Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-11-15 / 46. szám

A nemzetek egygyé lesznek a kormány minden céljaira, mert azok egyesítésében a kormánynak csak valódi céljai tartattak szem előtt. A két nemzet egy, mert az egyház kettő. Ilyen az Anglia és Skócia egyesülése, mely hasonlít egy egészséges és erödús test tagjainak egyesüléséhez, melyeket mind egy akarat mozgat, s melyek mind együtt működnek közös célokra. Gladstone ur rendszere oly egyesülést idézett volna elő, melyet csak egy borzasztó persa mesének tartalmához lehet hasonlítani. „Zohak király — ugy mondjuk el a regét mint nekünk Sontey ur adja— engedelmet adott az ördögnek, hogy királyi vállait megcsókolhassa. Azon percben két kigyó pattant of

.t ki, melyek éhségök dühében megtámadták fejét s igyekeztek agyvelejéhez férkőzni. Zohák tépte őket 8 körmeivel szaggatta. Ámde ugy találta, hogy azok önmagának elválhatlan részei, s az a mit tépett, szaggatott, tulajdon húsa. Talán találhatnánk — ha körültekintenők a világot — némely ehez hasonló politikai egyesülést, némely utá- ; latos állam-szörnyeteget, mely az érzet egy elvével s az akarat két elvével van megátkozva, mely önmagát gyűlöli, önmagát kínozza, mert oly részekből alakult, melyeket őrjöngő indulat késztet a kölcsönös sebek csapágára s azonban minden csapást érezni kárhoztatvák, oly részekből alakult, melyeket engesztelhetlen gyűlölség szakít el s azonban elválaszthatlan egységbe olvasztvák. Gladstone ur, Zohák iránti gyöngéd érdekből, nincs megelégedve, mivel az ördög eddig csak egyik vállát csókolta meg, mivel nincsen tépő és tépetett kigyó a balján, biztosítani a szégyenvallástól jobb oldalon levő testvérét. De — menjünk tovább a Gladstone ur elmélete körüli vizsgálódásunkban. Miután — a mint ő képzeli — bebizonyította, mikép minden kormánynak kötelessége, egyik vagy másik, hamis vagy igaz hittant vallania, s e vallást megalapítnia: akkor jön ez kérdésre : „Melyik vallást kell a kormánynak választania és e kérdést a kereszty énségnek Angliában megalapított alakja részére dönti el. Ö szerinte, az angol egyház Krisztusnak tiszta közönséges anyaszentegyháza, mely birtokában van az eggházi szolgák apostoli utódságának, (apostolica successio), s amelynek körében feltalálható az igazságra nézve lényeges egység (unitas). Ez egy- j háznak határozataira nézve sokkal nagyobb tiszteletet követel Gladstone ur, mint aminőt maga az egyház, bármely szertartókönyvében, (formulare) valaha igényelt magának ; sokkal nagyobbat, mint a minőt Bossuet mérsékelt iskolája a pápa részére kiván; s aligha kevesebbet, mint a mennyit ez iskola a pápának és közönséges zsinatnak, í együttvéve tulajdonítana. Elválni annak községétől: hitszakadás. Elvetni hagyományait vagy szentírás magyarázatát: bűnös merény. Gladstone ur, a magán-értelem jogát, oly módon mikép azt a protestáns Európában általánosan értik, szörnyű visszaélésnek mondja. A véleményszabadságra nézve azonban, kedvezőnek nyilatkoztatja magát, csakhogy más is ugy gondolkozzék s vélekedjék mint ő, vagyis, az ő nézeteihez alkalmazza itélőtehetségét. Ö szerinte tehát van jogunk az angol egyház minden tanait hibátlanoknak Ítélni; de nincs jogunk csak egyet is azok közül férgesnek Ítélni. Biztosít bennünket, mikép neki semmi ellenvetése sincs a vallásos kérdések gondos fejtegetésére vonatkozólag. Sőt ellenkezőleg, ily vizsgálódást nagyon kívánatosnak vél, mindaddig míg vélemények eltérésére nem vezet; — a mi is épen annyi, mintha olyan tűznek , mely nem éget s oly pálinkának, mely nem részegít, használását ajánlaná. Ó tökéletesen lehetségesnek képzeli az emberiségre nézve, hogy értelmi tehetségöket erélyesen és szabadon gyako rolják a hittani tárgyakon, és mégis ugyanazon következményekre jussanak egymás között és az angol egyházzal, s ezen véleményének, legaláhb a mennyire mi kitapogathattuk, más okát nem adja csak ezt, hogy minden ember, a ki erélyesen és szabadon gyakorolja értelmi tehetségét az Euclides tantételein ezekbe beleegyezik. Okoskodása ez: „A magánértelem cselekvősége, és a meggyőződésnek ereje s egysége a mathematicumokban annyiféle a hány az ember." Ezen kérdésbevonhatlan tényre aztán, ő egy kérdéses okoskodást rak össze. „Minden szabadon vizsgálódó ember — ezt mondja ő — egyértelmű Euclidessel. Úgyde az angol egyháznak épen ugy igazsága van mint Euclidesnek. Miért ne lenne hát minden szabadon vizsgálódó, egyértelmű az angol egyházzal?..." Édes Gladstone ur! hasonló kérdéseket igen sokat tehetnénk. Ezen tétel, például, hogy Károly király irta az Ieon Basilicont, mind állitölag, mind tagadólag épen oly igaz, minthogy a háromszög két oldala nagyobb a harmadiknál. Miért van mégis, bogy dr. Wordsworth és Haliam ur megegyeznek abban, miszerint a háromszög két oldala nagyobb a harmadiknál, az Icon Basilicon valódi eredete felett pedig különböznek ? A tökélyes tudományok állása bizonyítja —• így szól Gladstone ur — mikép vallásra vonatkozólag ezen két eszme, a szorgalmas vizsgálódás és különféle eredmény, egymással hamisan társíttatik." — Mi pedig épen ellenkezőleg fordíthatnók meg ez okoskodást, s azt következtethetnők a vallásos vélemények különféleségéből, hogy szükségkép lenni kell ellenséges mathematicai felekezeteknek is, némelyek kik állítják, mások kik tagadják, hogy a hypothenusa négyzete egyenlő a mellékoldalok összes négyzetével.Mi azonban sem ama,sem eme hasonszerüséget nem tartjuk legcsekélyebb értékűnek is. A szabad vizsgálódás iránya felőli bizonyosságra, egyszerű módunk, felnyitni szemeinket s megtekinteni a világot, melyben élünk; itt pedig azt látjuk, mikép a szabad vizsgálódás, mathematicai tárgyaknál egységet, erkölcsi tárgyaknál különbséget eredményez. Kétségtelenül kevesebb különbözés lenne, ha a vizsgálódók szorgalmasbak és őszintébbek volnának. Azonban, különbözés lenni fog a legszorgalmasbak s legőszintébbek között is, míg az emberi elme alkotása, s az erkölcsi bizonyosság természete változatlanul ez marad. Hogy szabadság s egység nincsenek egymáshoz fűzve: szomorú dolog; de az is az, hogy szárnyunk nincs. És mi akkor fogjuk látni elhárítva az egyik fogyatkozást, mikor a másikat. — Nem csak vallásra nézve van meg ez a különbözés. így van a dolog minden oly tárgyakkal , melyek erkölcsi bizonyosságtól függenek, például, birói kérdésekkel és politikai meggyőződéssel. Minden birák egy öszveget dolgoznak a hármas szabályon ugyanazon számtani elvek szerint, s ugyanazon eredményt hozzák ki. De ebből nem következik, hogy bármily becsületes és utánajáró emberek legyenek is, mindnyájan egy véleményt tápláljanak a Douglas esetében. így, biábanvalóság reményleni olyan szabad alkotmányt, mely alatt minden képviselő egyértelmtileg választatik, s minden törvény egyértelmtileg hozatik ; és nevetséges volna egy államférfiuban, ha elcsudálkoznék és sopánkodnék azért, mert sok olyanok, kik megegyeznek a kétszerkettö=négyben, nem lehetnek egy véleményüek az új szegény-törvény vagy a canadai igazgatásra nézve. (Folyt, köv.) Az ág hitv evangyélmiak 1791-ben Pesten tartatott zsinatának naplója. (Vége.) A zsinat XIII. ülése oktober 10-én. Hogy a symbolicus köny vekrőli vitatkozás ne ismételtessék, az elnök javallott három kánont, melyek a hosszas szóváltásnak véget vetnének. T. i. 1. A lelkészek, mielőtt a szent hivatalt felvállalnák esküdni fognak az illető kerületben eddig divatozó szokott módon. 2. A világiak, consistoriális v. más egyházi hivatalt felvállalván, kötelezik magukat esküvel a szentírásra és azon vallásra, mely mellett az evangyélmi hit Magyarországban felvétetett.