Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-12-06 / 49. szám

a 91 ki kánonokat elavultakul, bogy 1842-ben az egyház szá- !

gregatos" eszközölhető, különben az általa szentesített tormára öszhangzó tanodarendszert állapita, s ezt 1845-ben át- vény azon záradéka ellen fogváu tenni, mely a fenálló egy -vizsgálá, (az ismeretes Zayugróci rendszert) és ugyanekkor bázi joggyakorlatot miut királyi resolutiók által is másítválasztmányt biza meg „egyházi coordinátió" előkészítésé- ! hatlant biztosítja. vei. Több mint két nemzedék szállott sírba azóta, hogy a zsi- ! Mi pedig a fejedelmi gondoskodás amaz igéretét illeti, nati atyák, kik a budapesti kánonokat felterjesztették, s a mely a 91-ki 26. t. c. 4. §-ában oly bonyolultan van fogaifejedelem , kihez felterjesztették , sírban nyugszanak , s masva : az nézetünk szerint, mikép fentebb mondám már a velük együtt alszanak a kánonok, melyek Szeberényi 91-iki zsinatnak engedélyezettségében és megtartatásában ítélete szerint különben is „festinatio" eredvényei. Mi birja mind valódi értelmeztetését mind beváltatását. köze a halottakhoz az élő egyháznak, s ha ennek nincs, le- E helyből, kezdve onnét: reservat sibi sua Majestas, hete az államnak? melynek ellenében ugyanazon káno- odáig: curábit wi hac in re certus principiisque ipsorum renok 1-je s2-ka így biztosítá az egyház autonómiáját: eccle- ligionis aecomodatus ordo constabiliatur, az államnak posiae evaug. aug. et helv. conf. in regno Hungáriáé habent sitiv befolyhatása az ev. egyház rendezésébe látszik ma-jus régimén suum ecclesiasticum cum suprema inspectione et ap- gyaráztatni. probatione regia emendandi > ordinandi, et constituendi, Jus hoc Azonban ha — mint legtermészetesb — a törvényordinandi et constituendi regiminis sui ecclesiastici ea?ercen£ szentesítő fejedelem a neki korlátját képezett országgyüper repraesentantes et deputatos suos ex omnibus superintenden- léssel szemközt „reservat sibi," hogy ennek további boztiis legali synodo congregatoszászólása nélkül ő maga gondoskodhassék a protestánsok Valóban kevésbé különösnek tetszhetnék, hogy mult rendeződésének törvényes utoni létrejöveteléről, — ha toszázadbeli őseinkre szabott öltönyökben tartozzanak járni vábbá, mint kell, e helyet a törvény egészén átvonuló irányaz unokák, mint az, hogy ugyan ők a mult századi káno- lattal öszhangba hozzuk, ha végre egyfelől a legf. betekinnokba 68 év után most kezdjék, és kezdjék akaratukon ki- tési jognak, másfelöl a prot. vallás szabadságának ismétvül, beszorítni saját fejlettebb egyházi életüket. lett biztosítását világosb átnézhetés végett mellőzzük szö-Azáltal sem vélek anachronismusba esni, ha bizonyos vegéből: a vitatott hely értelme csak ez leend: Ü Felsége hivatkozás ellenében azon 1827-iki magyar országgyűlési maga fogja az evangélikusokat kihallgatni oly gondoskodásból, feliratot, melyben az 1791-i kánonok meg nem szentesítése hogy az Ö közmegegyezésük (communi consensione) s elveik szerint az országos sérelmek sorába volt igtatva, ránk nézve szinte állapűtassék meg egyházi rendezetük. elavultnak nyilvánítom, ha csak azon képtelen következetes- Többször idézett tekintélyünk Szeberényi superint. a séget nem akarjuk érvényesítni,miszerint nem az 1825 ótaor- „Corpus synodorum" 1847-ben irt élőbeszédében a 91-ki szággyülésileg felterjesztett sérelmi pontok általában nost kánonokat szinte már csak történeti érdekiieknek, de egylegyenek orvoslandók. (Egyébiránt a protestánsokra nézve szersmind oly anyagnak itélte, melyet egy tökéletesb egyeme vélt sérelem lényege nem is abban állt, hogy a fejede- házi törvénykönyv alkotására felhasználni szerinte is egy lem oly kánonokat, melyeket roszallott, megjnem szente- újabb zsinat feladata. (Pesthiensis synodi canones hucdum site, hanem abban, hogy célirányosbak szerzésére a tör- nonnisi in M. S.-tis reperiuntur, quum tamen scire nos oporvényengedte móddal élnünk nem lehete).

teat ac deceat, quomodo ante dimidium seculum post instaura-Ámde a 91-ki kánonok elavultát maga a jelen cs. k. tam lege publica libertatem religionis eidem patres consulere magas kormány azáltal ismeré el, hogy azokat életbelép- quomodo ecclesiam novam vitám indipiscentem constituere tethetés végett átdolgozta, vagy átdolgoztatta.

voluerint studuerintque. Quae cuncta tanquam monumenta ge-Lényegtelen az átdolgozás? — ugy lényegileg az el- storum, aequalibus temporis.... non possunt esse injucunda, avult kánonokat hozza napfényre, melyek, mint az imént praebentque materiam canones praeteriti aevi censurae, megmutattuk , csak egy letűnt kornak, nem nekünk szól- subjiciendi, ut tanto perfectiorem codicem legum ecclesiasticahatnak, kik ezeket nem alkotók, fel nem terjesztők, át nem j rum seu constitutionem ecclesiae parare possit, futura aliquando dolgozók, sem szentesíttetni nem kérők. j synodusu

). Vagy lényeges az átdolgozás? így lényegileg más De lássuk: egyházunk most élő egyetemének hivatakánonokat, a magas kormány által kezdeményezetteket, los nyilatkozataira mennyiben támaszkodik azon provisovagy mindenesetre az ő positiv befolyásával, ellenben egy rium, melyről azt is halljuk erősítni, hogy megalkotása új zsinatnak mellöztével készülteket hozna létre, melyeket körül a 8 kerületnek 1856-ban felterjesztett véleményei tetehát mint illetéktelen származásuakat, a maga ő Felsége kintetbe vétettek volna. által elismert 1791-iki törv. értelmében nem tekinthet kö- A mostani cs. k. m. kultusministerium 1856-ban szátelezöknek , ha való, hogy egyházi belügyekre nézve inunkra kegyes volt egyházszervezeti javaslatot készítni, s (mint láttuk) mind a 91-diki törvény idézett helyeinek, azt megvitatás végett lektildve a 8 kerülethez, azon eléggé mind a zsinati atyák kánonszövegének, mind egyes egy- nem magasztalható szabadelvüségü rendelettel kiséré, miházi tekintélyek — minő Szeberényi János — mind az élő szerint e tárgyra vonatkozólag az érdeklettek mind gyűgyakorlatnak egyező tanúskodása szerint a positiv tör- lésben mind sajtóilag teljes szabadsággal nyilatkozhassavényhozási jog kizárólag az egyházé, s ennek ellené- nak. Élve tehát tiszteletteljesen a kerületek ezen szólásben az államot csupán negatív feVúgyelési jog illeti, ugy szabadsággal, a javaslat fölött esperességenkint szavaztathogy ha maga Il\ Leopold ő Felségének kormánya legottan tak, s az espereségi konventek véleményeiből alakiták meg> kivánt volna a hozzá felterjesztett kánonok szövegén má- válaszaikat, s váljon minő válaszokat? A 8 kerületnek sításokat tétetni, azt újra csak „per repraesentantes et de- , 1856-ki történelmileg nevezetes 8 föliratai, mellékesb részputatos ex omnibus superintendentiis in legali synodo con- t letekben eltérve bár, abban mint központban a leghatár-