Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1860 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1860-02-24 / 8. szám

„Karénekes könyv a magyar- és erdélyországi helvét hitvallást tarlók közhasználatára. Eredeti melódiákkal bővítve négy hangzattal orgonára dolgozta Dömény Sándor Pesten." — Az említett „Művészeti Yezéru

ben közlött néhány ének után Ítélve mondhatom, hogy e dolgozatnak jelesnek kell lennie. — Pesten azt hiszem valaki többet tudand mi történt e müvei, hol s kinél létezik ? A másik elhunyt kedvelt népdalköltőnk Egressy Béni müve, ki énekeskőnyvünkböl a csillaggal jegyzett s leginkább énekelni szokott énekeket úgy a mint a néptől hallotta Ónodon 1849-ben orgonára dolgozta. — Halála után iratai közt találtatván testvére s hitrokonunk Egressy Gábor úr még egy példányban leíratta, s az eredetit n. t. Török Pál pesti ref. lelkész úrnak azon kérelemmel adta: eszközölné annak az egyházkerület költségén leendő kiadatását.— Mit tön n. t. Török Pál úr, nem tudom, csak annyit tudok, hogy a munka meg nem jelent, s mint hallom az eredeti kézirat méltó helyén, a nemzeti Muzeumban van. A másolatban leirt példányt pedig Egressy Gábor úr a kedvelt operáiról ismert zeneszerző s akkor még nemzeti szinházitag Doppler Ferenc urnák adta át, hogy abban a hangegyezmény ellen létezhető hibákat javítsa ki. — Doppler úr el is kezdte a javítást, de nem tudom mi okból a XXIV-ik zsoltárnál félben hagyta. — Ugy hallom azon okból, hogy kiadásához akkoriban nem volt semmi remény. így jutott aztán e példány Egressy Gábor úr szívességéből e sorok irója birtokába, ki azt úgy is, mint becses műkincset, úgy is mint egykori kebelbarátja drága emlékét ereklyeként őrzi. A mi a kidolgozást illeti: mind Dömény Sándor, mind Egressy Béni dolgozata az újabb zeneírmodorban van irva. — Különösen, hogy az utóbbié napvilágot nem láthatott, kimondhatlan veszteség; tiszta egyszerű, de mégis fenséges harmónia van azon akkordokban, melyek az ének dallamát kisérik. — Jövend tán idő, midőn az elhunytnak a népzene terén kivívott halhatatlan neve a kegyeletes utódokat rábirandja, hogy e müve is nyilvánosság elé jusson. 1852-ben e sorok irója is akart valamit tenni éneklésünk tökéletesbitésére „Halotti népéuekek eredeti áriákra" cimtí müvecskét orgona kísérettel kiadván, de részint tőle nem függött körülmények, részint hitfelekezetünkben a zeneértők s pártolók csekély száma miatt e téreni működésével felhagyott. Legújabban Szotyori Nagy Károly úr lepte meg a magyar protestáns világot „karénekes könyv a magyarországi reformátusok számára" eimü jeles müvével. Az őszinteség és igazságszeretet parancsolja kimondanom , hogyha Nagy Károly urnák a munka körüli érdemeit mellőzzük is, az anyagi áldozat, melyet e munka kiadásával hitfelekezetünk oltárára hozott, megérdemli, hogy neki hitfelekezettink minden tagja köszönetet mondjon. Ki valaha csak egy ívnyi hangjegyes művet adott is ki, foghatja fel igazán mily összegbe kerülhetett e nagy terjedelmű mű kiadása. A mi már a müvet illeti, ez négy részből áll. Az első rész magában foglal a 90-ik számig különbféle haugnemben irt előjátékokat és záradékokat; a 90-töl 93-ig orgonapontozott khorálokat; a 93-ik számtól pedig modulatiokat. Mind a szerző és testvére, mind pedig jeles külföldi zenészek müveiből helyesen van e füzet összeállítva. — Elől rövid záradékokon kezdve fokozatosan megy könnyebbről nehezebbre; valóban orgonával bíró gyülekezeteinkben rítusunk emelése tekintetéből óhajtandó volt egy ily kézikönyv közhasználatra bocsátása. Mert a mint igaz, hogy az emberihang után az orgona legtökéletesebb hangszer: úgy igaz az is, hogy semmisem sérti annyira a fület, mint a szabálytalan orgonajáték. — E pompás hangszer, melyet méltán a zene zsarnokának lehet nevezni, minden hangszerek közt legkevésbé szenvedi el a kontárkodást. — Itt tehát a kézikönyv, mely kezdő és kevésbé jártas orgonászaink kezébe adja az eszközt, melylyel az orgona helyes játszására eljuthatnak. — Kevésbé jártas orgonászaink kedvükért ohajtottam volna mindenik darab fölibe íratni azt is, melyikhez micsoda registerek kihúzása szükséges. — Mert szerintem hatást a szabályszerű játék mellett még a registerek helyes összeválasztása által lehet eszközölni. Körösi Sándor. (Folyt, követk.) KÖNYVISMERTETÉS. „ Egyházi könyvtár a mayyar reformált vallású nép számára. Kiadja a tiszántúli reform, egyházkerület. Szerkeszti Révész Pálint, debreceni reform, lelkipásztor és egyházkerületi főjegyző. Második évfolyam. I. füzet. 1860. Megnyitja e második évfolyamot, mely mint kedves vendég az ajtó előtt áll és zörget, a következő eimü dolgozat: „Az ó- és új-szövetségnek a Messiást illető harmóniája," — Vári Szabó Sámuel tieza-földvári reform. lélkésztöl. „Egy tekintet a Szentföldre." iV.-től. „Juda ország végromlása és a babilóniai fogság." Szerzője: Menyhárt János, debr. reform, főiskolai hittanár. „Az apostoli ker. gyülekezet- s egybáz-szervezete az új-szövetségi okiratok alapjáu." írója Márk Pál debreceni gymnás. tanár. „Hulló falevelek," őszi tanúság és vigasztalás, Filep Mihály miskolci ref. segédlelkésztől. „A hivők atyja." Népszerű biblia-magyarázat* I. Mós. 22. 1—18-ra. Gonda László t.-kereszturi lelkész • tői. — „Az angyal." Költemény, Castelli után, Filep Mihálytól. E kedves új vendéget ez alkalommal csak névleg, tartalmilag mutatjuk be a buzgó közönségnek, s mind össze is csak nt. Tatai urat figyelmezteti alólirt, hogy ezen „Egyházi könyvtár" első évi folyama harmadik füzetben Vári Szabó Samuel-tö 1 adott a következő eimü dolgozatra: „Párhuzam, vagy is rövid összehasonlítása