Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-08-05 / 31. szám

addig- is, mig- az egyetemes autonom egyház az iskolák iránt véglegesen intézkedni fog. És az eszme, alig hogy megfogamzott, már a mult évben meg is született,vagy igazabban szólva, mint Minerva Jupiter agyából egyszerre teljes fegyverzettel ugrott elő. Mit tesz ez a képes szólásmód ? kérdi talán a távolabb esö nyájas olvasó. Azt teszi, hogy a paplak hosszabbra is nyúlt, magasabbra is emelkedett egy emelettel s lett hely tanárok és tantermek számára ; azt teszi, hogy Gönczy Pál, ki egész munkás életében a nevelésnek és tanításnak élt, elismert jó liirü magánfinevelő intézetét, tanáraival, növendékeivel, taneszközeivel s nézleltető gyűjteményeivel együtt „tanítási tekintetben" a közönséges elemi és középiskolákba bekebelezte, s ezen ügyszeretetből származottt nemes elhatározása által, mint a ft. superintendentia elismeré, az eszme azonnali valósithatásál leginkább lehetővé tette, azt jelenti végre, hogy az igy megalakult, Gönczy ur közvetlen igazgatása alá helyzett elemi és középiskolák növendékei a fönnebb kitett napokon előállottak, s előinenetelökkel szülőiket és halgatóikat ugy hiszszük nemcsak kielégítették, hanem a szó teljes értelmében meglepték. Részletekbe ereszkedni e lap föladatán kivül lévén, referens csupán az általános vagy föltünőbb benyomásokra szorítkozik. Az egész tanítási rendszeren következetes egységgel vonul végig azony irány: a tanulást nem csupán az emlékező, hanem főleg az értelmi s itélő tehetség dolgává tenni, ezeket tehát kifejteni, a gyermeket öugondolkodásra s önálló munkásságra szoktatni. Ide tartozik például, hogy már az 1-sö elemi osztálybeli növendékek a magok gyermeteg stílusával beszélik el a bibliai történeteket ; hogy a 2., 3. és 4-dik osztály növendékei meglepő értelmességgel fejtegetik a beszéd részeit, az utóbbiak a mondat elemeit is: hogy a gymnásiumi növendékek ezen alapon tovább menve, a II—dik osztályban már ügyesen fejtegetik a körmondatokat, a IV. osztályban pedig írásbeli értekezéseket, úgynevezett chriákat írnak, melyek ottanottan a fiatal iró szélesbiilő látkörének örvendetes jeleit mutatják. Az anyanyelvben tudományosan megvetett alapra van aztán fektetve az idegen nyelvek tanítása a latiné és a németé, a melyekben való előmenetelt mindenki megítélheti, például abból, hogy a II—dik osztály növendékei a latin supinumoknak az infinitivusokkal, participiumokkal és gerundiumokkal való viszonyát és igy e nyelv egyik titkát, már szemlátomást fölfogták; a III—dik osztálybeliek pedig egy hazaszerte ismeretes tárgyról irt hírlapi cikknek német fordítását olvasták. A történelem előadásában észrevehető nyomait találtuk annak, hogy a növendékek ezen tantárgyat legalább egy részben, csupán hallás után tanulták és otthon magok fogalmazták; és hogy a helyekre nézve nem voltak puszta képzelődésre hagyva, hanem minden egyes történeti korszakra szóló térképek által valának tájékoztatva. Áttérve az úgynevezett „reáltudományokra," referens elölt föltűnt, hogy a növendékek ezeket oly terjedelemben tanulták, mint akármelyik reáliskolában. Ezen eredmény csak is ugy vala elérhető, hogy a növendékekkel, például a természetrajzot nem tanultatták, hanem kézzelfogható gyűjtemények után tanították meg nekik. Igy lett aztán lehetséges őket a menynyiség, és azzal összekötött természettanban annyira vinni, hogy például a III. osztálybeli középtanodai növendékek a hatványra emelésből és gyökhuzásból, a IV. osztálybeliek pedig a tömör testek mértanából (Stereometria) és a természettant illetőleg a fénytanból készültségöknek szép jeleit adák. Sokat kellene még referensnek írnia, ha minden kedvező benyomásról, melyet e közvizsgálat reá tön, számot akarna adni. Elég legyen annyit mondani, hogy abban része van az eddigieken kivül a leányiskola növendékei szerény és értelmes feleleteinek, Bognár Ignácz ur a hangjegyek alapos ismeretére fektetett énektanításának, s az l-ső elemi iskolában meglepő sikerrel alkalmazott ütenyirási tanmódnak. Szóval ezen iskola, ugy a mint vezetve van, egy fővárosi iskola igényeinek annyival inkább megfelel, mivel a szülék, kiket a gondviselés jobb móddal áldott meg, a közoktatás előnyeivel a magánnövelés jótékonyságát is összeköthetik, adván gyermekeiket Gönczy Pál urnák még mindig fönnálló nevelőintézetébe. Hátra volna még megnevezni az egyes tanár urakat, kiket a kivitel érdeme illet, de referens e derek férfiak neveinek jelenleg nincs birtokában. Emlékezet után csupán annyit említ tehát meg, hogy a mennyiség és természettan tanára Kerekes ur, a természetrajzé dr. Tóth Sándor ur ; a történelemé s magyar nyelvé Vámosy ur ; a földrajzé Sztankó ur. P. N. A külföldi Gymnasiumok rövid ismertetése. (Folytatás). „Bibliai történetek" VIII. Ótestamentomi történetek Salamon haláláig, püspökileg helyben hagyott kiadású kézikönyv szerint. VII. Ugyanez Jézusig. A többi osztályokban egy órán vallástanítás van. Ezen oktatást az intézet gyóntatópapja szabályozza a proviseurrel együtt és a püspöktől a helybenhagyás évenkint kiadatik. Az evangélikusokra nézve hasonló rendszabályok állanak. „Történelem" VI. (III.) Az ó-történelem és ó-földrajz általános ismerete, bevezetéskép a Francziaország történelmébe ; a királyok első nemzetsége. A tartalom velejét lediktálják és könyvnélkül megtanulják. Franciaország földrajza illető részletei közbe szövendők. V. (IV.) Franciaország történelme I-ső Ferencig. IV. (V.) 1815-ig. III. (VI.) ókori földrajz és történelem; II. (VII.) középkori földrajz és történelem ; I. (VIII.) újkori földrajz és történelem. „Földrajz." VIII. (I.) Átalános fogalmak, a földgoly6 főfelosztása, Európa részei. VII. (II.) Franciaország határai, hegyei, folyói, régi tartományai, departementjái fővárosaikkal együtt. VI. (III.) a történelemmel együvé fogatik; V. (IV.) Franciaország physikai földrajza. IV. (V.) Franciaország administr. földrajza. III. (VI.) Francziaország phys. és polit. földrajzából a legfontosabbak. II. (VII.) Franciaország európai birtokai,^más földrészeken; a földrajz rövid történelme; a legnevezetesebb országok termékei s kereskedelme statisticai földrajza. „Szám- és mértan." VIII. (I.) A négy alapművelet; VII. (II.) Ugyanaz s azonkívül a suly- és térmérték rend-