Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-01-12 / 2. szám

— és miután ezen két zsinat egymással azon egyességre lépett, hogy mind a két felekezet egyházkerületei és egyházai, melyek különben is közös jogokkal bírnak és egymással régidőktől fogva testvéri összeköttetésben élnek, — kivévén a hitágazatokat és szent szertartásokat, melyek a jelen zsinatoknak különben sem tárgyai, — a főbb dolgokat illetőleg ugyanazon egyházigazgatással és fegyelmi rendtartással élhessenek, s egyforma elöljárók által igazgattassanak : — a lielv. hitv. követők ezen zsinatára egybegyülekezett mind világi mind egyházi férfiak kölcsönös tanácskozása és közös megegyezése folytán, a helv. hitv. egyházak elöljáróinak megállapítását, valamint az egyházak és iskolák igazgatását s fegyelmét, és a házassági ügyeket illetőleg, — a helv. hitv. egyházkerületek s egyházak számára, következő egyházi canonok szerkesztettek, — melyeket legfelsőbb megtekintés és helybenhagyás végett cs. kir. Felséged eleibe alázatosén felterjesztünk. Első szakasz: Az eyyházi igazgatásról és elöljárókról. — Első fejezet: Az evangyéliomi egyházról Magyarországon. 1. Kanon. A Magyarországon létező helvéciai és ágostai hitvallású egyházak, mint a melyek az 1608-és 1647-ben kelt törvényekuek és az ezekben idézett bécsi 1606-ról, és linci 1645-ről szóló békekötéseknek erejénél fogva, melyek értelmében mindkét felekezetű evangyéliomi vallás bevétetett,— és a melyek a legutolsó, t. i. folyó 1791-dik évi országgyűlés 26 dik cikke által is az örökre visszaállított s az 1608- és 1647-dik évekbeni állapotra visszahelyezendő szabad vallásgyakorlatuknak , s ahhoz tartozó jogaiknak alapjául s nyugterétil felvétettek és megújittattak, — vallásuknak szabados és mindenütt nyilvános gyakorlatával birnak, — mivel törvényszerű vallásos társulatokat alkotnak, jogosítva vannak arra, hogy egyház- és vallásukat illető igazgatásmódjukat, királyi legfelsőbb felügyelés és helybenhagyás mellett javítsák, rendezzék és megállapítsák. • • 2. Kanon. Ezen vallásos társulatok, az ő saját benső igazgatásuk rendezését és megállapítását illető jogaikat, törvényes zsinatra egybegyűlt képviselőik által gyakorolják; — és mivel az egyházak hallgatókból állanak, az egyházi hatalomhoz minden tagnak egyenlő joggal kell birnia. Maga pedig annak gyakorlata, vagyis az egyházi igazgatás, közmegegyezésből és az egyházak hasznát tekintve, a vallás-szolgáinak (lelkészeknek) is megadatik, s ennélfogva presbyteri tartozik lenni *). *) Ez ama híres záradék ,jministris quoque religionis defertur," mely a budai zsinat kanonai iránt eleitől fogva annyi idegenkedést szült, — s a melynek szülője — ne titkoljuk el — bizony nem protestáns elv, hanem az akkori Domokos- és Sinai-fél e viszályok valának , —• s mely záradékkal rokonnézetek veres fonala nemcsak mindjárt a 4 dik kanonban is igen élesen feltűnik, hanem az egész dolgozaton keresztül vonul. Tiszta protestáns és 3, Kanon. Mivel pedig a két hitfelekezetü evangélikusok a közöttök eleitől fogva fenállott testvéri összeköttetést fentartani, s szorosabbá tenni óhajtják; és abban a mi az igazgatásra tartozik, nincsenek semmi ellenkező elveik: tehát mind a két zsinat abba bele egyezett, hogy a két hitfelekezet egyházai épségben maradván, a hitcikkek és szertartások, melyek mindenik felekezetnek sajátjai, —az egyházi igazgatásban, és elöljáróságok megállapításában, legalább a fődolgokra nézve egyformaságot kövessenek. Második fejezet: A helybeli egyházakról és azok presbyteriumairól. 4, Kanon. Minden, bármely helyen levő egyháznak joga és köteleztetése van arra, hogy magát az egyházi kanonok szerint, saját helybeli presbyteriuma által igazgassa, — mely áll az egyház ugyanazon vallású patronusaiból (kegyuraiból), a lelkipásztorból és a gondno -kokból s vénekből, mely gondnokok és vének az eddig szokásos módon fognak választatni és feleskettetni; a kegyurak tiszte pedig az egyház felett, melynek ők nemcsak táplálói, de tagjai is, semmi uralmat nem gyakorolni, de azt tanácscsal s más minden módon segélni és pártolni; — nagyobb egyházakban pedig a felsőbb iskolák tanárai is megválasztathatnak a helybeli presbyteriumba (!!!) *). 5. Kanon. A leány-egyházak, melyek a szorosan lelkipásztori teendőkre nézve más. de bizonyos anyaegyház papjának szolgálatával élnek, akár van otthon templomjok és előkönyörgőjök, akár nincs, az anyaegyház presbyteriumában aránylagos részszel birjanak. — A presbyterium gyűlése pedig mindenkor tisztességes helyen üljön össze. 6. Kanon. A helybeli presbyterium kötelésségei ím ezek: bibliai elv szerint mi mindnyájan egyenjogú papok vagyunk ; ordo közöttünk nincs; presbyterium választatik az egyetem által, az apostoli egyházak példája szerint a belmissio gyakorlatára, t. i. az egyház virágoztatásáraj mely tanítás, intés, fegyelmezés, jó példaadás, szegények ápolása, egyházi javak jól kezelése, a szép rend bemutatása stb. által történik. A presbyterek közül azokról, a kik mások felett alkalmatosb levén a tanításra, kiválólag azzal foglalkoznak, azt mondja szent Pál I. Tim. V. 17., hogy kettős tisztelet- s jutalomra méltók, — de nemcsak ezek, hanem minden oly presbyterek is, kik mások felett kitünőleg előljáróskodnak (lásd az eredeti szöveget). — Ezen apostoli, és így valódi keresztyéni elv merőben ellenkezik valamint egy részről az akár ordo, akár status ecclesiticus és civilis ellentételével, ugy más részről a „ministris quoque religionis defertur" záradékkal, s ezzel rokonnézetekkel. Fordító. *) Hát az egyház bármelyik becsületes tagját nem lehet-e abba megválasztani ? — Es a tanár talán becsületes ember: mert ha nem az, úgy tanár sem lehet. Legközelebb szegény Sinait és a debreceni tanárokat akarta sérteni ezen contradistinctio. Ford. *