Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-12-13 / 50. szám

közölvén nézeteiket, habár „a függetlenségi viszketeg" (Prot. Egyh. s Isk. !lap. 1859. évi 29. szám 762. lap) és „a papi önkényes eljárás." (Prot. E. s I. 1. 1858. 25. sz. 62^. lap) néhol fellépett is, azt sem a t. lelkészi sem, a tanitói kar általános jelleméül nem tekintjük ; hanem csak egyéni hibának, gyarlóságnak. — Azonban mi iskolatanítók összesített igyekezettel, akarattal arra törekszünk egy részről, hogy a hit s erkölcsiség a reánk bizott kiskorú seregben nevekedjék, más részről, hogy ha külsőleg rangban nem is, de tudományban, keresztyéni életben, különösen atyafiúi „szeretetben, mely a tökéletesség kötele Kol. III. 14," s a bitnek bizonyos jele, és „még szelídségben is. Jak. III. 13" egyek lehessünk s maradjunk a tisztelt lelkészi karral, eszünkben tartván ama hazafitól eredt jelszót: „szakadozva gyengék vagyunk." — „Az Ur mivelje, hogy bővölködjünk egymáshoz való szeretetben, mely sziveinket az ártatlanságban, szentségben megerősítse" Thes. III. 12.13. Igyekezzünk „kedvesek lenni Isten előtt" 2 Kor. V. 9. „Szeressük egymást, hogy megbizonyítsuk magunkat Krisztus Urunk igaz tanítványainak lenni." Ján. XIII. 35. Varga János, reform, elemi tanitó Hó dmezö-Vásárhelyen. A tiazáninneni helv. hitv. egyh.-kerület Miskolcon székelő íőleánynöveldéjének alapvonalaibani rövid ismertetése. Az intézet átalakulása. Jelen év, máj. első napjaiban Miskolcon tartott egyh.-ker. gyűlés alkalmával a miskolci helv. hitv. egyház, az általa több éveken keresztül anyagis szellemileg ápolt, s kizárólagos birtokában állott magasb nőnöveldéjét—jóllehet minden taneszközök nélkül — s az arra gyűjtött pénzalapját a f. t. egyh.-kerületnek ajánlá fel, hogy ez bölcs belátása szerint idomítaná át a növeldét nevének méltán megfelelőleg. A f. t. egyh.-kerület azonnal elhatározta ezen növelde vezetését férfikezekbe tenni le, — ki nem egyes egyház, vagy még inkább egyének, de magának a f. t. egyházkerületnek felelős, köteles a segédek- s segédnőket kikeresni, teendőik rendét meghatározni s így jóváhagyás végett felterjeszteni; egyszersmind célba vette, hogy idő folytán, — mivel jelenben anyagi s szellemi, a célhoz elég erővel nem rendelkezhetik, — ez intézetet a nekünk annyira szükséges honi prot. nevelőnőket képző intézetté emelje. Az intézet kettős célja. Első, az idő szerint nevelni nőket, kik legyenek jó feleség, anya, mint anya nevelő és gazdasszony; legyenek a társaságnak, melynek tagjaivá születtek, vagy emelkedtek, minden követelményeit kielégítő képességgel felruházott tagjai, honleányok, buzgó hívei az egyháznak; tudják önmaguk s a nagy egészérti létük egymásmellé okosan elhelyezését, legyen keblükben a szív finom , érzékeny a szépre s nemesre,— a lélek nagy s a jövő nehézségeinek elhordására megerősített. Későbbi célja: Öntudatos s kellő tudományosságu prot. nevelőnőket képezni, „hogy a külföldről idehozott, idegen szokásokkal s a mienk iránt türelmetlenséggel gazdag, nemzetiségünk- s honszeretetünket ápolni, nevelni, tehetlen ncvelőnők feleslegesíttessenek s a háznál is nemzeti, prot. nevelés eszközöltessék." Tantárgyak: Testgyakorlat, rajz, irás, kézmunkák, zene, ének, honi s idegen új nyelvek, ezek nyelvtan, irály s irodalomtörténettel egyben, —- szám-, térmértan , természetrajz, föld- s égisme, természettan, ember- s iparisme, — vallástörténet, szépészet. Mind ezen tanok a hivatáshoz legcélosb módon , menetben, eszközökkel s a testi nevelésre különösen figyelő beosztással, az elmélet mint gyakorlat terén elegendő ismerettel biró egyének által adatnak elö. Berendezés. Az intézet jelenben három osztályú, ugyanannyi teremben; minden osztály két szakaszra bontott, ki melyik osztály növendékelil írassék, nem az életkor , de a vizsga nyomán kitűnt képesség határozza meg. Egy szakasz 30 növendéknél többet nem számlálhat. „Az intézet benlakók elfogadására is el van látva a szükségesekkel." Beírás történik évenként kétszer: Sz. Mihály és Sz. György napkor, növendékül iratik minden irni s olvasni már helyesen tudó leánygyermek. _ Tandíj. Zene, francia s angol nyelven kivül minden tudományért egy egész évre jelenben csak 15 pft, fapénz 2 pft. Zongora-lecke havonta 8 pft; nyelvekért 3 pft, mely összegek előlegesen fizetendők. Tanórák, a nyári mint téli hónapokban d. e. 8—12-ig, d. u. a nyári hónapokban 2—5-ig, a téliekben pedig 2—4 ig. Lecke mindennap, csak vasárnap nem tartatik. Tanórákról elmaradás csak különös esetekben, akkor is előleges bejeletésre ttíretik, utólagosan csak a szüle vagy gondnok, vagy ezek helyetteseinek Írásban adott okadatolása fogadtatik el, Fegyelet nőnöveldében rend, a foglalkozáshoz mért komolyság, illem s keménység nélküli szigorúság által tartathatik fen; ezt szemelőtt tartja a tanár és segédei s követeli a tanítás alatti figyelmet, szorgalmat, tisztelet-teljes hangot a feleleteknél, feltétlen engedelemességet, pontosságot. Szigorlat tartatik egyszer évenként s az nyilvános, de szülők- vagy tigybarátoknak mindenkor nyitva a tantermek ajtaja, hogy azok gyermekeik elöhaladásáról vagy az intézet kitűzött célja felé miként sietéséröl önmaguk szerezhessenek tudomást. Bizonyítvány minden ezen intézettől véglegesen búcsút vett növendéknek adatik, melybe lelkiismeretesen iratik át az intézet anyakönyvéből, hogyan ismertetett a növendék a kitett iskolai évek alatt erköicsi s tudományos tekintetben; az lesz azon nagy erkölcsi hatás, mely minden, sokak által még most is használt helytelen eljárásokat szlikségtelenít. Ily alapvonalaiban rövid ismertetése után ezen egyb.ker. főleánynöveldének, tisztelettel hívok fel minden , de különösen prot. szülőket s gyámokat annak felkarolására. Miskolc, dec. 4. 1859. Dóczy Gedeon egyh.-ker. föleánynöveldei vezértanár. Székely-Udvarhely. E lapok olvasói emlékezni fognak, hogy midőn az ezen város által állíttatni célzott leánynöveldének, mint felekezetesség nélkülinek, létesítérére a cs. k. helytartóság engedélyt nem adott, hanem azt kívánta, hogy az katholikus színezetű legyen: akkor e város visszavonta a növelde felállítása iránti szép ajánlatát, s felhagyott a növelde tervével. — Az így önerejökre támaszkodhatott hitfelekezeteket azonban nem szállotta meg esüggetegség. Elsőbben is a helvéthitvallásnak közgyűlése mondotta ki, hogy minden hatalmában álló eszközöket felhasználva törekedni fog a növelde eszméjének életet adni. Tán túlságosan merésznek látszott e határozat azok előtt, kik tudták, hogy ezt azon csekély jövedelmű egyház tette, melynek kamatozó tőkéje alig mg hatezer forintra, s a mely mégis 1855 óta alapított egy rendes papi állomást, tanodáját segélyezte mintegy 8000 pengő frttal, harangozója számára vásárlott egy laktelket, s ezen valamint kántorának és két lelkészének laktelkein is szinte merőben újra épített minden épületeket, és ezeken kivül egy csinos boltot; mindezekre pedig rendes évi kiadásain kivül, meglévő tökéinek csonkítása nélkül, költött mintegy 30,000 pengő forintot. — Azonban Isten nem hagyja el az övéit, s az ő nevében kezdett s erős akarattal folytatott szent célt bizonyosan valósulásra juttatja. A leánynövelde létesítésére már meg van téve egy nagy lépés. Ugyanis az egyház az eddig kántora által taníttatott egy osztályú leányiskolán kivül f. évi oct. 30-án — épen a reformáció em-