Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-01-27 / 4. szám

20. Kanon. Egyetemes gondnok vagy felügyelő, valamint akadályoztatása esetére ennek helyettese, választassék az egyházkerületek által azoknak bázi egyetemes eonventeiken, — mikor pedig a zsinat ül együtt, zsinaton. Ha a superintendentiák főgondnokai közül választatik erre valaki: a helyett az illető supe­rintendentia más főgondnokot válasszon magának. — Az egyetemes gondnok vagy felügyelő és azok helyet­tesei választására nézve pedig az egyházkerületek által épen azon mód lesz megtartandó, mely fentebb a X. és XV-dik kanonban a seniorok és superintendensek, a fő- és egyházmegyei gondnokok, és azon eonsisto­riumok tagjaira nézve rendeltetett, — t. i. most ugyan, mihelyt 0 cs. kir. Felségétől a zsinati intézkedések és egyetemes consistorium megerősíttetése, épen azon elő­ovakodásokkal, melyekkel azt ezen zsinat felállítni akarja, meg fog nyeretni,—-az egyházkerületek kölcsönös egyetértés útján először kijelölendökre nézve szedendő szavazatokra tegyenek lépéseket, — melyek összesze­detvén a minden superintendentiák egyetemes convent­jére, mely épen ezen célból, és még azért is fog tartatni a felek kölcsönös megegyezésével, hogy a felállítandó egyetemes consistoriumnak alakzatát megmutassa — pecsét alatt átkiildendők, — mely aztán ezek közül azon négy férfiút, kiknek letgöbb szavazatuk leend, kijelöltek gyanánt az egyházkerületeknek ismét kitűzendi,— mely egyházmegyék ismét összeszedvén az egyházak szava­zatait, azoknak többségét újólag felterjesztendik az ezen végre kitűzendő egyetemes conventnek, mely az egy­házmegyék szavazatait összeszámítandja, és azt, ki a szavazatok többségével elválasztatott, ilyennek nyil­vánítandja *). volna, de mégis az elv megőrzése végett el nem fogadott — (egyházak megszavaztatását rendelő) intézkedése, —• Későbbi években gyengült a budai zsinat kanonai s in­tézményei iránti nagy előszeretet, — főként miután ama nagy férfiunk, a volt gubernátor gr. Teleky József ő excja azok irányában nem helyeslő ítéletét nyilvá­nította, s conventen is az egyes elnökletet, melynek sora őrajta volt, nem oliajtotta. így a conventtartás már a forradalmat megelőzött néhány években is szinte ki­ment divatból. — Ezen történelmi phasisok zsinati elő­készületeinkhez némi anyagot és újjmutatást szinte szolgáltatnak, s méltó lesz előttök be nem hunyni sze­meinket. Fordító. *) Miként függ össze ezen 20-ik kanon a 19-ikkel: alig lehet belátni. Ugy látszik, hogy a zsinat mind a két hitfelekezet számára külön is egy-egy generál-conven­tet; —• és a kettő számára egy közöst is akart felállítni. Mert itt állandó egyetemes conventi elnökről, s úgy lát­szik, állandó egyetemes conventröl is beszél 5 — míg amott mind a convent csak időről-időre küldött képviselőkből áll, mind az elnök csak egyes alkalmakra választatik.— r Állandó generál-convent s annak állandó elnöke jött via facti divatba az ágostai hitvallásuaknál: — míg a reformátusoknál csak évenkénti conferentia a legidősebb gondnok elnöklete alatt. A közös generál-convent létre-21. Kanon. A főgondnok és a superintendensek ugyan hivataluknál fogva küldöttei lesznek az egyház­kerületeknek. De mind ezek nem mindenkor lehetnek jelen, — és az egyházkerületeknek joguk leeod más képviselőket is küldeni: innen minden egyházkerületből még két küldöttek, egy a világiak, egy az egyháziak közül választassanak, kik a (közön) conventre mindenkor megjelenni tartozzanak; ezek pedig egy évre minden külön egyházkerület egyetemes conventje által válasz­tandók. Ezen consistoriumnak kétféle ülése leend, — egyik teljes, másik részletes. Teljes tartatni fog évenként két ízben, határozott időkben, 1. márt. és 1. september­ben kezdődve! Teljes lilésre 16 küldött szükségeltetik, mindenik hitfelekezet részéről, — a részletesre pedig 10 küldött az elnökön kivül. Titkárok lesznek a mind­két hitfelekezet budai ügynökei (ágens). (Folyt, köv.), ISKOLAÜGY. Népiskoláink kellőleg képzett, szakavatott tanitók nélkül is létezhetnek, de csak tengődhetnek, mint bete­gekkel telt kórházak, melyekbe hálni jár az élet. Az ilyen iskola egy kormány nélküli gálya, melynek matrózai lelketlen bérencek ; a részvétlenség és vétkes hanyagság romboló szele hajtja ide s tova elrongyollott vitorláit, — de mint Scylla és Charibdis mindenütt út­jában állnak az ijesztő nyomor és tudatlanság. Innen a tévelygés kigázolhatlan posványában sülyedeznek azok, kik csak némely elemi ismeretekkel, vagy épen semmi tudománynyal s erkölcsi jellemmel nem biró egyéneket is alkalmasnak hisznek a gyermek­tanítás és nevelés fontos és lélekben járó tisztének megfelelhetni. Biz akkor, hacsak nadrágja és kabátja különböz­teti meg a tanitót a műveltség legalsóbb fokán álló néposztálytól: úgy mi is feljajdulhatunk lelkünkben a „Korrajzok" Írójával: „hová jutottunk !w Ugyan hát a nemzet legféltőbb kincsét, az élet legérzékenyebb részét, a fogékony eszű friss gyermek­séget lelketlen bérencekre s ügyetlen kezekre bízni nem annyi-e, mint avatatlanok által rendezni egy nagy­szerű virágos kertet...? Nekem is volt lelki gyötrel­mem s kárhozatom ilyen fajta tanítóval élni, vagy kín­lódni, mint papnak, mint helybeli iskola-felügyelőnek, mint körlátogatónak egyszemélyben. Épen ezért, nem egyszer-kétszer kellett nyelnem ily gúnyos megrováso­kat : „Tud másnak tanácsot adni, megtudja a más isko­láját róni, a magáé meg legroszabb a traktusban. Hiá­ban, ha magáét nem dicsérheti, a másét dicséri." jötte pedig tudtommal munkába sem vétetett. — Ezen kanonok egész szerkezetén valami rögtönözve készítte­tés nagyon szembetűnő. Hiszen nem is voltak ehhez előre készülve. Ez is tanúság, hogy most készületlenül ne fogjon ez egyház ily fontos munkához. Ford 4

Next

/
Thumbnails
Contents