Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-12-20 / 51. szám

Harmadik c'm. A képzőiintézetekről. Itt jőnek a köznapi ipar, vasárnapi iskolák. Neggedík cím. Az iskolatanítókról. Előadja azoknak számát alkalmazását, áttételét, elbocsátását. Ötödik cím. A népiskolai felügyelőségről. Itt szó van a helybeli felügyelőről, a körlelkészröl, a főiskolai bizottmányról. Egy másik fejedelmi rendelet iskolai rendet s tantervet ad ugyanazon évről, melynek nevezetesebb pontjai: a) a növendékek osztályozása; b) a fő- és segédtanító viszonya, c) az iskolaház butorzása , a népiskolák rendeltetése, tantárgyak, egyes tantárgyak tanításmódja, képző- s ipariskolákbani tanítás-módszer, s több a felső tanintézeteket illető rendszabályok. Mielőtt bezárnám ismertetésemet, rövid statistikai kimutatását adom abadeni népiskoláknak, mely 1857-ről következő. 1856-ban a badeni evangélikus népiskolákat 72, 821, a katholikus népiskolákat 131, 516, összesen 204,367 gyermek látogatta. Ezen számba befoglaltatik minden iskolaköteles gyermek, mert a badeni nagyhercegségben, kivéve a testi és elmebeli betegeket, egyetlen gyermek sem nő fel ugy, hogy a szükséges tudományokat ne tanulta volna, a honnan az egész országban alig találkozik ember, ki irni s olvasni ne tudna. A népiskolába járó gyermekek száma protestánsoknál a népesség 17°/0

, katholikusoknál 15°/0

-át képezi. Az egész nagyhercegség 79 hivatalos iskolai kerületre van felosztva. Ezek között van 35 protestáns és 75 katholikus körfelügyelő, összesen 110. Ezek közt vannak oly körfelügyelőségek, melyek egyes városra szorítkoznak, mint a karlsrubei s mannheimi iskolai kerületek. Legnagyobb a bonndoríi kath. iskolakerület, melyben 39 gyülekezet foglaltatik. Van katbolika egyház 1238, 1309 iskolával, protestáns 531, 589 iskolával, tehát összesen 1759 gyülekezet 1898 iskolával. E szerint a protestánsoknál 814 lélekre egy gyülekezet s 123 gyermekre egy iskola esik ; míg a katholikusoknál 520 lélekre esik egy gyülekezet s 100 növendékre egy iskola. Létezik egyszerű s szélesebb tantervű népiskola, ez utóbbi csak a nagyobb városokban. Az evangélikusok népiskoláiban 582 fő-és 170 segéd-, öszszesen 752 tanitó működik ; a katholikusokéban 1338 fő- és 361 segéd, összesen 1699 tanító ad oktatást, e szerint protestánsoknál 90 katholikusoknál 77 gyermekre esik egy tanító. Az izraelitáknak van 28 iskolájuk, 30 tanítóval, 23,700 lélekszám mellett. Nőtanítók nincsenek a protestánsoknál ; de a katholikusoknál itt s ott találtatnak; városokban pedig zárda-szüzek viszik a leány-nevelést. Az evangélikus népiskolákra adományoz az állam 7742 forintot, a gyülekezetek 59,377 forintot; az iskolai segélydij 74,288 forintra rúg. Az iskolatanitók rendes fizetésére kívántatik 404, 675 fr. a tandíj egyre-másra 50 kr. egy gyermektől 170,310 forintot jövedelmez. Az 1856—57-dik évi adókivetésben iskolai ügyre 354,114 íorint van határozva. Ebből megy a népiskolaügyre 95,546 fr. 43 kr. Államsegély iskolatanítók tartására évenként 36,000 fr. E szerint népiskolákra fordittatik évenként 114,546 fr. 43 kr. A többi nevelési kiadások következők: kath. képezdékre 16,463 fr., prot. képezdékre 8173 fr. Körlelkészek költségére 1296 fr., iskolalátogatásokra 2000 fr., egyes iskolák pótléka 2638 fr., államsegély tanítóknak 6000 fr., tanító-gyámoldáknak 28,000 fr., tanító özvegyeknek 10,000 forint; izraelita tanítóknak 976 forint. Később a 6000 fr. államsegély 10,000 frtra; a 28,000 gyámolda.alap 30,000-re; az izraelita tanítók 976 frja 1190-re emeltetett. Ez az, a mit a badeni népiskola-tigyről mintegy irányadóul elmondani szükségesnek tartottam; ha általa némi lendületet adtam a nálunk most ébredező nevelési szellemnek , nyugodt önérzettel s megelégedve teszem le tollamat, míg a nevelés íigyét illetőleg újra felvenném. Boross Mihály. Soproni iskolatanitóképezdei megtiszteltetés. A soproni evangélicus iskolatanitói nagyszerű képezde létrehozóit: Pálfi, Király tanár és Kolbenheyer lelkész urakat, a dunántúli egyházkerület, aug. 11. 1859. Pápán tartott gyűlése, T. Radó Lajos elnök úr indítványára azzal tisztelte meg, hogy az említett urak arcképeik rajzolatai, a képezdei teremben örökidőkre tiszteletül felftiggesztessenek. — Szép és illő a fáradhatlan buzgó népnevelőket legalább így megtisztelni—bár a „Protestáns i egyh. s isk. lapban" azt mondotta valaki: ezek a legjobb koldulók. Mi a koldulásnak egyátalán baráti nem vagyunk, — de igenis, a hitsorsosok között részvétgerjesztésnek. — Kivánuók , bár valláskülönbség nélkül minden népnevelőintézetben , a legjelesebb tanitók, képeikben, így megtiszteltetnének ; a soproni főiskola régibb tanárai közül: Hajnóczy, Ribini, Schwartner,—• az újabbak közül : a szerencsétlen Rumy, Magda, Petz, Hetyésy, Szabó, — mindekfölött: Kis János superintendens, ki, ha egyebet nem tett volna is, a soproni tanuló magyar társaság megalapítása által, az egyházkerület sok nemesb ifjait a haza szent szeretetére , a tudomány megkedvelésére s a vallásosságra ösztönözve, halhatatlan nevet vívott ki magának. De hogy mind ez még nem történt, vigasztalásúl azoknak, a kiket érdekel, azt mondjuk , a mit Tacitus mondott: „Vigiuti, clarissimarum familiarum imagines antelatae sunt, Manlií Quinctii, aliaque eiusdem nobilitatis, nomina, — sed praefulgebant Cassius, Cato, atque Brutus, eo ipso, quod effigies eorum, non visebantur." Tacitus, Aun. III. 76. Pótló tudósítás a losonciJprot. egy. iskolát illetőleg. A „Prot. Egyh. s Isk. lap" 49-ik számában a losonci iskoláról olvasható tudósításhoz a következőket teszem: A tanterv a debreceni után készült, néhol azonban eltérés is van. így pl. az V-ik osztályban magyar nyelvre három óra vau, s a szónoklat mellett kéziratból az irodalom története előadása is megkezdetik. Tudósító *— N. S. — nemcsak a természettant adja elő, hanem az I tol az V-ig mindenikben még a szám- és mértant is. Czelder Márton lelkész, és tanár pedig csak a helv. hitvallásúaknak tanítja a vallást; az ág. részről ezt Reguli Pál. Azonban az V-ik osztály együtt hallgatja az egyháztörténetet és az evangéliomi magyarázatot Czelder Mártontól. E részben mi semmi különbséget nem teszünk. Losonc, dec. 11. 1859. Nagy Soma, tanár és h. mérnök. KÖNYVISMEETETÉS. A szokottabb egyházi énekek egyhangú melódiái. Evang. iskolák használatára, s előmunkálatul egy kiadandó négyes chorálkönyvhöz készítette s kiadta a sopronyi evang. iskolatanítói képezde. Sopronyban. Kapható Seyring és Hennicke könyvkereskedésében. Midőn ama fájdalmas érzést, mely protestáns egyházi énekeink elkorcsosulása következtében lelkünkig elhat, némileg enyhítve látjuk az által, hogy ezen sarkolatos bajon segíteni bizonyos törekvéseket veszünk észre: nem mellőzhetjük el azonban e törekvések körül abbeli aggodalmainkat nyilvánítani, melyek egyházi zenénk kívánatos s szándékolt reformja folytán előttünk kényszerüleg felmerülnek. — Ugyanis szabadjon tanulmányaink, búvárkodásaink s észlelésünk folytán a címzett s egyházi zenénk reformját tervbe vett zenegyakorlati müvecskéről szerény, de okadatolt nézetünket elmondanunk. — Kifogás alá esnek szerintünk: I. Alaptalan elosztása a karénekek zöngelmeinek