Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-05-18 / 20. szám

II. elemi osztály, hetenként tanul 5 órán, a múlt évben megkezdett módszer szerint és alapra észbeli és Írásbeli számvetéssel haladnak elö a 100-ig. E mellett az iskolán kivül feladatokat dolgoznak Számító Socratesböl. A tanitó vezérkönyvül Számitó Socratest használja, de minthogy ennek elsőbb szakaszai gyakran átugornak a 100-on; válaszsza ki azon példákat, melyek a 100 on aluljárnak ; továbbá Számitó Soerates csupán az észbeli számvetésre nyújt utasítást a tanítónak, tehát az írásbeli számvetést önmaga gondolata szerint gyakorolja ugyanolyanféle számtani feladatok Íratásán, mint a milyeneket Számitó Soerates szerint észben megfejtettek. — A III. elemi osztály hetenként 4 órán folytatja a megkezdett munkát s legalább a négy alapmíveletet, mind az észbeli mind az Írásbeli számvetésben megtanulja, s mindkét nemben könnyűséget szerez. — A tanuló szó-és írásbeli feladatokat kap az otthon való kidolgozásra, melyre igen alkalmas a Számító Soerates. A tanitó Számító Soerates mellett maga számára használhatja Szász Károly Mocnik fordítását, kihagyván még most a számítási rövidítéseket. — A IV. elemi osztály tanul hetenként 4 órán. Rendszeresen megtanulja a számok algorithmusait, s legalább a közönséges törteket. Sok rendbeli példákat dolgoz fel mind észben mind Írásban, hogy a számvetésben a legnagyobb könnyűséget szerezze meg. Vezérkönyve a tanulónak mint fennebb. — A Gymnásium 1. osztályában hetenként 3 órán tanul ják a számtanból a négy alap-müveletet a rövidítésekkel, a közönséges és a tizedes törteket. A tanitó oda törekszik, hogy a tanuló a gyakorlatilag megtanult míveletek szabályait szóval s így elméletileg is képes legyen előadni. A mértanból tanulják az egyenes vonalú ábrák rajzolását. A tanitó számtanra használja Szász Mognikl. folyamát, a mértanra Nígris Elemente der Geometrie etc. A II. osztály hetenként 3 órán tanulja A számtanból a viszonyok, arányok, hármas szabály, pénz és mértékek ismeretét. A mértanból folytatja az egyenes vonalú ábrák rajzolását a háromszög, négyszög- és sok szögről, ezeknek területei kiszámitásáról. Kézikönyveik Szász Károly Mognik fordítása második folyama. A tanitó kezében Nigris Elemente der Geometrie. III. osztály hetenként 3 órán — számtani feladatokat dolgozik, hogy a számítási gyorsaságot állandóan megtartsák. — Az algebrából megtanulják a négy alapm /eletet, hatványozást és gyökvonást, a permutatio és c< mbinatio alapvonalait. — A mértanból tanul a körről, végül kiszámítván annak területét is. Kézikönyveik Szász Károly, Mocnik 3. folyama, Brassai algebrai feladatok feldolgozás végett. — A mértanra Mocnik, Szabóki 3. folyama. IV. osztály hetenként 3 órán tanulja a számtanból az összetett viszonyokat, arányokat, láncszámitást, a társaság-elegyítés szabályait. — Az algebrából az egy ismeretlenü egyenleteket. A mértanból tanulnak tömörtani (stereometriai) feladatokat rajzolás- és számítással. Kézikönyveik Mocnik , Szász Károly negyedik folyama , Brassai algebrai gyakorlat könyve példáit dolgozzák. A mértanra Mocnik, Szabóki negyedik folyama. — Az. V. osztály hetenként 3 órán tanulja a számtanból, a számok tizedes rendszerét, a negatív számoknak az alapszámvetésből való lehozatalát, az irrationalis számok- és a törtekről. Az algebrából a 4 speciest, a számok oszthatóságát, a törtekről és az arányokról. — A mértanból a vonal és a tér mérését. A tanitó kezébe vezérkönyvül ajánlandó Euelides. A tanuló kezébe Mocnik Arenstein fordítása VI. osztály tanulja hetenként 3 órán a számtanból a hatványozást, gyökvonást, logarithmusokat alkalmazva a kamatok kamatai kiszámítására, az arányokról. Az algebrából a több ismeretlenü egyenleteket; a hat számvetési alapot alkalmazva a monom- és polynomokra; az algebrai kifejezések reductióját. A mértan ból a trigonometria planat- és a stereometriát. Kirándulásokat tesz asztallal és sextanssal való mérésekre. Kézikönyvek a fentebbiek folytatásai. VII. osztály hetenként 3 órán a számtanból az eddigiek ismétlése- és gyakorlására feladatokat old fel. Az algebrából az első fokú határozatlan egyenleteket, az egyismeretlenü quadratica aequatíokat, a progressio-, combinatio- és binomtaut. — A mértanból, az algebrának, nevezetesen a quadratica aequationak a mértanra való alkalmazását, az analytica geometriát, a kupszelettant (conica sectio), a trigonometria sphaerikát. Kirándulásokat tesznek gyakorlati mérésekre. — Kézikönyveik a fentebb említettek folytásai. VIII. osztály hetenként 3 órán tanulja a mathematica geograpliiát, az astronomiát. A földabrosz és a földgömb készítéséhez megkívántató projectio tudományát. A mult évi feladatot közben ismétli. b) Természettan (Physica). A természettau tanításában lépést kell tartani a mennyiségtan tanításával, ugy hogy a természettan a mathesisnek kiegészítő gyakorlati részéül szolgáljon. Tanításának első köre a II.—IV. elemi osztályokba esik, a holott is a tanuló gyakorlati kísérletek nyomán természettani előfogalmakat nyer. A tanitás második köre esik az I.—IV. gymuasiumba, áll itt is gyakorlati kísérletekből és physicai példák számtani uton való feloldásából. — A harmadik köre esik az V.—VIII. gymnasiumba, a holott is a mathesis tanításával szoros lépést tartva, egészen tudományos alakot nyer. A természettan osztályonként következőleg osztatik fel: az elemiiskola II. osztályában hetenként 2 ó-rán tanít a tanitó a gyermek előtt már a természetből ismeretes légtüneményekröl, de ezeket kicsinyben kísérlet utján szemlélteti is. A tanitó kezében vezérkönyv Crüger elemiiskolák 20