Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-12-20 / 51. szám

megvizsgáltnak engedtessék meg a tanítói pályára lépés. Egyúttal kinevezendő azon tanitó is, a kinél megvizsgált az előkészítési két-három évet tölteni óhajtja. Ha ezen kérelme megadatik is, még sem tarthat jogot a tanítói pályához, mert azt a második vizsga határozza el. Megkívántatik, hogy a ki képezdébe akar lépni: 1) egészséges, hibátlan testti, ajánló külsejü legyen; 2) jó lueszélő műszere, kellemes esengő hangja legyen, hogy a legmagasabb éneket is elbírja; 3) felfogási erővel, képzettségi képességgel s szellemi munkásságra való hajlandósággal birjon; 4) szelíd, buzgó szivti, szerény, jóakaratú s barátságos magaviseletű legyen, végre 5) hogy illetőnek annyi anyagi tehetsége legyen, miszerint öt évig képezhesse magát, mert csak kevés egyén számára van ingyen ellátás. II. „A képezdébei felvételig való elkészítő képzés." Azon tanítók, kik képezdében felveendő növendékeket készítenek elő, ügyeljenek arra: 1) hogy a növendék a szentírásnak gyakori olvasása, szabadon való elbeszélése, a szent-énekeknek s bibliai mondatoknak könyvnélkülözése által emlékező tehetségére nézve gyakoroltassák; 2) ho§y német, diák kéziratok olvasásában ; 3) számvetés, fejbeli számolásban gyakoroltassanak; 4) mértani vonalak , szögletek jelző vagy a nélküli vonásában s rajzolásában ügyességet szerezzenek; 5) egyik főfoglalkozásuk legyen a nyelvtan, jelesül a helyesírás, jegyek jól alkalmazása, az olvasott és hallott, azután saját gondolataik leírása, irály-gyakorlatra pedig feltevényeket készítsenek a világ- és német történetből; 6) a kézirásbani gyakorlat; 7) zenészeti képesség, hangjegyek ismerete, zongorázás sat. 8) Kívánatos, hogy megismerkedjenek a gyümölcsfatenyésztés-, kertészettel és selyembogár-tenyésztéssel. 9) Első évben az első osztály tanóráin, többi éveiken a többi osztályok tanításán legyenek jelen, de úgy, hogy illető képző tanitó ne segédek gyanánt használja őket. Végre az első év lejártával jelentést kell tenni az iskolai hatóságnak, hogy reménylhető-e alkalmas tanitó a növendékből, azért, hogy ha nem, ne töltse idejét hiába s máa pályát választhasson. III. „A képezdébe való felvétel s ott tartózkodás." 1) A ki előkészületi két-három éve után a képezdébe felvétetni kiván, köteles újév kezdetén saját maga-fogalmazta folyamodványt nyújtani be a lelkészhez, ki azt a maga s illető tanitó bizonyítványával a képezde igazgatóságához küldi. 2) Az elfogadott növendékek Karlsruheba érkeztükkor kötelesek magukat az igazgatóságnál jelenteni és saját nevükkel ellátott Írásbeli, előkészületi munkálataikat bemutatni. 3) A segély- vagy ösztöndíjak csak félévre adatnak, a ki egész éves ösztöndíjt kiván nyerni, szülőfölde elöljáróságától nyert bizonyítványnyal mutassa be szegénységét. A képezdei igazgatóság köteles év végén jelentést tenni az ösztöndíjasok magaviselete, szorgalma- s haladásáról, miszerint tovább is élvezhetik, vagy elvesztik az ösztöndíjt. 5) A képezdébeni tartózkodásnak két évre kell terjedni. 6) Megvizsgált növendékek önképzésük végett tovább is maradhatnak, ha idő és. hely engedi. IV. „A karlsruhei evangélikus képezde belgazdasági elrendezése." 1) A képezdei növendékek az intézetben nyernek lakást és élelmezést. 2) Az ebéd és vacsora közös, hónap végén valamelyik tanitó beszedi növendékektől az illető díjt s átadja az élelemadó nőnek. Az utófizetés nem engedtetik s a fizetési tehetlenség az intézetből! elbocsáttatást vonja maga után. Az élelmezésért na- ( ponként fizettetik 14 kr. 3) Fehérruhájáról maga gondoskodik minden növendék. 4) Fűtés-, világítás-, orvosság-, tisztogatásról a képezde pénztára gondoskodik sat. V. Előadatnak a képezdei növendékek ruházata, bútorzata, könyvei s egyéb megkívántató ingóságai. Egy, 1823-ban kelt rendeletnél fogva következő tantárgyak állapíttattak meg. „Német nyelv-gyakorlat szóval és írásban, nyelv-, vallás-, szépírás-, szám-, mér-, gépészettan, földleírás, történet-, természettörténettan, nevelés- és módszertan, zene-, ének- orgona-, egészség-, rajztan." Ezenkívül ismeretet szerezhettek a kertészet-, fa- és selyembogár-tenyésztés, méhészet-, földmérés-, francia nyelv s más gépészeti kézi munkákban. Az intézetnek van egy fotanitója , ki annak egyszersmind, a városi első ev. lelkész felügyelete alatt, igazgatója is. Evenként kétszer tartatik vizsga sat. Szólanom kellene a közvizsgákról is, de hogy különben is hosszúra terjedt ismertetésem untatóvá ne váljék, áttérek a tanítói tanácskozmányokra. Az 1826-diki maj. 3-dikán kibocsátott rendelet által felállított tanítói tanácskozmányok arra valók, hogy a mit a tanító a képezdében tanult, azt a keze ügyében eső s ajánlkozó tapasztalatok által inkább inkább gyarapítsa s gyttmölcsözövé tegye. Ezen tanítói tanácskozmány lényegesebb feltételei ezek : 1) Minden harmadik évben tanítói tanácskozmány tartassék mindegyik egyházmegyében. 2) Ezen tanácskozmány áll az iskola-felügyelőből, ki az elnökséget viszi, kormánybiztosból, minden tanító, segéd s képezdei jelöltből. A lelkészek szinte résztvehetnek, de döntő szavazattal nem birnak. 3) 4) Ezen tanácskozmány célja: hogy az állam és egyházra nézve egyiránt nagy horderejű nyilvános nevelés tárgyai megvitattassanak s ezáltal a tanítók tudományos és erkölcsi mivelődése előmozdítassék. 5) Megvárható mindegyik iskolatanítótól, hogy a kiadandó tizenegy meghatározott kérdés közül legalább kettőt részletesen tárgyalva Írásban mutat be a tanácskozmánynak, miáltal, hogy a nevelési ügyet figyelemmel kiséri, tettlegesen bebizonyítja, valamint annak javítása iránti véleményét kijelentheti. 6) Ezen tizenegy hivatalos kérdésen kivül minden tanácskozmány összehívása előtt néhány hely és időhöz mért kérdést ad fel az iskola-felügyelő, melyre minden tanitó tartozik felelni. A mely tanító a hatvan évet túlha ladta, az saját kívánságára felmentetik ez alól. 7) Tartoznak értekezéseiket tanácskozmány megnyitása előtt négy héttel csinosan leírva a felügyelőhöz küldeni, hogy azokat átnézhesse s némi megjegyzésekkel a gyűlés elé terjeszthesse. 8) A tanácskozmány kezdődik reggeli nyolc órakor négyhangú énekléssel. A felügyelő alkalmi beszédet tart a gyülekezethez, mire egy arra rendelt teremben megkezdődnek a tanácskozások. 9) Tanácskozmány kezdetekor a szerzők nevével ellátott értekezéseket előterjeszti a felügyelő. Minden értekezésnek számot ad s szerzőnek is értekezése számát s azt a szám és nem a szerző megnevezése mellett bírálja. Az értekezésekből tárgyat merít, azt vitatás alá bocsátja s annak eredményét a jelenvoltakkal leíratja. 10) A tanácskozmány állandó tárgya a tanítói olvasó egylet állapotja. A három évi számadás előmutattatik. A körzött és körzendő könyvek s lapok lajstroma felmutattatik s a megszerzendő könyvek kijelöltetnek. 11) 12) 13). A tanácskozmányról, felügyelő által kinevezett két tanító által kettős jegyzőkönyv készíttetik, melyet minden tanító aláírni köteles. Egyik a felügyelőnél marad, másik pedig, az értekezések hozzácsatolása mellett, az egyházi tanácshoz küldetik. 14) Ének és alkalmi imával a gyűlés bezáratik. A badeni iskolaügy új szervezetet nyert az 1834. maj. 15-diki fejedelmi rendelet által, mely az iskolaügy szerkezetét négy címre osztja. A nélkül, hogy ezeknek bővebb ismertetésébe bocsátkoznánk , csupán a címeket és fejezeteket számláljuk el, hogy ezekből ítélje meg olvasó, mily fontos ügynek tekintik másutt a népiskolaügyet. Első c'm. A népiskolákról általában. Népiskolai tantárgyak. Vallás, német nyelv, irás, számolás, éneklés, természettörténet, természettan, f'öldisme, történet, egészségtan , gazdaság, mértan. A népiskolákkal összeköttetésben állanak a képző és ipariskolák. Második c'm. A népiskolákról szorosabb értelemben. Itt következnek az elemi iskolákat illető szabályok, a felvétel, elbocsátás, mulasztás, vizsga, szünidő, és tanrendre nézve.