Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-07-29 / 30. szám

valamint azok is, kik ugyanazon idő alatt egy jutalmat, vagy két dicséretet nyertek. Felső szakasz. Division supérieure. Itt kezdődik a két ágra választás (bifurcatio) a humanisticai és realtudoinányok számára. Ugyanis a középgymnasium által vetett alapra külön humanisticai és külön real-felgyinnasium van helyezve, még pedig ugy, hogy nemcsak ugyan azon intézetbe járnak négy négy egymás mellett haladó osztályban mind a humanisticai, mind a realtanfolyamon levők, hanem a délutáni órákon mind az 5 napon ugyanazon történelmi és nyelvi oktatásban ís részesülnek. Tanszakok a felső szakaszban : III oszt. Humanisták : latinból feladatok és versek; görög, geometria, természettan. Reálisták : számtan, algebra, geometria, természettan, vegytan, természetrajz; tervrajz, vonalrajz (Planzeichnen, Linearzeichnen). Együtt mind a két ág: francia , latin (fordítás,) történelem, földrajz, német vagy angol. II. Humanisták : latin (auctorok, feladatok, versek), görög; vegytan, kosmographia. Realisták : algebra, geometria, vetülettan (projectionslehre,) siklapi háromszögmértan, természettan, vegytan, vonalrajz. Együtt mind a két ág: francia, latin (fordítás, történelem, földrajz, német vagy angol. I-b Rhetorica ; humanisták : latin (auctorok, szabad szónoklati dolgozatok, versek), görög természetrajz. Realisták számtan, algebra, gyakorlati geometria, háromszögmértan, kosmographia ; természettan, vegytan, természetrajz, vonalrajz. Együtt mind a két ág : francia , latin (ford.) történelem, földrajz, német vagy angol. I-a Logika; humanisták: számtan, siklapi háromszögmértan, tömegmértan hetenkint 15 órán ; természettan 10 órán ; logika 1 órán, tehát szinte kizárólag mathesis; ismétlés a franciában, latinban és görögben 2 órán. Realisták: a mértani és természettudományi szakok ismétlése: 25 órán; ismétlés a franciában és latinban 2 órán ; vonalrajz 4 órán, mint többnyire mindig. Együtt mind két ág: logika 2 órán. A különös mértani osztály, Mathematiques spéciales, ugyancsak egy évi osztályt képez és az előbbi osztály azon növendékei lépnek bele, kiknek, hogy polytechnicumi iskolába, vagy az „Ecole normálé supérieure" real osztályába léphessenek, a mér- és természettudományokban terjedelmesebb és mélyebben járó oktatásra van szükségük. Ezek naponként 2 külön órai oktatást nyernek, egyebekben pedig a logikai osztályhoz az I-a hoz vannak csatolva, A felső szakaszban (division superieure) a szakrendszer divatozik, bár minden osztálynak meg van saját főtanára. A III és II osztályban ád a sajátosztálytanár hetenkint 8 classist és egy órán úgynevezett Conferencet és igy 17 órát; az I és I-a ban csak 7 classist és úgynevezett Conferencet ; a tiszta és alkalmazott mértan, a természettan, vegytan és természetrajz tanári legfeljebb 6 classist és 2 óra conferencet; a mértan iskola tanárai végre 5 két két órából álló előadást és 2 óra conferencet. Az egyes szakok így vannak felosztva osztályonként: A „latinból" a VIII osztályban: ejtegetés, hajtogatás; az Epitome históriáé sacrae magyarázata megkezdetik; a YH-dikben a szótan bevégzése s a mondattan megkezdése. Epitome históriáé sacrae, ep. hist. graec., de viris illustribus urbis Romae. VI. A szófüzéstan folytatása és bevégzése, Méthode L'homond a mennyiségi adverbiumig; ep. hist. graec., de viris ele., selectae e profanis seriptoribus; könyvnélkül tanulás Rollin „Maximes tirées de 1' eeriture sainte" cimü latin beszélgető könyvéből; ettől kezdve feladványok és fordítások nagyobb számmal. V. A szófüzéstan ismétlése, a Methode L'homond bevégzése; Cornelius Nepos, Phaedrus, Ovidius metamorphosisai; könyvnélkülözés : a „Maximes" és selectae e profanis serpt. históriáé. IV. Az egész nyelvtan ismétlése összehasonlítás a franciával és göröggel; a prosodía elemei; Cicero levelei válogatva. Qu. Curtius ; Caesar galliai hadjárata, Virgil eclogái, Ovidius metamorphosis-aiból válogatva; könyvnélküíözés a „Maximesböl. III Humanisticai ág: versek, feladványok, könyvnélkül tanulás a classicusokból. Mindkét ág : fordítás; Cicero Catilina ellen, de amicitia ; Sallustius, Virgil Georgicaiból az episodok olvasása s magyarázása. II. Ilumanist. versek; egy thema és narratio felváltva; irodalmi elemzése néhány auctornak. Mindkét ág: Liviusból kiszedett elbeszélések, Cicero : Verres ellemi beszéde, de senectute, Virgil Aeneise I-III könyv. Horatius ódái, olvasva s magyarázva. I-b Humán, versek; néhány értekezés kidolgozása, irodalmi elemezés. Mindkét ág: Conciones sive orationes collectae, Cicero Scipio álma, Caesar commentarai, idősb Plinius válogatva, Tacitus Annalisai, Virgil Aeneise hét utolsó könyve, Horac satvrái, epistolái és ars poetica, olvasva, magyarázva I-a Huni: Gyakorlatok a fordításban s szabad feldolgozásban ; néhány auctor magyarázása. „Görögnyelv." A VI. (III.) ejtegetés, hajtogatás a II aoristusig, e mellett a 2-dik félévben Aesopus meséi. V (IV.) a hajtogatás bevégeztetik; ismétlés; a synlaxishól, a mi legszükségesebb IV. (V.) ejtegetés s hajtogatás ismétlése; a szófüzés könnyebb szakaszai. Plutarchból Cicero életirata. III. Herodotos, Plutarch életiratai, Homeros lliasa, válogatva a görög egyházi atyákból. Thema, fordítás, mintadarabok könyv nélkül tanulása. II. Plató : Socrates apologiája Plutarch; Odyssea ; irodalmi elemezések, thema, fordítás, könyvnélkül tanulás. I-b Thucydides ; Demosthelies : Olynthusi, Filep elleni, „de corona" beszédei; Sophokles egy tragoediája; Aristophanes, Plautus; irodalmi elemezések sat. I-a Néhány auctor magyarázása gyakorlás a műfordításban. „Francia nyelv. VIII. (I.) L' hoinond nyelvtana; helyesírás : Fénélon meséi; könyvnélkülözés.VII. (II.) Nyelvtan, Fénélon mintadarabjai, Lafontaine válogatott meséi y könyvnélkül lanulás. VI. (III.) Nyelvtanismétlés; írók olvasása és magyarázása Fleury: Moeurs des Israeliles, prosa és vers mintadarabok; könyvnélkül tanulás. V. (IV.) Nyelvtan Fleury „Moeurs des Chrétiens" müve olvasása s magyarázása ; mintadarabok; Racine Esther; könyvnélkül tanulás IV. (V.) Fénélon Telemaque-ja, Racine Athalie-ja s mintadarabok olvasása s magyarázása; könyvnélkül tanulás. III. (VI.) Francia classicusok olvasása ; mintadarabok magyarázata és könyvnélkül tanulása; fogalmazási gyakorlatok az elbeszélési és egyszerű levélirásnernben. II. (VII.) Francia