Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-01-20 / 3. szám

tagjaira viszonyítva,-hanemha abban, hogy míg a község egyéb tagjait az egyház igazgatásba közvetlen befolyliatásra csak különös választás jogosít, addig a lelkész már állásánál fogva hi­vatva, sőt kötelezve van az egyházi ügyek veze­tésében, igazgatásában tényező részt venni és hiven őrködni, hogy mindenek jó renddel le­gyenek. Semmi sem világosabb, mint a mit a „Hel­vetica confessio" az egyházi szolgákról, rendelte­tésük s tiszteikről tanít. E szerint „n,z egyházi szolgák nem úgy tenkintendők, mint egyszerű szol gák, hanem mint Isten szolgái, kik által munkálja Isten az embereknek üdvét." E szolgálat a lel­késznek hivatali hatalmat is ád, de e hatalom távol attól, hogy a protestántismus kebelében a hívek munkásságát korlátozza, azt inkább fejlesz­teni, szabad működésre buzdítani feladata. Szóval: a protestáns lelkész olyan, mint a nevelő, ki minél serényebben működik, annál Önállóbbakká teszi növendékeit, s akkor teljesíti leghívebben köteles­ségeit, midőn egész erőből azon dolgozik, hogy ma­gát fölöslegessé tegye. A nevelő ezt elérheti, de minél jobban elérte, növendékének annál nagyobb tiszteletére számolhat; a lelkész azonképen,minél jobban megközelíti a célt, mert azt egészen elérni a feladat véghetetlen volta mellett lehetetlen, annál tiszteletreméltóbb, és a szellemi tekintély biztosítéka lesz hivatal szerinti elsőségének. A helv. hitv. evangélikusok 1791-ben Budán tartott zsinata által készített kanonok. (Folytatás), 9. Kanon. Az egyházmegyei vagy esperesi consis­torium tisztei e következők : 1) Felügyelés saját megyéje egyházaira, azoknak helybeli presbyteriumaira, lelkészeire, iskola-tanítóira és bármely kisebb hivatalok viselőire az egyházban. 2) Az egyházak és iskolák évenkénti látogatása, mely az esperes és gondnok, —• vagy azok helyett más az egyházmegyei gyűlés által kiküldöttek által vég­zendő, maga az egyházmegyei gyűlés által mindig meg­vizsgálandó, s annak megjegyzéseivel az egyházkerületi gyűlésre felterjesztendő. Ezen esperesi vagy egyház­megyei eonsistoriumnak kötelessége, hogy az ő megyé­jében létező minden anya- és leány-egyházaknak , s iskoláknak, mint szintén lelkészeknek és iskola-tanítók­nak, nem különben közös és részletes alapítványoknak, és minden az ő megyéje határain belől levő egyházi bir­tokoknak, és jótéteményeknek - táblás kimutatását évenként készítse, és azt az egyházkerületi eonsisto­riumnak felterjeszsze. 3) Az egyházkerület intézkedéseinek, ha vannak olyanok, közzététele, — s a végrehajtandók végre­hajtása. 4) Mindenről, a mi csak a consistoriumban elő­terjesztetik, előadatik, felolvastatik , tárgyaltatik, hatá­roztatik, és kiadatik, jól rendezett jegyzőkönyvet szer­kesztend — a tárgyaknak és körülményeknek rövid de kielégítő felvilágosításával, — s a beadványok rendinek és számának megtartásával; — hasonlóul minden ok­iratokat a jegyző által kellő rendben tartatand. A meg­előzött ülés jegyzökönyvét megtekintvén, megjegyzendi mik mentek azokból teljesedésbe, mik maradtak végre­hajtatlanul, -— hasonlóul, hogy mit tettek légyen idő­közben az esperes vagy felügyelő a közbejött ügyekben azoknak jegyzökönyveikből végére jár, — és ba netalán valami javítandó vagy pótlandó adja elő magát azokban, javítandja s pótolandja. 5) Az egyes egyházak számadásait magok azok­nak helybeli eonsistoriumaik által megvizsgáltatja, és lia vagy az egyház-látógatók által, vagy másként azok­ban valamely hiány fedeztetik fel, akkor azokat az egy­házmegyei consistorium maga megvizsgálja, cs a hi­ányokat kipótoltatja; hasonlóul az egyházmegye kebelében létező közös célra szolgáló kegyes alapítvá­nyok kezelését, illető számadásokat is megvizsgálja, s ha kívántatik javítja, és az egyházkerületi consistorium eleibe terjeszti. 6) Bármely nehézségeit, panaszait és ügyeit az ő megyéjében levő akár egyházaknak, vagy egyes tagok­nak is a lelkészek vagy iskolatanítók ellen, vagy ezek­nek akár egymás — akár az egyház ellen, — mint első folyamodási biróság felveszi, megvizsgálja, s mind a két félt kihallgatván, benne Ítéletet hoz, midőn pedig vagy az egyik fél, vagy mind a kettő az Ítélettel meg nem elégedvén, azt az egyházkerületi gyűlésre feleb­bezné, akkor a maga Ítéletének végrehajtását addig felfüggesztvén, minden okiratokat, eredetiben, vissza­küldés feltétele alatt az egyházkerületi gyűlésre fel­terjeszt. 7) Mindennemű egyházi ügyekben pedig szóbeli perlekedés módját, vagy summás ügyködést követend, nehogy az egyházak hosszú perek és ügyvédek által boszantassanak ; azonban a feleknek Írásbeli előadást s védelmet is megenged. De azok, a mik szóval adatnak elő, a jegyző által tollal felvétessenek, — jegyző­könyvbe igtattassanak, és itélethozás előtt felolvastas­sanak. 8) Egyházi fegyelmet, a mennyiben az az egyház­megyét illeti, gyakorland, — a kötelességmulasztó­kat vagy kihágókat — a tárgy fontosságához képest meginti vagy megdorgálja, — s lia szűkség, az ügyet az egyházkerületi gyűlésnek bejelenti; — sőt a súlyo­sabb esetekben, jelesen ha megtörténnék, hogy az es­peresség valakit az úri szent vacsorától eltiltana, vagy lelkészt hivatalától, vagy fizetésétől felfüggesztene, el­mozdítana vagy letenne, az egyházkerületi gyűlésre

Next

/
Thumbnails
Contents