Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-11-15 / 46. szám

a superintendens Szinovitz, s mások , s így a kánon meg­maradóit a maga épségében. „A lelkész három év leforgása előtt a gyülekezetet ne hagyja el, különben a költséget térítse vissza , melyet az elhagyandó gyülekezet előszámoljon, az esperes pedig bíráljon meg. Váljon a lelkészek kihágásai és vétkei névszerint a kánonokban megemlítendök, azon sokáig vitatkoztak. Me­lyek a tiszta, s melyek a vegges kihágások, s milyen bün­tetések szabatnak reájok, a zsinatra nem tartozik. Elegendő, hogy kimondatott, mikép tartoznak élni a lelkészek. Az ülés végefelé újonnan heves vita támadott a sym­bolicus könyvekről. Az elnök által tegnapelőtt javallott kánon, mely akkor ellenzés nélkül elfogadtatott, ismét megtámadtatott; questione quinam libri pro symbolicis t. i. „azon kérdést, melyek symbolicus könyveknek tartandók" az ágostai hitvallásuaknál döntetlenül hagyatott. Hogy új vitatkozásnak nincs helye kimondta az elnök, minthogy ezen dolog már négyszer nagy hévvel tárgyaltatott s el­döntetett, s ötödik tárgyalás alá nem jöhet. Helyeselte az elnök véleményét a kir. biztos, s megkéretvén hogy javas­latát kijelentené, állítá, miszerint neki tanácsosnak látsza­nék, hogy a kérdéses formulához ezen szavak tétessenek : „mint a zsinat tárgyaihoz nem tartozóEzen határozatban megnyugodott a többség; némelyek pedig ellenezték, fő­kép Radvánszky Ferencz, Pongrácz Boldizsár, Matkovics Pál, Solyom stb, kiknek ezen káuon veszedelmesnek lát szőtt. Matkovits az egész dunántúli kerület nevében tilta­kozott s nem is akarta aláirni. Ezen megindulván az elnök, kijelentette, hogy ő ezzel nem fog gondolni, miután tudja, hogy eziránt az illető dunántúli követek nem szavaztak, és sokan, mint p. az esperes Nagy, Hrabovszky György, Ga­mauf 8 mások miféle véleményben vannak. Nagy elkesere­dettséggel szólította meg az elnök Radvánszky Ferencet, kit nyilván vádolt, mint ezen egyenetlenségnek szerzőjét és a békének háborgatóját. Erre ez elkeseredve — eltávozott. A symbolumok elleni nyilatkozatot és herceg Coburg levelét, nem akarták sokan a jegyzőkönyvbe felvétetni. A földesurak mint az egyházak pátronusai ellen szólottak többnyire vagy majdnem egyedül a dunántúli követek. A zsinat XVI. ülése oktober 13-án. Crudi felolvasta a házassági ügyet illető kánonokat, melyekbe helvét vallású hitsorsosink beleegyeztek. Csen­desen bevégezvén az olvasást, Baloghy felolvasta a pénz­ügyet illető kánonokat, melyekben kevés változtatás tör­tént, ez pedig hozzáadatott, hogy az elgyengült, lelkészek s a lelkészek özvegyei és árváinak feísegélésére minden lelkész fizetéséhez mérve évenként járuljon. Minthogy a követek száma naponként fogyott, figyel­mezteté Pongrácz Boldizsár a zsinatot arra, hogy mindenki a közszükségekre ajánlott pénzösszegről kötelezvényt adni köteles. Különféle folyamodványok olvastattak, de többnyire a kérvények megtagadtattak. így a pozsonyi könyvkeres­kedő Lippert azon folyamodványnyal lépett fel, miszerint a Pozsonyban nyomtatott tót és német énekeskönyvek a gyülekezetekbe hozassanak be. Felolvastattak iratok, váljon Rozsnyón alapíttassék-e vagy S.-Gömörön hagyassék megagymnásium? Ezen ügy­ben nem határoztatott semmi. Tessedik folyamodott az iránt, hogy neki azon költ­ség térítessék meg, melyet tennie kelletett, midőn Pozsony­ba hivatott az oktatási bizottmányhoz.—Említtetett továbbá bizonyos 280 frtból álló pénzösszeg, melyet B. Zay Péter mint a négy superintendentiának egyetemes főfelügyelője báró Hellenbachtól kölcsön vett, mely összeg a kerületeket terheli. Az elnök figyelmeztette, hogy a kánonokat minden jelenlevő követ aláírja; a jegyzőkönyvben pedig előlállja­nak az összes követek nevei; irja pedig alá azt csak az elnök, egyetemes főfelügyelő, superintendensek és kerületi felügyelők. Ezen ülés vége felé felolvastatott Perlaky Dávid ké­résére némely követeknek nyilatkozata ama kánon ellen: „ A kérdés, mely könyvek tartassanak Magyarországban symbo­licusoknak, mint a jelen zsinat tárgyaihoz nem tartozó, döntet­lenül hagyatván, ideiglenesen meghat ár oztatott, hogy symboli­cus könyvek a dogmákban és szertartásokban, a teendők­nek és tanítandóknak szabályául szolgáljanak. Félretévén mindazokat, melyek a keresztyén türelemmel ellentétben vannak. Ezen nyilatkozatot Gamauf aláirni nem akarta, mert előbb nem olvastatott fel s első pillanatra félrevezető dolgokat talált benne. Az elnök véleménye az vala: azon szavak, melyek sokaknak veszedelmeseknek látszanak, hagyassanak ki. — így ezen tárgy, mely a zsinatot annyi­szor elkeserítette, végképen csendesen befejeztetett. A zsinat XVII. és utolsó ülése oktober 14-én. A zsinatnak egész munkálata, a mely eddig többször olvastatván, vitatkozásoknak tárgya vala, részint a főfel­ügyelő Balogh Péter, részint Solyom István által olvasta­tott fel. Öt részből áll. Miután e munkának első része fel­olvastatott volna ismét heves vita támadt a symbolicus könyvek iránt, hanem nem sokáig tartott. Mert az elnök mindenre kérte a jelenlévőket, hogy már egyszer ezen vi­szálkodásnak véget vetni kellene, sjavallotta, bogy inkább az egész kánon, a mely annyi vitatkozásnak van alávetve, egészen huzassék ki. Felolvastatott tehát még egyszer „ama kérdés, melyek tartassanak symbolicus könyvek­nek, mint jelen zsinathoz nem tartozó, döutetlenül hagyat­ván, ideiglenesen határoztatott, hogy a symbolicus köny­vek a dogmák és szertartásokban (Rituális) a teendőknek s tanítandóknak, az alapdogmákra nézve, szabályául szol­gáljanak , félretévén mind azokat, melyek a keresztyén türelemmel ellentétben vannak." Mire a többség hangosan kiáltotta: maradjon ki! (Emaneat!) s az egész pörösügy befejeztetett és az egész kánon kitöröltetett. A symbolicu­sok és antisymbolicusok két rendbeli nyilatkozata ezen tárgyban a pártoknak visszaadatott s a jegyzőkönyvből ki­maradott. II-ik rész értekezik a lelkészek kötelességeiről. Itt is kiha­gyatott a symbolicus könyveknek megemlítése, mert ama már a lelkészek esküformájában benfoglaltatik. így figyel­meztette a zsinatot Solyom s mindnyájan megnyugodtak benne. III-ik része a házassági ügyekről: „A házasságenge­dély díja az első rokonsági foknál 300, az első sógorsági foknál 200 ft. — A reformátusok sokkal kisebb dijakat szabtak, kikhez ezen tárgyban simulni illőnek találtatott. IV-ik rész. Az iskolák igazgatásáról és a könyvek bí­rálatáról. V. rész. Az elgyengült lelkészek — s általában — a lelkészek özvegyei s árváinak gyámolítására minden lel­kész évenkint a bevételeinek l1 /, %-et fizesse a közpénz­tárba. Az utolsó üléseknek jegyzökönyvét felolvasta Ba­loghy Mihály. így végeztetett a zsinat, melynek záradékául az elnök nyomós beszédet tartott, melyben köszönetet mon­dott a királynak, a királyi biztosnak stb. s engedelmet kért, ha nén.i gyengeséget elkövetett. — Erre következett su­perintendens Szinovitz rövid beszéde s hálaadó könyör­gése. Azután a kánonok aláírása kezdődött meg a super­intendensek és lelkészek által, délután követték ezeket a világiak. Kanya Pál. BELFÖLD. Pozsony, nov. 6. Az ev. vall. pozsonyi egyházmegye itt tartatott esperességi gyűlésében cs. kir. administrátor Ghalupka urnák két körlevele olvastatott fel. Az oktober 15-kéről keltben felszólíttatott az esperesség, hogy egyház­kerületi felügyelő választásához fogjon s a választási ered­ményt a sup. administrátorhoz küldje. A másikban, mely

Next

/
Thumbnails
Contents