Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-07-29 / 30. szám

lett, hogy a tiszáninneni egyházkerület, főfelügyelési jogát gyakorlandó, két küldött, úgymint alsó-borsodi esperes, s a felsö-borsodi segédgondnok urak által volt képviselve a vizsgán. Ez csalhatlan előjele annak, hogy az egyházkerület szárnyai alá vévén ezen tanintézetet, annak szellemi és anyagi virágoztatására minden lehető áldozatot meg fog tenni. Az 1860—1-ik tanév f. évi september l-jén veszi kezdetét, a fölvételi idő terjed ugyanazon hó 9-kéig. K. A külföldi Gymnásiumok rövid ismertetése. (Folytatás). II. Francziaországi lyceumok (gymnásiumok.) A mi gymnasiumunknak megfelelő tanintézetek Fran<cziaországban a „lyceumok." Ezek az egész országra kiterjedő állami tanszervezet szorosan össze alkotott gépezetének egyik organicus részét képezik. A „lyceum" igazgatója az úgynevezett „Proviseur," ki minden, a lyceum körébe tartozó tanárokkal és hivatalokkal együtt az illető kerületi tanhatóság (academia) „rectora" felügyelete alatt átl. Valamint a kerületi tanhatóság rectora,ugy a proviseur is igen korlátozolt hatáskörű s csekély Önállást élvező hivatalnok. Hivatali feladata nem az, hogy saját elvei szerint a nevelés és oktatás főintézője s vezére legyen, hanem leginkább puszta kormányzás. Épen ezért a tanításban nem is vesz részt, hanem csak őrködik a felülről elébe irt rendszabályok szerint a felett, hogy a rend, csend és fegyelem tanintézetében háborítatlanul fenntartassák. A proviseurnek alárendelve, a belrendtartást és fegyelmet közvetlen vezeti és fenntartja a „Censeur," ki felső szakaszbeli tanárságot viselt egyéniség, nem tanít épen ugy mint a proviseur, hanem felügyel, hogy a leckeidök - classes - pontosan kezdessenek és végesztessenek ; minden tanár naplóját minden estve átveszi, átnézi és a proviseurhöz juttatja, ki azokat a programmal óssze nézvén, a tanárok szabályszerű működését ezen utón ellenőrizi. A proviseur ezen felügyelési eljárását egy, 1857 rendelet oda módosította, hogy a leckékre is be kell járnia, hogy ez tanárnak és tanítványnak buzdítására szolgáljon. A Censeur alárendeltjei az „ismétlési felügyelők, kik régibb szokás szerint csak felügyeléssel, ujabb intézkedésnél fogva az ismétlésre tettleges befolyással is vágynák megbízva. Ezek ifjú s többnyire tapasztalatlan emberek levén, gyakran a censeurökre szorulnak tekintélyűk támogattatásaiért. A tanárok leginkább csak a tanítással foglalkoznak és a nevelés s fegyelemtartásban kevés részt "vesznek. Mióta a lyceumok az állam vezetése alatt állanak, azóta az egész gymnasiumi tanfolyamot magokban foglalják. A belépőnek némi olvasás és Írásbeli gyakorlottsággal kell birnia 3 belőle érettségi vizsga kiállása után lép ki. De az osztályok száma nem mindenkor ugyanannyi volt. Jelenleg a VIII és VII (nálunk I. és 11. gymn.) oszt. képezi az elemi szakaszt division élémentaire vagy algymnasiumot; a VI V IV (III IV és V) osztály a nyelvtani szakaszt (division de graminaire) vagy közép gymnasiumot; a III, II, I. vagy rhetorica és I-a vagy logiea (előbb philosophia) a felső szakaszt (division supérieure) a felgymnasiumot. Ehhez járul még 24 intézetben egy mértani iskola az úgynevezett: „Mathématiques spéciales." A lyceumok uj tanrendszere 1852. hozatott be, öt év múlva történtek rajta némi módosítások és jelenleg ezen alakban működnek. „Elemi szakasz." Division élémentaire. A régtől fogva fennállott IX-dik osztály eltöröltetett és az anyanyelvben való elemi olvasás és írástanítás az algymnasiumból kizáratott. Fortoul alatta VIII. (1.) osztályba lépőtől felvételi vizsga nem kívántatott, mert ö ebben az osztályban még latint nem kívánt taníttatni. De ezen nyelv későn, nevezetesen a Ali (II.) osztály második félévében rendelt kezdetésében eleitől fogva több tanár megütközött. A közép gymnásium tanárai egyhangú panasz és óhajtás kifejezései, és a felötlőleg csekélynek mutatkozó előmenetel Roulandot arra bírták, hogy a latint három félévvel előbb, és így mindjárt a VIII (1.) osztály első félévében megkezdesse; ennek folytán már most a gymnasiuinba belépőtől megkívántatik, hogy az anyanyelven olvasni, irni tudjon és annak némi nyelvtani ismeretével birjon. A VIII és VII osztályban minden héten 10, két két órából álló, úgynevezett „classis" van ; minden elemi oktató (maitre elementaire) tehát, a szünnapul kihagyott csötörtök kivételével, 5 hetenkénti iskolai napon naponként 4 órát számítva, összesen 20 órát ad. A tanszakok a VIII és VII osztályban a következők: 1. anyanyelv, 2., latin. 3., bibliai történetek, 4., földrajz, 5., számolás, 6., vonalrajz, (Linear-Zeichnen.) 7., szépírás. „Nyelvtani szakasz." Division de grammaire. Arra hogy a növendék a VI (III.) osztályba felvétessék, megkívántatik, diktálás után irás, a francia és latin nyelvtan elemeiben való jártasság és az „Epitome históriáé sacrae és epitome históriáé graecae~"böl fejtegetés a 25-dik fejezetig. A VI. (III.) osztály első félévében, és így két évvel a latin után megkezdik a görög nyelvet. A VI, V, és IV (III, IV, V.) osztályok főfeladata a francia, latin és görögnyelvtan begyakorlása. A tanszakok ismét mind a háromra nézve ugyanazok: francia, latin, görög történelem, földrajz, számolás, mihez a IV-ben egy órai geometria járul. Minden tanár ad hetenkint 8 classist, azaz 16 oktatási órát, atöbbin szaktanárok osztoznak. Itt tehát már nem kizárólag az osztálytanitási rendszer vau alkalmazva, mint a VIII és VII osztályban.Afelgymnasiumbaátléphetésrekövetkezőkből kell vizsgát állani: latin fordítás; francia, latin és görög fejtegetés a IV osztálybeli szerzők müveiből; kérdések a három nyelvtanból; történelmi s földrajzi kérdösek; számolási feladatok. Ki ezen vizsgát az ország akármely lyceumában jó sikerrel állotta ki, bárhol beléphet a III. (VI.) osztályba; ugyanezen jogban részesülnek vizsga nélkül az olly IV (V) osztálybeli tanulók, kik az évi föelhelyezés alkalmával az osztály első felébe estek; továbbá,kik az év folytán kétkülömböző tanszakból a becsület sorozatba (Ehrenta) feljutottak,