Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-11-15 / 46. szám

3. Azon kérdést, mely s hány könyv symbolicus egyházunkban, döntetlenül mellőzvén, mind az, a mi azokban a közönséges türelemmel és a keresztyén szeretettel ellenkezik, elhagyandó. Miután ezek ellen kevesen szólottak volna, a többség az elnök javaslatát elfogadta. Szerdahelyi és Pongrácz, a kik meghányni akarták, alig hallgattattak meg. Azután felolvastatott a helvét vallású követek által közlött javallat a törvénytelen gyermekekről, s majdnem mindenben helyeseltetett, azon függelékkel: hogy ilyen szerencsétlen gyermekekrölgondoskodni kötelesekaszlilök. A különböző vallást követő szüléktől származott gyermekek a vallásban kövessék a nemet (sexum) ha csak a szülék máskép nem egyeztek meg. A megboldogult Drozdik, vallásunk bécsi ágensének helyébe, megválasztatott Zsitkovszky 800 frtnyi díjjal, azon 400 frton kivül, melyek a Jeszenák-féle alapítványból mindkettőt, azaz: a budait és a bécsit illetik. Ezen ágensi díj magyarországi összes gyülekezetek által fizetendő, a kerületekre osztassék el. Hanem mi módon — nem határoztatott el. Drozdik özvegyének 200 ftnyi nyugdíját fizesse az ujdon megbízott ágens — önmaga díjából — ha akarja. A magyarhoni gyülekezetek száma : 1. Dunántúli kerületben . 117 2. Dunáninneni kerületben 72 3. Bányakerületben . . 137 4. Tiszaiban 115 Összesen 441 ide nem számítva a leánygyülekezeteket. A lelkészek özvegyeinek fentartása s a hivatalukban elgyengült lelkészeknek ellátásáról, komolyan gondoskodni kötelességének ismeri a zsinat. Ezen cél elérésére javallatot készíteni kell. Minthogy az egyetemes consistorium megalapítására pénz szükséges, a zsinaton jelenlévők nem csak azon Ügyet pártolni, de példájokkal utat törni tartoznak. Annakokáért nyilvánították akaratjukat, mennyivel szándékozik, t. i. mindenki ezen célra szabadon járulni kinekkinek szabadságában állván mi módon kötelezze magát, azon esetre, ha a király e zsinat határozatait jóváhagyandotta. Megígértek tehát: 1. Az elnök 5000 ftot. Átvitel 20,450 ft. 2. A főfelügyelők 2000 n 24. Lyczi 100 ftot. 3. B. Prónay G. 4000 » 25. Schwartner 100 n 4. B. Prónay S. 1000 » 26. Hrabovszky 100 55 5. Prónay Pál 950 » 27. Nagy István 300 55 6. Pongrácz J. 1000 rí 28. Gamauf 100 55 7. Szerdahelyi 500 T> 29. Kis Péter 100 r> 8. Dr. Glosius 1000 n 30. Kárász 50 55 9. Földváry 1000 31. Szepessy 100 55 \Q, Radvánszky J. 500 » 32. Töpler 100 r> 11. Raksányi 300 » 33. Hrabovszky Gy. 100 55 12. Baloghy 400 » 34. Horváth Sám. 100 r> 13. Jeszenovszky 100 » 35. Torkos, sup. 200 » 14. Matkovics 1000 » 36. Crudi 200 55 15. Karcsai 200 55 37. Institoris 200 n 16. Sólyom 400 r> 38. Schramkó 100 55 17. Káldi 400 55 39. Zubeh 100 11 18. Horváth Jós. 100 n 40. Justh 400 r> 19. Neuhold 100 r> 41. Pettykó 200 r> 20. Takács 100 r> 42. Hrabovszky 100 55 21. Szinovitz 200 r> 43. Szilvái 400 55 22. Sztraka 100 55 44. Bogádi 800 55 23. Molnár 100 n 45. Császár And. 1000 55 20,450 55 24,400 5? Azután olvastattak az egyház kormányzását illető kánonok. Ezen szavak felett: „Pátronusok neve alatt a földesurak is értetnek, megújult a vitatkozás. Végre az elnök kijelentette, hogy ha ezen szavak kihagyatnak, ő az ígért segélyt nem fogja adni. A zsinat XIV. ülése október 11-én. A consistoriumok felállítására szükséges pénzalaphoz hozzájárulni kívántak: özvegy b. Beleznay-Podmaniczky Mária 5000, kir. tanácsos Beniczky 2000, Zimmermann 100 forinttal. Azután foly tattatott az egyházi kormányzatról szóló kánonok felolvasása, melyek kevés módosítással helyeseitettek. Uj vita támadott azon pont iránt, a melyben kijelentetik , hogy a földesurak szinte pátronusai az egyháznak, de nem talált pártolásra. Mert jól értelmezve, a mint már feljebb említtetett az egyháznak nem kárára, hanem inkább hasznára ezen nevezet alatt a földesurak köteleztetnek. Azután határoztatott, hogy a kánonok kétszer tisztáztassanak valamint a jegyzőkönyv is. Következett ezután az egyházi fegyelemről szóló kánonoknak felolvasása. Ezekben kevés változtatott meg. Több mint négy személyt „komáknak" felkérni nem kell — nyilváníttatott.— Továbbá, hogy a lelkész magán-önkénye szerint a szertartásokban ha szinte adiaphorák, változtatni ne merjen, —• nehogy ezáltal a rend és a csend háboríttassék. A symbolicus könyveket illető s oktober 9-én nyíltan benyújtott nyilatkozat az aláiró — prosymbolicus, vagy symbolumok barátjaitól elfogadtatott — propter bonum pacis. Ugyan e napon reggeli nyolc órakor a pesti ág. hitv. evangélikusok imaházában Furgyik György péteri lekésznek ordináltatott. A zsinat XV. ülése oktober 12-én. A zsinati határozatoknak a királyhoz intézett előszava a záradékkal együtt Császár András által olvastatott fel, s a zsinat által helyeseltetett. Ebben kéretik Ö Felsége, hogy ezen kánonokat aláírásával szentesíteni méltóztatnék. Az akadémiai kandidátusok szóbajövén, néhány követek, panaszt emeltek az iránt, hogy néhány tanulók azon ürügy alatt, hogy külföldre készülnek, mint „albisánsok" pénzt gyűjtenek s azt elpazarolják, és hon maradnak. Ezen visszaélések ellen valamit határozni kell: de ezen Ugy sokféle nehézségek miatt el nem döntetett. — Ügyesek engedelmet nyerjenek a külföldi akadémiákat meglátogathatni, hanem előbb szigorún vizsgáltassanak meg, azok kivételével , kik tulajdon költségen tanulmányaikat a külföldön folytatni szándékoznak. Az ugy nevezett albisátióról mi sem határoztatott. „A zsinaton minden egyházmegyének egy szavazata legyen. A követek pedig szedjék magok közt a szavazatokat össze. — A szavazatok egyenlősége mellett, a kerületi felügyelőnek szavazata eldöntő; ha pedig a négy superintendentia szavazatai egyenlő számmal vannak, az elnök szavazata dönti el avitályt." Minthogy az egyház törvényei az idő és körülmények változásának alávetvék: minden tizedik évben a zsinatot meg kell tartani, ha a szükséges királyi engedelem hozzájárul. A mágnások és a földesurak védurasági jogáról megújult a vita. A dunántúli kerületi felügyelő állította, hogy nekik a zsinaton nincs joguk szavazni; a földesuraknak említése nekünk igen veszedelmes, s tehát arra hivatkozni, sőt azt megalapítani nem kellene. Ezen beszéd által felingereltetvén B. Prónay Gábor, kijelentette, hogy ekképen a mágnások és a földesurak jogaiktól fosztatnak meg; hogy ő zsinatra felkéretve jött, mert különben gyülekezeti képviselői minőségben jött volna, épen ugy m ut tek. Matkovics ur. Hozzáadta az elnök: a király és az ország minket ki nem zárnak , ezen jog tehát a zsinatot sem illeti.— Crudi a mágnások ügyét védte, a kikre különös tekintettel illő lenni. Prónay Pál a földesurakat pártolta, moudván: „mikor az egyházak javáért kell valamit tenni, a magánosok és földesurakra bízzák az Ügyeket: s ezért meg kell-e őket fosztani a szavazati jogtól? milyen tanúbizonysága ez a háládatosságnak ? A mágnásokat és földesurakat pártolta