Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-05-18 / 20. szám

mely közel Balassa vagy Ipoly-Gyarmathoz az Ipolyba ömlik. A papjelölt kikérdezése a tisztelendő urak előtt tán érdekes leend, mint világi ember, ahhoz nem értek s Így nem tudom, hogy jelenleg a próbatét ily vagy más formán megy véghez. Gyarmati Balassa Zsigmond Benno és Woxits tiszteinek nevei, olasz és horvátosan hangzik, papmeghivó eljárásukból következtetni lehetne, hogy protestánsok voltak, a szokás minden esetre felötlő, annál inkább, mert korunkban nem divatozik, mert jelenleg mindenkitől, függetlenül a gyülekezet választja és hívja meg papjait. ISKOLAÜGY. Egy protestáns gymnásium terve. (Folytatás). A római és görög mythologiát szinte rendszeresen tanulják Kis János kézikönyve szerint. Latin chriákat és verseket próbálnak írni, mindenesetre magyarból latinra fordítanak. Kézikönyveik, a melyek tantárgyul ki vannak jelölve. VII. osztály tanul hetenként 6 órán. Fordítja Cicero orátióiból a szebbeket. Virgil Aeneiséből legalább a II. könyvet s azt könyv nélkül meg is tanulják. Horatiusból egy pár ódát könyv nélkül is. A prosodiát és a mythologiát ismétlik. Verseket és chriákat készítenek latinul, mivel a magyar nyelvtanító ugyanezekben gyakorolja magyar nyelven. Magyarból latinra fordítanak. Kézikönyeik ki vannak jelölve. VIII. osztály tanul hetenként 6 órát. Fordítja Tacitus históriáját. Horatius szebb ódáit, melyeket könyv nélkül is megtanul; fordít Horatius satyráiból epistolái- és de arte poeticájából. Verseket és orátiókat készítenek. Magyarból latinra fordítanak. f) Görög nyelvtan. A íönebb előadott okoknál fogva a görög nyelvet az V. gymnasiumban kell kezdeni. Épen olyan tanítási módszerrel kell elkezdeni s előhaladni benne, mint a latin nyelvről elő van adva, hogy így a már ekkorra a latin nyelvben megerősödött tanuló sebesen baladhasson előre. A görög nyelv eleme tanítása az V., VI. gymnasiumba esik. Az irodalma pedig a VII, és VIII. osztályban ismertetendő. A görög nyelvtan osztályonként következőleg osztatik fel: A gymnasi .m V. osztálya tanul hetenként 5 órán. Mondatokat alkot a megismert szókból, a grammatikát lassanként ezekből tanulja meg s végül állítja rendszerbe grammatikai ismeretét. — Fordítanak magyarból görögre s megfordítva. Ezen elv szerint kell kézikönyvet szerkeszteni. A VI. osztály tanul hetenként 6 órán. — A megkezdett tanulási módszer szerint haladván előre, bevégezi a grammatikát és a syntaxist. Olvasni kezdi Xenopbon Anabasisát. A görög régiségtanból tanulnak röviden, a görögök polgári és katonai dolgairól. VII. osztály hetenként 6 órán, fordítja Homerus Odysseusát, Herodot históriáját. — Homér szebb helyeiből megtanul könyv nélkül is. A grammatikát és a syntaxist ismétli. A görög régiségtanból tanul a görögök vallási és házi dolgairól. VIII. osztály hetenként 5 óráa tanul. Fordítja Homerus Iliását. Demosthenes oratióit. Homerus szebb helyeiből könyv nélkül is tanul. A grammatikát és syntaxist a fordítás alatt folytonos evidentiában tartja. b) Reáliák. a) Mennyiségtan (Mathesis). A mennyiségtan tanításával szoros kapcsolatban s karöltve járnak a természettan (physica) és a rajzolástan. A természettan azért, mivel minden természettani kérdés, egy egy mennyiségtani gyakorlati feladat egyszersmind. Midőn tehát a mennyiségtanra alább hetenként 3 Óra van kitűzve, a természettanra pedig hetenként 2 óra, ezen 5 órát együtt a mennyiségtan gyakorlására rendeltetettnek kell tekinteni. — A rajzolástan pedig azért van a mennyiségtannal kapcsolatban, mivel mind a mértan mind a természettan feladatai rajzzal levén kiábrázolbatók, a rajzolás tudása nélkül sem egyiket sem másikat megérteni nem lehet. De ide tartozik a rajzolás nemcsak ugy mint e két tudomány segédeszköze, hanem úgy is mint tudomány, mivel a rajzolási művészetben mathematicai ismeret nélkül biztosan egy lépést sem lehet tenni előre. Mindamellett hogy a rajzolástant az aestheticumokhoz számítjuk, a matbematicumok mellett fogjuk előadni. A mennyiségtan számtani részének tanítása az elemi iskola eliö osztályában kezdődik, első köre a négy alapmívelet és a törtek tanításával a IV. elemi osztályban végződik. —• Második köre az I.—IV. gymnasiumi osztályokba esik s magában foglalja az ismételt de széiesbített számtani 4 alapmiveletet, mind kétféle törteket, az algebra elemeit, a mértan szemléleti (rajzolás által való) tanítását. — A tanítás harmadik főkörét az V.—VIII. gymnasiumi osztályok fogják fel s áll ez algebra, geometria, trigonometria, mathematica geographia és az astronomia tudományos módszerű tanításában. A mennyiségtan osztályonként következőleg osztatik fel: Az elemi iskola I. osztályában hetenként 4 órán, tanulnak a tárgyakon szemléletileg számolni, s előhaladnak észben (roszul mondva fejben) és írva a 20-ig. A tanitó kezébe adandó vezérkönyvvül „Kisdedek számvetése" Kolozsvárt, A