Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-01-20 / 3. szám

leendő felebbezést végrehajtás előtt megengedni tartozik. 9) Házassági perekben ugyan nern biráskodandik, hanem az ö szerepe esak az lesz, hogy a viszálkodó, házastársakat valamelyik félnek vagy a helybeli presbyteriumnak megkeresése folytán összebékéltesse ; midőn pedig az összebékéltetés nem sikerül, ha egyik vagy mind a két fél elválást kiván, mind a két fél részére nyomozást tartson, vagy azok kivánata — vagy a házassági törvényszékek illendő megkeresése következtében — és azt minden ő előtte folyt dolgok felöli tudósítással együtt a házassági törvényszékhez adja be. 10) Jogait, kiváltságait, jövedelmeit, jótéteményeit az egyházaknak, lelkészeknek, iskolatanítóknak, — és még ezeknek becsületét is, azok ellen, kik által megsértetnének , törvényes és alkalmatos módokon oltalmazandja, — és ezeknek sérelmét, a tárgy fontosságához képest, az egyházkerületi gyűlésnek is bejelentendő 11) Leány-egyházak összekötése, vagy elkülönítése, és új helybeli lelkész, és vallásgyakorlat behozatalának szükségét, ha az vagy egyik vagy másik hely lakosai által kívántatik, mielőtt azt illetőleg a törvény által kitűzött esetekben az illető törvényhatósághoz folyamodás intéztetnék, az egyházmegyei gyűlés vizsgálja meg, s illetőleg határozza el, — az egyházkerületi gyűlésre leendő felebbezés fentartat/án. 12) Midőn az egyházmegye, vagy egyházmegyei gyűlés, vagy valamely azért folyamodó egyház nevében világi törvényszék előtt perlekedés kívántatik : a világi felügyelő vagy gondnok bír ugyan ügyvivői joggal, — de egyezkednie az ellenféllel nem másként van joga, mint az egyházmegyei gyűlés helybenhagyása mellett. 13) A lelkészek változtatását illetőleg, e következő eddig is tigyelemben tartott alapelvekben mind a két zsinat megegyezett: 1) Hogy a lelkészhivás joga az egyházakat illeti. 2) Azonban hogy azt elbocsátani a felsőbbek eleve tudása s beleegyezése nélkül nem lehet. 3) Valamint a lelkészek sem elhagyni az egyházat. 4) Hogy a lelkésznek akár meghívását, akár elbocsátását illető beleegyezését a felsőbbség fontos okok nélkül meg nem tagadhatja. 5) Hogy az előadott módon helyökből kimozdított lelkészeknek, hacsak felfüggesztést, vagy letételt nem érdemelnek, más egyházakba át kell tétetniük. Mivel azonban, a meghívás és változás módját és idejét illetőleg a két hitfelekezet egyházaibau különböző szokás uralkodott: jónak látszott ezennel mind más fontos okoknál fogva, mind a nagyobb újítások eltávoztatása végett, hogy némely körülírásokkal mindenik felekezet egyházai saját szokásukat tartsák meg. Ehhezképest a helv. hitvallást követők részéről elhatároztatik, hogy azon esetekben, melyek a lelkész szolgálatát közvetlenül gyümölcstelenné teszik , jelesen a szent szolgálat teendői körüli nagyobb hanyagság, vagy tehetetlenség, — nyilvánosan elkövetett nagyobb botrányok eseteiben, az egyházmegyei gyűlések, főként, ha azon egyház., melyet a dolog érdekel, ezt kívánja, —a lelkészt, azonban előre kihallgatván és elitélvén, bármikor is helyéről elmozdíthatják, s más alkalmatosssal és az egyház által meghívottal azt ellátni köteleztetnek. És mivel egy részről akár a lelkésznek a hallgatóktól , akár a hallgatóknak a lelkésztől, nyilvános elidegenedése gyakran a lelkészi hivatal haszonnal leendő folytatásának semmi reményét nem hagyja fen; — s ennélfogva a meghívás, mely a lelkészi szolgálatra múlhatlanul szükséges, sem az egyházak által a meghívottak egész élet idejére ki nem terjesztethetik, sem a lelkészek által a hivatal ily feltétel alatt, — mind két fél szabadságának épségben tartása mellett el nem fogadtathatik; — más részről pedig a meghívásnak eddig divatban lévő évenkénti megújítása, néha az eddig is nem bármely egyháznak saját önkénye szerint, hanem az esperességi eonsistoriumok felügyelete alatt gyakoroltatott, gyakran mindkét részről visszaélésekre szolgáltatott alkalmat; innen hogy mind a meghívás joga az egyházak számára épségben megmaradjon, —• mind a visszaéléseknek, a mennyire lehet, határ vettessék: ezután e meghívások csak minden harmadik évben újíttassanak meg; a felmondás esetei pedig többé nem magának a lelkésznek, hanem egyenesen az esperességi consistoriumnak adassanak tudtára;— és ezen consistorium az egyház elhagyásának, vagy a lelkész elbocsátásának előadott okait, mind a két fél kihallgatása mellett megvizsgálandja; szorgalmatosan végire jár annak, ha váljon azon esetben, midőn a lelkek elidegenedésén kivül semmi más ok elő nem adatik, a szavazatok kétharmadvésze, mely ennek bebizonyítására megkívántatik, — megtartatván a szavazatok szedésében mindenik egyház régi szokása, miutezt a 6 dik kanon 8-dik száma nyilvánitá, — a lelkész elbocsáttatását sürgeti-e; —• kedvezés és részrehajlás nélkül Ítéletet hozand, — azonban mindenik fél részére az egyházkerületi közgyűlésre leendő felebbezés joga épségben maradván. — Mely célból, és azért is, hogy minden "ugyanazon időre eső elkerülhetetlen változások , mind a lelkészek, mind az egyházak részére, melyeket ezen sors, érend, illendőbbekké és kényelmesebbekké tétethessenek: az esperesség minden harmadik évben, határozott időben, sajátlag e célra szolgálandó gyűlést fog tartani, — a melyben azon gyűlés minden tagjának összes szavazatai folytán, mind az új lelkészek bevitelét, mind a régiek áttételét elhatározandja, — és valamint az egyházak akaratja ellen azokra új lelkészeket nem erőszakoland, sem ily erőszakolást meg nem engedend: — úgy a lelkészeknek oknélküli elbocsátásába, vagy az egyházaknak a lelkészek által ilyen elhagyásába bele nem egyezend; de ha az elbocsátásra elegendő okok adatnak elő, — vagy az elidegenedés a már kijelelt módon bebizonyíttatik — akkor az egyházak kivánatát méltányolni tartozik —• épségben maradván, az elégületlen fél részére az egyházkerületi közgyűléshez leendő felebbezés *). *) Látszik, hogy ezen kényes tárgyon a zsinat sokat rágódott : ele kirí belőle azon gyanúskodás, mely azon időben