Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1859-11-29 / 48. szám
Kis-Csány, nov. 18. 1859. Nagyt. szerkesztő ur! I Bátorkodom szerény levelezői minőségben fellépni s egyházmegyénk legközelebbi közérdekű ügyeiről becses lap- ; ját tudósítani. A felső-baranyai egyházmegye f. hó 10-én tartotta Kis-Csányban közgyűlését, melyet 9-én esperesi értekezlet előzött meg. Az értekezlet tárgya azji egyházmegyei gyűlések miként tartására bejött szavazatok vagy vélemények felbontása volt. A kérdés e volt: ambulatorie tartassanak-e a gyűlések vagy nem ? Melyre az egyházak nagy többsége azt felelte, hogy nem ambulatorie, hanem egy helyen, még pedig Siklóson, mint erre legalkalmasabb helyiségen tartassanak. 10-én főesperesünk n. t. Fodor Pál ur a gyűlést buzgó imádsággal megnyitván kijelenté, miszerint ország fejedelmi biztos gyűlésünkre — bár ez jelentve volt — nem küldetett. — Ezután az egyházmegye általános többségének szavazatával elválasztott aljegyző Burgyán Sámuel csepeli lelkész hivatalára feleskettetett. Agyülés leglényegesebb tárgyát azonban, abennünket igen közelről érdeklő csász. pátens s ministeri rendelet képezé. Fájdalmasan értette meg abból a gyűlés a többek közt azt is, hogy egyházmegyénk a dunamelléki kerülettől , elszakasztatván a pápai kerülethez csatoltatott: minek folytán határozta a gyűlés, hogy egyházmegyénk részéről külön felirat készíttessék akézsmárki és debreceni szellemében, s a felirat a dunamelléki egyházkerület utján terjesztessék ő cs. k. ap. Felsége elejébe. Tudatá ezután esperesünk, mikép a mult bogdásai gyűlésre küldött császári biztos 27 pengöftnyi napi dijjat követel. Erre nézve a gyűlés azon utasítást adta esperesünknek , mikép tudassa az illető t. cs. biztos úrral, hogy miután ez még eddig[sehol gyakorlatban ncmjvolt, sem erre nézve felsőbb rendeletet nem ismerünk, nem bírunk, — és mivel mi a cs. biztost nem is kértük, hanem csak szenve- ! dőlegesen elfogadtuk: ezért neki napi dijjal nem is tartozunk, az ily kiadások különben is szegény pénztárunk által sehogy sem fedeztethetvén. Olvastatott a siklósi egyházügye s ezzel kapcsolat ban ráckevi lelkész t. Soltra Alajos urnák a siklósi egyháztanácshoz irt alázatos levele,mely ben a siklósiak meghívását elfogadja s kéri őket, hogy számára esperesi concessát eszközöljenek. Minthogy azonban a mostani siklósi lelkésznek változása kerületi határozatnál fogva csak csere utján eshetik : e végre érintkezésbe tette magát esperesünk a solti egyházmegye főesperesével, hogy váljon ö és a ráckevi egyház hajlandó e elfogadni viszont a siklósi lelkészt? egyszersmind közölte az illető esperessel a siklósi lelkészt választó jegyzőkönyvet, melyből kitűnik, hogy az 1000 lé- , lekből álló siklósi egyházból csak 46 szavazatot nyert t. Soltra ur, mindazáltal nem ellenkezik a concessát kiadni az elválasztott lelkész részére, ha a ráckeviek is felfogadják a siklósi lelkészt. Ellenkező esetben a gyűlés a cserét az egyházmegyében fogja létesíteni. Baksay László, j k.-csányi ref. káplán. I Miskolcról irja rendes levelezőnk', hogy Karacs Teréz Kolozsvárra távozván, a „miskolci prot. egyházi nö- 1 velde" néven ismert leánynevelő intézet „tiszamelléki helv. hitv. egyházkerületi főleánynöveldévé" alakult s ezen átalakulás, valamint a növelde megnyitása f. hó 6-dikán nagy ünnepélylyel végbement. ISKOLAÜGY. Jelentés a helvét hitvallású egyetemes népiskolai választmánytól. I. Az 1859-ik évre kitűzött ezen első pályakérdésre: „Készíttessék a magyarországi helv. hitvallású egyház népiskolái számára „Beszéd- és értelem-gyakorlatoku cím alatt vezérkönyv a tanítók számára stb. Két munka érkezett. Egyik jeligéje : „A léleknek tudománya stb. Másiké: „Engedj a tanításnak" stb. A 2-ik pályakérdésre: „Készíttessék ABC-skönyv, melyben az irvaolvasás taiiitására lépésről lépésre előrehaladó irvaolvasási anyag meglegyen stb.u — Készíttessék továbbá ez AfíC-s könyvhez vezérkönyv a tanítók számára stb. négy munka érkezett. Jeligéik : 1. „Tanítsd a gyermeket" stb. 2. „Hagyjatok békét a kis gyermekeknek" stb. 3. „Le coeur l'esprit" stb. 4. „Győzzön a mi jobb" stb. A 3-ik pályakérdésre: Készíttessék olvasókönyv, mely foglaljon magába vallásos irányú, magyar jellemhez alkalmazott erkölcsi elbeszéléseket imákat stb. Két munka érkezett. Egyik jeligéje: „Fiatal fába olts" Másiké: „Valaki egy gyermek gondját" Btb. A 4 ik pályakérdésre: „Készíttessék az ó és új szövetségi szent történetekre olvasókönyvu stb. Ugyan erre vezérkönyv a tanítók számára, három munka érkezett. Jeligéik : 1. „Az urnák félelme" stb. 2. „Halljad Izrael" stb. 3. „1 Krón. 29: 16." — Ezek közöl a két első mint csonkák — mert vezérkönyv nem Íratott hozzájok — pályázásra ugyan nem bocsáttathattak; tudományosság szempontjából azonban felölök véleményadás kéretik. E pályamunkák, szakértő férfiaknak, bírálat végett kiadatnak, a jeligés levélkék pedig egy külön borítékba bepecsételtetvén, pesti lelkész Török Pál urnák átadattak... A birálát eredménye 1860-ik évi tavaszhó közepén fog közhírré tétetni. II. Az egyetemes népiskolai választmány 1860 ik évre e kővetkező pályakérdéseket tűzi ki. 1) Készíttessék hittani kézikönyv a népiskolai lll-ik osztály számára világosítva szent történetekkel, kisérve a bibliának gyakorlati öszveegyeztetésével, hogy a gyermek a kézikönyvben előforduló helyeket a bibliából kikeresse, elolvassa. Ezen gyakorlat mellett megtanitandók a sz. írók nevei és munkái versben. A pályamunka kiterjedése legyen 3 nyomtatott ív. E feladott hittani kézikönyvhez és biblia ismertetéshez készíttessék vezérkönyv is, melyben elö legyen adva, mikép kell az előforduló tantárgyakat kedveltetöleg megtanítani, nem csak, hanem bővebben kifejteni, világosítani s a gyermekekkel elsajátíttatni. Magától értetvén, hogy mind a két rendbeli munka, a kézi- ugy minta vezérkönyv egy és ugyanazon szerzőtől váratik. 2) A népiskolai II., III., és IV. osztály számára készíttessék földrajzi kézikönyv, melyben a II. osztály számára előadandó tantárgyak lesznek : Magyarország ismertetése általános vonásokban, — az Osztrák birodalom és Európa egyéb országai; a feltűnőbb természeti nevezetességekkel mint folyók, hegyek stb. hogy a gyermek magát ezekre nézve tájékozhassa; a III. osztálynak tanitandók: Európa fővárosai, különösen Magyarország kerületei, megyéi, ethnographiai, confessionális, ipari, általán fogva természeti tekintetben; a IV. osztály részére elö adandók: Európa országai, ethnographiai ipari és természeti tekintetben, a föld többi részei általánosságban —• rövid mathematikai földrajz. A II. osztálynak szánt kézikönyv terjedelme legyen egy ív -- a III. osztályé l1 /, ív, — a IV. osztályé 2 ív — összesen 41 /2 —5 ív nyomtatásban.
