Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1860-05-18 / 20. szám
osztom be, hogy e két tanulmány előhaladásával folytonosan lépést tartson s mintegy támaszkodjék azokra. A rajzolás tanítója eleinte inkább a gyakorlati uton halad elő, lassankint azonban átmegy a gyakorlat mellett a rajzolás elméleti terére is, s azt végül tudomány nyá fejti ki. A rajzolástanitónak a mennyiség- és természet tantanára mindenben kezére dolgozik, hogy annak elméletét, mit a rajztanító, ki a gyakorlatra több súlyt kénytelen fektetni mint az elméletre, kisebb körre szorít, a mennyiségtan tanára egészen átértesse a tanulóval. A rajzolástan három főkörre van osztva. Első főkörre esik a II.—IV. elemiiskolába, a holott is a tanítvány a rajzolás elemeibe alaktaui magyarázatokkal kisért gyakorlatok által vezettetik be. A tanítás második főkörre esik az I.—V. gymnasiumba, és magában foglalja a szabad kézzel való rajzolást, s a mütani rajzolás kezdetét. A harmadik főköre van a VI.—VIII. gymnasiumban, s tartalmazza a mütani rajzolás tudományos részét. A rajzolástan osztályonként következőleg osztatik fel: Az elemiiskola II. osztálya hetenként 2 órán egyenes vonalok rajzolásával, szem- és kézgyakorlatokkal foglalkozik, s ugyanilyeneket másol is. A tanitó vezérkönyvei Franké és Hippius munkái. III. elemi osztály hetenként 2 órán tanulja az elemi rajzolást természet után egyenes és görbe vonalokkal, a tanultak nyomán kezd képzelete után egyszerű tárgyak rajzait készíteni (feltalálás). A tanitó vezérkönyvei a fentebbiek. IV. elemi osztály hetenként 2 órán gyakorolja magát folytatólag az elemi rajzolásban, — valamint természet után, úgy a feltalálásban. Felfogásához mért mintákról másol is. Sebessi János nevelő. (Folyt, következik.) gzámára irott természettana, melyet magyarul is lefordított Orbán miskolci tanár. III. elemi osztály hetenként 2 órán folytatja a megkezdett természettani alap s előfogalmakat a nevezett könyvecske nyomán. IV. elemi osztály hetenként két órán kísérletek utján egészen átgyakorolja a természettant, olyan terjedelem és módszer szerint, mint az Crüger munkácskájában meg van. A Gymnásium 1. osztálya hetenként 2 órán számtani feladatokat dolgozik a testek általános tulajdonságaira, a tömöttség-, rugalmasság-, a víz-és légnyomásra. — Az ide vonatkozó kísérleteket ismétlik. A Tanitó vezérkönyvül használja Crliger „Die Schule der Physik" című müvét. A II. osztály hetenként 2 órán tanul gyakorlati mutatványok utján az electricitas és a ínagnetismus jelenségeiről. A tanitó vezérkönyve, mint fenebb. III. osztály hetenként 2 órán tanul az erőkről. Feladatokat dolgozik az egyenletes, a gyorsított és lassított haladásról; a vonzás és esés törvényeire ; az erő- és munkamérésekre. Ilyen példákat gyűjtsön össze a tanitó. IV. osztály hetenként 2 órán feladatokat dolgozik a hullámtanra alkalmazott hang- és világosságtanra. V. osztály hetenként 2 órán tudományos alakba foglalt feladatokat old fel a testek egyensúlya és haladásáról a szilárd- és híg testekre nézve. Melyek közben az idevonatkozó kísérleteket megmutatja a tanitó. VI. osztály hetenként 2 órán tanul a hullám-, hang- és világosságtanról; az electricitas- és a magnetismusról. VII. osztály hetenként 2 órán tanul géptant részletesen és légtüneménytant. VIII. osztály hetenként 2 órán ismétli a hullám-, hang-, világosság-, melegség- és géptant. Áttekinti a természettant általánosan. Az V.—VIII. gymnasiumban a természettan tanítása egészen mathematikai alapon nyugszik. c) Kajzolástan. Hazánkban, hol a művészet és ipar még csak most kezd ébredezni, a rajzolás tanítását iskoláinkban, még most is felesleges, vagy épen mellékes tantárgynak tartják és tekintik; pedig ha meggondoljuk, hogy ezen tanulmány az ízlés nemesítése, a testi és szellemi ügyesség mivelése, s általában a hasznos képzettségre mily nagy befolyást gyakorolj ha továbbá fel birjuk fogni, hogy az ipar, mérnöki pályára lépő ifjú ezen tudomány tudása nélkül semmire sem boldogulhat: el kell ismernünk, hogy itt az idő, melyben a rajzolás tanításának általánossá tételén minden erővel törekednünk kell. A rajzolástan aestheticai tanulmány; de mint fentebb is érintve volt, ez a mennyiség- és természettan kiegészítő és felvilágosító része, épen azért ezen tantárgyak mellé kivánom sorozni, egyszersmind úgy BELFÖLD. Az erdővidéki ref. egyházmegyéből. Mintha valaki házunkba nyájason beköszönne, és azután többé egy szavára is nem méltatna, úgy bántunk mi is erdővidékiek ezen prot. egyházi és iskolai lapokkal. Három évvel ezelőtt, midőn mint várva várt s régóta nélkülözött kedves vendégek megindulandók valának mindenhová a két Magyarhonba, hová csak a velők szembe küldött belépti jegyek szíves fogadtatásukat eleve biztosították, erdővidékről is rövid s igénytelen részletes zsinati tudósítás köszöntette ugyan az ujonan feltámadott lapokat, de azóta senki többé megyénkből — ha jól emlékezem — hozzájuk nem szólott. Nem azért azonban —• hogy szavunkra méltatlanoknak néztük volna — sőt igenis