Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-11-01 / 44. szám

becses életét a nevelésügy javára, hogy még sok éveken keresztül gyakorolhassa kegyes adakozásait!... b) Özvegy-árva gyámoldánk részéről a pelsőci takarék magtárban lévő 151 részvény felét, a mult évben végzésileg eladatni elhatározánk •, melynek ára, 800 és egynehány forint; ugyancsak e célra, egy , Rimaszombatban alapítandó takarék-pénztárba tétetni határoztatott. Addigis míg a nevezett takarék-pénztár létrejöne: a fentirt summa, kamatozás végett, biztos helyre kiadatott, a kamat pedig az illető özvegy s árváknak, valamint a fentirt magtárban lévő buza mennyiség leendő kamatja is, kiosztatni, rendeltetett. c) FÜköh György, volt harmaci tanító neveletlen árvái, az egyházmegyei özvegy-árva gyámolda pénztárába — még apjuk által kölcsönzött 60 pforinttal tartozván: társulatunk hivatalosan felszólíttatott, miszerint nevezett árvák javait szedné rendbe és ha az érdekelt pénzösszeg kitelnék belőle: azon esetben az árváknak , vályi takarékmagtárban lévő 12 részvényök nem árvereztetnék el; ellenesetben a gyámoldai igazgatóság kénszeritve érzendi magát a lekötött részvényeket eladatni. Miután pedig az érdekelt árváknak annyi vagyonuk nincsen, hogy az érintett adósságot kifizethessék: társulatunk szivén viselvén az árvák sorsát: elhatározá, miszerint egyes tagok által ajánlott és ajánlandó könyör-adomány utjáu gyüjtend annyi pénzt, hogy a nevezett adósság kifizettethessék. d) Miként lehessen a gyermekeket ugy nevelni, hogy vallásos és jó erkölcsű emberekké formálódjanak ? erre a jövő egyleti gyűlésre beadandó értekezés iratik. A tanácskozmány egy „emlékkönyv" készíttetését elrendelé; melybe, egyletünkben levő minden tanító köteleztetik valamely szakmánkra tartozó dolgozatot irni; továbbá elhunyt jelesebb iskolatanítók életrajzainak megírására a tanítók közöl többen vállalkozván : (némelyek már adtak is be ilynemű dolgozatot) határoztatott, miszerint minden ilynemű dolgozat, mint elhunyt társaink iránti kegyeletnek legszentebb emléke, az egyleti könyvtárba tétessék. Végül: Kállay István, alsó-szuhai tanító egy kedves ajánlattal lepé meg társulatunkat, nevezetesen: egy, 192 lapra terjedő „Temetkezési lant" című népszerű halotti énekeskönyvet — mint saját munkáját — átadott társulatunknak , oly meghagyással, miszerint azt nyomassuk ki és az illető példáuyokért begyülendö pénzmennyiség, egészben, özvegy-árva gyámoldánk pénzalapjához csatoltassék. Örömmel fogadtuk az ifjú szerző nagybecsű adományát, annyival is inkább, mivel általa két szent célt érhetendünk el. 1. Özvegy-árva gyámoldánk javait szép öszszeggel szaporíthatja. 2. Egyházi irodalmunkat egy nélkülözhetlen becses könyvvel gazdagíthatja. A könyv megbirálására tisz. Tompa Mihály, hamvai ref. lelkész ur, egy kinevezett biztosság által, tisztelettel felkéretett, — Adja Isten, hogy e könyv mielőbb napvilágot láthasson és acél, melyre szentelve van, minden vallásos érzelmű protestáns keblében viszhangra találjon. Költő László, tanító. KÖNYVISMERTETÉS. Egyházi könyvtár a magyar reformált vallású nép számára. — Kiadja a tiszántúli reform, egyházkerület. — Szerkeszti Révész Bálint, debreczeni ref. lelkipásztor és egyházkerületi főjegyző. — Első évfolyam 4 füzetben. — Nyomatott a város könyvnyomdájában 1858—1859. Debreczenben. Ha végig tekintünk ezen első évfolyamban adatott tárgyakon; s kellő figyelemre vesszük azoknak nemcsak miségét, hanem egymásutánját is : nem lehet nagy mértékben nem helyeselnünk a nagytiszt, szerkesztőségnek a tárgyak ily rendezése körül kitüntetett ügyességét, sjó tapintatát, miszerint ugy látszik eszményileg ugy gondolta el, s tervezte az évi folyam rendezését, hogy a keresztyéni szemlélődés eleibe, oly renddel tárjon fel egy szép panorama különféle alakzatait, hogy azok közül a megelőzök a következőknek szív- és észképző hatása elé utat egyengessenek s ekként a külön részekből egy didactico aestheticai előnynyel is biró szép egész kerekedjék ki. Gyönyörű gondolat! üdvös eszme a kitűzött cél megközelítésére ! de talán ezen tervezet épen olyan is, mely nélkül a kitűzött cél, — a lelki, vallási, erkölcsi építés teljesen el lenne hibázva? Ugy van ! és épen ez oka annak, hogy többnyire az ily gyűjtemények, azon körben, melyben kellene hatásukat kitüntetni péld. lelkipásztori tárházak, lelkészeink főként az ifjabbak, s kiknek erre szükségök volna, — képzésének előmozdítása körül oly kevés sikert mutatnak mert adnak csak scopas dissolutas, de szervesen és fokozatosan összefüggő egészet nem képeznek. Azonban van még két kellék, melyek közül egyik nélkül bármely téren általában — másik nélkül a vallás-erkölcsiség téren a képzés, javítás, gyógyitás kitűzött célja soha el nem I érthető. Az előbbi abban áll, hogy az összefüggés külalakján kivül benső összefügéssel is birjanak á tárgyak, azaz egy elv, egy nézet egy szellem éltesse, vezesse, hassa által azokat. Nem tudja az ember nevesse-e, vagy elkeseredjék rajta midőn p. o. ugyanazon predikatiós gyűjteményben rationalista s orthodox nézetű munkák vegyesen találtatnak. Ha valaki más tudomány, péld. a természettár terén ilyet tenne nem méltán gúny s boszankodás tárgya volna-e? vette e anuak valaki valami hasznát? Épen olyan volna ez mintha egy kocsiba elöl is, hátul is, oldalról is lovakat fognának: Váljon merre menne most már a kocsi ? És kételkedünk-e benne, hogy épen így semmi céi elérésére nem használható zagyvalék az említett prédikáció gyűjtemény ? — Az utóbbi kellék pedig, melyről azt mondám, hogy nála nélkül a vallás-erkölcsiség téren, a képzés, javítás, gyógyítás kitűzött célja soha el nem érhető, abban áll, hogy a gyűjtemény minden cikkjének életereje, vezető s átható szelleme a valódi keresztyéni hitbuzgóság, tiszta bibliai orthodoxia solid protestáns tan-nézet légyen — mely három ingredientiái az egyedüli helyességnek, a száraz tudományos fokozatához képest különböző aránylatű vegyületben szükség, hogy mindenik cikkben feltaláltassanak. Látunk, hallunk, olvasunk olyan munkákat, melyek a logica, dialectica, rhetorica s a kültapasztalatok mezején gyűjtött, és azokból művészileg lehozott s összeillesztett temérdek emberi ismeretek fegyvereivel és kincseivel ugy el vannak látva, hogy bármely ész és érzület ellenében teljes győzedelmet biztosítottnak képzelnek számukra;— s meglehet, hogy az általok vaktában mégtámadott ész nem is talál hamarjában fegyvert, melylyel ellenök állhasson : de ha csalni nem akarjuk sem magunkat, sem másokat, és azt a mi a vallás történelmében és a mindennapi egyházi tapasztalatokban áll, eltagadni nem akarjuk, őszintén megkell vallanunk , hogy a valódi győzelem, mely a lelket megragadja, felemeli, égi lángra hevíti, kétségeit eloszlatja, habozását lecsillapítja, sérveit gyógyítja az er' kölcsöt valódilag s gyökeresen javítja, nem az ily munkákban szemeket kápráztató fényes felhőnek, hanem csak az isteni illuminátióva] s Jésusi életerővel az érzelem szentéí lyéből kiindulva lelkünk egész valójára ható keresztyéni ihletettségnek, s ennek páncéljával felfegyverzett tudományok számára van biztosítva. Az első kellék, mint mondám az egyházi könyvtárban, eseményileg s a tiszta tervezés határain belől, de csak a meddig is terjedhetett kizárólag a szerkesztőségnek a szerepkiosztást illető műkőre, ugy látszik nem hiányzik. De mivel ezen eszményij leg bármely ügyesen kigondolt tervezetbe csakúgy állhatandott elő a célnak megfelelő valóság, ha a két utóbb említett kellék sem hiányzik : — az pedig mind a mellett is, hogy az alapszabályokban, főként az utóbbira nézve, utasítás adatik, csak a különböző egyéniségektől kezelt külön cikkek minőségétől feltételeztetik : innen hogy meny-