga Írásbeli része áll latin fordítás és önálló dolgozatból, szóbeli része latin, görög és francia rögtönzésekből, logikai, történelmi, föld­rajzi, számtani, sikmértani és természettani kérdések s fel­adatokból. A reálágnál az Írásbeli áll latin fordításból, né­hány mathesisi és természettani feladatok megfejtéséből, a szóbeliben rögtönzések kívántatnak latin, francia, német és angol Írókból és gondolkodástani, történelmi, földrajzi, tiszta és alkalmazott mértani, természettani és térmészetrajzi kérdések megfejtése. Nagy elővigyázattal el van zárva min­den részrehajlás utja; az iskolai bizonyítványok el vannak törölve, és a vizsgálók még csak azt sem tudják állami, vagy más intézetből való-e a vizsgára jelentkező s az ifjakat több­nyire nem is ismerik. A szóbeli vizsga nyilvánosan, megha­tározott programm szerint tartatik, melyben vizsgálók éí

Next

/
Thumbnails
Contents