Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1859-11-29 / 48. szám
lárdan ellenezne minden merényt ennek megdöntésére. Ily államférfi nagyon is ismeretes leket az angol egyház eredetével, hogy babonás elfogultsággal tekintsen fel reá. Tudhatja, mikép az oly egyezményből keletkezett, mely hamarjában a reformátorok tüzes buzgalma és a sóvár nagyravágyó s vitorlaszerü politikusok önzése között köttetett. Találhat minden lapján évkönyveinek fontos okokat a megrovásra. Érezheti, mikép ő lelkiismerete nyugalmával alá nem Írhatná annak minden cikkjeit. Sajnálhatja, hogy meghiúsultak minden kísérletek, melyek tétettek a kapuknak a nonconformisták számos osztályai előtt leendő megnyitására. Püspöki kormányzatát tekintheti ugy mint tisztán emberi intézményt. Nem védheti azt azon oknál fogva, mert apostoli utódsággal bir, mivelhogy nem tudja, váljon ez utódság általában véve nem csupa mese e. Nem védheti ezt azon oknál fogva, mert egység van benne; mivelhogy tudja mikép a szélső felekezetei sokkal távolabb állanak egymástól, mint az egyik szélső a római, a másik szélső a genevai egyháztól. De vélekedhetik ugy, mikép az több igazságot tanít s kevesebb tévelygési salakkal, mint tanítanának azok, kik ha ez elsepertetnék, elfoglalandnák az üres helyet. Vélekedhetik ugy, miszerint annak gyönyört! szertartásai s egyházi szószékei által a nemzet lelkére előidézett hatás, általában véve, igen jótékony. Vélekedhetik ugy, miszerint polgárosító befolyását távol vidékek is haszonnal érezik. Vélekedhetik ugy, miszerint ha az megdöntetnók, nagy része azoknak, kik most gyülekezeteit alkotják, elmellőznének minden vallásos kötelességeket; s még nagyobb része jutna nyereségre éhezett vagy vakbuzgalom miatt elkábult szellemi szájhősök befolyása alá. Míg egyfelől örömmel engedné meg, hogy a keresztyén lelkipásztor minden kellékei nagy mértékben feltaláltatók a dissenter egyházszolgák jelenlegi testületének körében: másfelől talán hajlandó lenne ugy vélekedni, miszerint az értelmi és erkölcsi jellem ezen fokozatát, az emberek ezen példás osztályában, jelenlegi magas pontjára, az állami alapítvány közvetett hatálya emelte s tartja fen. És épen nem örvendene azon ha az angol egyház egyszerre eltöröltetvén Sumnereink s Whateley-k helyét Doddridge-k s Hall-ok foglalnák el. Vélekedhetik ugy, miszerint a leirt előnyök eléretnek, vagy ha — a jelenlegi rendszer egy kissé módosíttatnék — elérethetnének , feláldozása nélkül azon kiváltképen főtárgyaknak, melyeket minden kormányoknak főképen kellene szem előtt tartaniok. Sőt oly véleményben is lehet, miszerint oly intézményt, mely milliók szivében annyira mély gyökeret vert, nem lehet felforgatni a nélkül, hogy a polgári társaság minden alapjai meg ne rázkódjanak s szét ne bomoljanak. Szintkönnyen ten ily alála okokat a skót egyház támogatására is. És nem is lenne azon kénytelenségre szorulva, miszerint valami szerződvényhez folyamodjék, hogy igazolhassad vallásos szervezetnek egy kormánynyali öszveköttetését. Haszontalannak vélne, e tekintetben, minden szőrszálhasogatást akár kiben is, a ki azou egyházért buzgólkodik, melyben mind dr. Marsh Herbert, mind Wilson Dániel, püspökök. Valóbau örömmel menne elvei kivitelében sokkal tovább is. Örömest szavazott volna 1825 ben Lord Egerton Ferenc azon fejtegetésére, miszerint célszerű köztartást adni Irlandban a katholikus papságnak ; és mélyen sajnálná, hogy ily intézkedés nem fogadtatott el 1829-ben. Ily módon ugy képzeljük, egy államférfi elveink szerint meggyőződhetik , mikép a legnagyobb mértékben célszerűtlen volna eltörölni akár a skót akár az angol egyházt. De ha volna a világ valamely részében oly államegyház, melyet az államkormány gondja alatt levő nemzet igen nagy része eretneknek tekint; oly egyház melyet kard alapított meg, kard tart fen, oly egyház, mely kétannyi népzavart mint térítést eszközöl; oly egyház, mely noha nagy gazdagság s hatalom birtokában s noha sokáig segíttetve üldözési törvények által, mégis több nemzedékek életfolyámq alatt nem volt képes terjeszteni saját lanjait, s csupán annyit tehetett,hogy helyétvalaminehezeu megtartotta ; oly egyház, mely annyira gyűlöletes, hogy az oly tett, minélfogva az egyház saját tulajdonához való világos jogának, esalárdság vagy erőszak általi megsértése becsületes tettnek tartatik ; oly egyház, melynek szolgái puszta falaknak prédikálnak, s törvényes élelmöket szúronyok segedelmével nagynehezen tudják bevenni; — ily egyház, kénytelenek vagyunk bevallani, elvünk szerint menthetlen volna. Azt kellene mondanunk, mikép az ily egyházzal szövetkezett állam a kormányzat első 8 főcélját a másodrendűnek utána tette; s mikép a következmények azok lettek , a melyeket minden tiszta belátásu vizsgálódó előre megmondott volna. Sem a fő sem a másodrendű cél el nem éretett. A nép világi és lelki érdekei egyaránt szenvednek. Az emberek indulata, a helyett, hogy az egyházhoz vonatnék, elidegeníttetik az államtól. A tisztviselöség, miután rendet, békét, egyességet s minden érdekeket, melyeket védenie első kötelessége, feláldozott oly céllal, hogy tiszta vallást terjeszszen, kény teleníttetik, századok tapasztalata után megengedni, mikép valódilag tévtanokat terjesztett. Minél józanabbak ily egyháznak taujai, minél fonákabbak s ártalmasbak a babonák , melyek e tanokkal szembe állíttatnak ; annál erösbek az érvek oly eljárás ellen, mely megfosztotta a jó ügyek természetijelőnyeitöl. Azok, kik a kormányzóknak aztakötelességet prédikálják,hogy hatalmukat használják fel az igaz* ság terjesztésére, jóltennék, ha megemlékeznének s felemlítnék, mikép a hamis tan, noha egymagával az igazsággal meg nem mérközhetik, már gyakran megmérkőzött s birt is az igazsággal s hatalommal együttvéve. Egy államférfi a mi elveink szerint Ítélve, habozás nélkül kimondaná, hogy ezen Iegutólszor jellemzett egyházhoz hasonlót soha sem kellene megalapítani. Tovább ennél nem bátorkodunk helyette szólani. Kétségtelenül megemlítené, mikép a világ rakva vau oly intézményekkel, melyeket — noha megalapítani sem kellett volna soha — miután megalapíttattak nem kell durván lerombolni; s hogy a gyakorlati életben gyakran eszélyesség megelégedni, enyhítésével is oly visszaélésnek, melyet elvontan tekintve, türelmetlenül szeretnénk megsemmisíteni. Bevégeztük, — s most nincs egyéb hátra, mint hogy Gladstone úrtól oly ellenfél udvarias ágával váljunk meg, kiben roszakarat nincs. Mi különbözünk tőle véleményekben, de becsüljük tehetségeit, tiszteljük fedhetlenségét s jóakaratát; egyszersmind reméljük, nem engedendi magát közügyi elfoglaltatásai által annyira elárasztatni, hogy ne maradjon némely üres órája irodalom és bölcsészet számára. Könyves Tóth M. BELFOLD. Szarvas, nov. 21-én. A szarvasi ágost. hit. ev. (mintegy 18,000 léleknyi) gyülekezet részéről ma képviseleti gyűlés tartatván, ebben a september 1-jérÖl kelt cs. nyiltparancs tárgyában egyhangúan oly felirat határoztaték O cs. kir. Ap. Felségéhez, mely a provisorium hatályának felfüggesztését, az 1848 előtti autonom állapot visszaadását, és egy a status-quo alapján mielébb összeülendő zsinat megengedését kéri, legalázatosabban megjegyezvén egyszersmind, hogy a kitüntetéssel, mely a neki püspöki székhelylyé-tételben van szánva, élni protestáns elveivel ellenkezőnek találja.