Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-01-27 / 4. szám

lelkészi hivatalt viselni kívánók kötelesek, akár acade­miákról jöttek légyen vissza, akár iskolatanítóságot vi­seltek légyen ; és a kik ezek közül jó lelkiismerettel, s minden kedvezés nélkül alkalmasoknak Ítéltetnek arra, hogy papi szolgálatra bocsáttassanak, azok a papjelöltek sorjegyzékébe igtattassanak , — és az egyházaknak jo­guk legyen akár ezek, akár más hasonló vizsgálatot kiállottak közül maguknak lelkészt választani s kérni; ele a kijelöltek közül senki lelkészi rangra addig fel ne avattassák, míg valamely egyháztól megliivást nem nyer, — és maga a felavatás nem magán háznál, hanem nyilvánosan templomban, az egyház előtt történjék, s a felavatottak anyakönyvébe beirattassék, — az új lel­késznek ezen ö felavattatása felöl szokott alakban ki­szolgáltatandó, s az egész országban érvénynyel birandó bizonyítvány adatván. 11) A jegyzőkönyvek ülések végével mindig hite­lesíttessenek, s a következő ülés kezdetén újra olvas­tassanak fel. * 12) Minden kiadványok az egyházkerület pecsét­jével és az elnöknek, t. i. a főfelügyelőnek, vagy a su­perintendensnek — a szerint, a mint a tárgy vegyes vagy szertartást illető, — valamint egyik vagy másik jegyző­nek is aláírásával ellátva legyenek. *) 13) Semmi más consistoriumi kiadványok nem bi­randnak érvény nyel, hanem csupán azok, melyek a con­sistorium nyilvános határozata folytán történnek. 14) A consistorium mind saját kebelében, mind mindenekkel békességben élni, és azok közt, kik az ő felügyelete alatt vannak, azt eszközölni igyekezzék. Mely célból minden szavaiban és irataiban szelídséget és mér­sékletet kövessen. **) 15) Valamely egyháznak akár fel-, akár alesperesi minőségben polgári törvényszék előtt folyó perére nézve ezen tanács, ha szükségesnek látandja, intézkedést teend, azonban az egyház tulajdonosi joga épségben és sérelem nélkül maradván. 16) Ezen egyháztanács az egész illető egyházkerü­letben a tanítási és iskolai ügyre nézve főfelügyeletet gyakorol. 17) A superintendens, a világi gondnok hozzájárul­tával az egyházmegyéket, s ha szükséges leend, az egy­házakat is meglátogatandja. 18) Mivel azon aránytalanság, s több megyékre *) A superintendens aligha fogott-volna valaha vagy egyet aláírni azon elv szerint, — mely itt ugyan elég gondo­san — bár szükségtelenül — beburkoltatik azon sza­vakba: „a mint a tárgy vagy vegyes, vagy szertartást illető," de már fentebb kétszer is elég világosan kimon­datott.. Ford. **) A ki nem ismeri az akkori eseményeket, alig foghatja meg, miként lehessen ily leckét adni egyházkerületi gyűlésnek. — Ne újítsuk ki a begyógyult sebeket! Nos certe taceamus , et obruta multa nocte tegi nostrae pa­tiamur erimina gentis! Csak arra ügyeljünk, hogy a valaha tartandó zsinat igmét ilyen kanont ne alkasson, s oka ne legyen alkotni. Ford. kiterjedés, mely eddig az egyházmegyéket illetőleg fenáll, sok alkalmatlansággal van összeköttetve: minden egyházkerület a maga megyéinek, melyekből áll, felosz­tását az ő egyetemes conventjén javítandja. 18. Kanon, Minden egyházkerület használjon ezután is oly pecsétet, mely mindeniknek régi jelképét tartsa meg ezen felirattal: A tiszán- (vagy dunán) inneni (vagy túli) helv. hitv. követő egyházak superintendentiájának pe­csétje. Megnyittatott 1791-ben. Az eddig használatban volt pecsétnyomók pedig, az eddig kiadatott okiratok biztosítása végett, az egyházkerületek levéltáraiban őriztessenek meg. Hetedik fejezet: Az egyházkerületek egyetemes con­ventjéröl. vagy egyetemes gyűléséről. 19. Kanon. Hogy az egyházi igazgatásban az egy­házkerületek által azokra nézve, mik lényegesek, egyfor­maság tartassék meg; s a fontosabb esetekben, hol az egyházkerületek különböző nézetekre oszlanak, azoknak véleményei s szavazatai összeegyeztessenek; hogy bizo­nyos dolgok közös tanácskozás által intéztessenek eb hogy az egyházkerületi consistoriumok által megvizs­gált ügyekre nézve utolsó felebbezési szék létezzék; hogy azokban, mik az evangyéliomi egyházak közös ügyét bármi módon illetik, közös vagy együttes értekez­let történhessék; — végre, hogy az ország kormányszé­keivel közlekedés és levelezés folytattathassék: ezért az ágostai és helvetiai hitvallást követő egyházkerületek egyetemes conventeket, vagy egyetemes tanácsgyűlést is fognak tartani. Ezen convent azonban nem lesz valami határozott és állandó testület vagy kormányzó szék, hanem csak az egyházkerületek küldötteiből és képviselőiből álland. Elnökök lesznek egyik vagy másik, az egyházmegyei felügyelők vagy gondnokok közül, a szerint a mint a dolog ez vagy amaz hitfelekezet egyházait érdekli, a kö­zösekben egymást felváltva ; — a hitcikkeket és egyházi szertartásokat illetőkben pedig elnököl a jelenlevők kö­zül hivatalára nézve legidősebb superintendens. *) *) Miután a budai zsina.t kanonainak legfelsőbb megerősítése sokáig siker nélkül sürgettetett: annak több intézmé­nyeit némelyek via facti életbeléptetni kívánták. Ezek közé tartozott az egyetemes convent tartása is: de csak annyi jött gyakorlatba a helv. hitvallásuaknál, hogy négy egyházkerületük küldöttei, évenként egyszer, s még arra is , vigyázva, hogy az ágostai hitvallásuakkal ugyanazon időben, s néha eszméket is cserélve, confe­rentiát tartottak, s egy darabig az egyes és pedig világi elnöklet eszméje is uralkodó pártolásra talált; mely mel­lett természetesen a háttérbe szoríttatásból eredett sére­/ lem érzése sem maradhatott cl. Es ez volt főoka annak, hogy ezen, bár némileg rendszerezett convent nálunk reformátusoknál semmi positiv hatályra s tekintélyre nem emelkedhetett; — mire nevezetes példa a kecske­méti iskolaügyben 1833-ban felebbezés folytán hozott s akkori superintendensiink, a méltán nagy nevü főt. Báthory Gábor úr által, bár nézete szerint kedvező lett

Next

/
Thumbnails
Contents