Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-10-04 / 40. szám

Örvendetes tudomásul vétetett a sárospataki főis­kola közigazgatójától eléterjesztett értesítés, hogy Burry György, lausannei született francia, mint a német és francia nyelvek mestere Sárospatakra, hivatala elfoglalása végett megérkezett, és a tápintézet a főiskola kehelében tettleg megnyílt, s végre, hogy a praeparandiában a második ren­des tanár Zsindely István is megkezdette hivatala folytatá­sát. E háromszorosan érdekes hármas tudósítás mutassa egyúttal a sárospataki ref. főiskola ez évi előmenetelét, ha­ladását. A szülék ,.a hitsorsorsok egyetemben , jó remény­nyel vethetik szemeiket az öreg és minden évben megmeg­ujuló anyaiskolára ; minek egyik örvendetes tanúsága, hogy a tanítványok összes száma ez évben már eddig körtilbelől másfél száz, teljesen uj ifjonccal növekedett. Még egyet! Az egyházkertilet rendezte, illetőleg egyenlősítette a sárospataki tanárok fizetését az által, hogy némelyjótéteményeket,melyeketmagaadottatanárnakidők óta, melyekbe a tanár, elődei után, örökösödött, visszavett. Mindez az osztó igazság nevében történt — száz esztendő múlva. Ez által az egyházkerület és főiskolai tanárok né­melyike , a kik tudniillik nem szerencsések Sárospatakon lakházzal birni, egymás irányában teljesen kontraktuális viszonyba léptek. Az egyházkerület még várhatott volna az egyesek kihalásaig; a miben valakit eddig, a nélkül, hogy kérte volna, részesített, azt most megvonni, nem látszik egyezőnek egy nagy közönséghez, minő a kerület, méltó tágkebltiséggel. Favere decet prodesse volentibus. — A krajcáros gazdálkodás is csak a maga helyén — hasznos. (B.-Somogy egyház-megye gyűlése). Nagyt. szerkesztő ur! Van szerencsém egyházmegyénk (b.-somo­gyi) aug. 30., 31. és sept. 1. Csoknyában, törvényes for­mák közt tartott közgyűléséből a közérdektiebb tárgyakat a prot. egyh. és isk. lap számára tiszteletteljesen meg­küldeni. Újonnan választott esperesünk, nt. Kacsóh Lajos ur, hivatali székét elfoglalván,közlelkesedéssel fogadtatott meg­nyitó beszédével — elmondván abban, mikép célja oda­munkálni , hogy : „legyen dicsőség Istennek a mennyben, békeség a földön, és az emberekhez jóakarat" — szép re­mények magvait hinté el az egyházmegye kebelében. Pro­grammjából már e gyűlésen is fejlődött ki egy kedves bim­bó. Volt egyházmegyénknek 1844-ből datálva egy oly értelmű statutuma, melynélfogva testvér tesvérrel, apa fiú­val, ip vővel tanácsszéket nem ülhetett. Ez evangéliom-el­lenes határozat megszüntetését kérte nt. esperes ur meleg szavakban az egyházmegyétől, s az egyházmegye, felte­vén : hogy a választandó vérrokon tanácsbirák az Udvezítő példáját (Márk III. 31—35) mindig és mindenben követen­dik, kész szívvel engedett fölhívásának, s amaz — tán a budai canonok mezején termett — ominosus határozatot, mivel az a választásoknál is megköté a kezeket, végkép eltörlendőnek nyilvánítá, határozá. És mi lelkünkből üd­vözöljük e törlő határzatot, mert abban egy szebb kornak... a képviselet óhajtva várt szép korának közeledését látjuk. Van egyházmegyénknek egy sziv melegével kegyelet karjaival ölelt kedvese, melynek életeért virágzásaért a nehéz napokban bármely áldozatra készen állunk. E ked­vesünk az újabb időkben algymnásiummá váltóztatott csur­gói iskola. Felolvastatott esperesileg kinevezett vizsgálóink hivatalos jelentése a csurgói examenekről. S szomorúan kelle értesülnünk, hogy kedvesünk kebelén ez évben testre lélekre nézve bágyadt és halovány csemeték növekedtek. Ott a sok jeles tanár, ott a kellő taneszközök, ott a test­gyakorda stb. ..honnét mégis e szomorító eredmény? En­nek okát egyházmegyénk a divatozó szakrendszer tidv­telenségében keresi. Üdvös lehet e rendszer felnőtt ifjak­nál , kikben már az önmunkássági képesség fejlődve van, üdvös lehet egyetem eken, akadémiákon, s tán még a gymná­sium 7. és 8-ik osztályaiban is, de hogy az algymnásium­ban nem üdvös, nem életrevaló, sőt káros hatású, mint má-1 sutt, ugy nálunk is bebizonyult. Mit tevők legyünk isko­lánkkal, meghagyjuk-e jelen állapotában, vagy viszonya­inkhoz képest — összeolvasztván a szakrendszert akiszorí­tott osztályrendszerrel — átalakítsuk ?... e korszerűvé vált kérdés megfejtésére bizottmány neveztetett ki, mely az igazgató választmányon és tanárokon kivül több kineve­zett lelkészekből alakulva sept. 20. ülend össze. Kíván­csian nézünk elébe az eredménynek, s nem mulasztjuk el annak idejében bemutatni azt e lapok közönségének is. Hogy csurgói iskolánk nevendékei nem haladhatnak kívánatosan elő, annak okát némelyek azon körülményben vélték feltalálhatónak, hogy népiskoláink, melyek kebelé­böl kapja a gymnásium újoncait, még mindeddig nincsenek elvszertileg szervezve és vezetve. Ezért meghagyatott a körlelkészeknek, hogy egy minélelébb tartandó értekezle­ten munkáljanak oda, hogy az összes superintendentiák által Debreczenben megállapított s elfogadott „tanszervezet" körülményeinkhez, viszonyainkhoz alkalmazva már a jövö tanév elején életbe léptethessék. Újonnan választott esperesét és gondnokát, mint sa­ját hivatalnokait, mindig itthon szokta hivatalukra feles­ketni egyházmegyénk. Most azonban, azon oknál fogva merti nt. esperesünk a juliusban R.-Komáromban tartott j egyházkerületi közgyűlésen már letette esküjét, annak is­métlését nem kívánta meg. Üdvösnek látja azonban, hogy az esperesek ne az egyházkerületen, melynek esperessé lett elválasztásoknál fogva már rendes és törvényes consi­storiumi tagjaivá lettek, hanem az egyházmegyén, mint hivataloskodásuk valódi terén , esküdjenek fel. E többször kifejezett kívánságát, az egyházkerületen az oda hivatal­ból menendő képviselői által most újra feleleveníttetni ki­vánja egyházmegyénk. N.-dobszai gyülekezetünkbemmég 1857-ben meghalt a lelkész. Esperesileg oda rendeltetett utána helyettesül egy évre, míg t. i. a több árvákkal elmaradt özvegy a ke­gyelem-év jótéteményét élvezi, annak már felszentelt lel­kész fia B. Sz. J. — Ez egy év alatt a gyülekezet megsze­rette a szeretett apának fiát is, s a mult évben azt rendes lelkészül megnyerendő folyamodott az egyházmegyéhez. Az egyházmegye canonaink s fenálló statútumaink értel­mében nem adhatta meg a kérelmet. A gyülekezet felleb­bezte ügyét a főtiszt, egyházkerületre. S a főtiszt, egyház­kerületen nem egyházmegyénk, de a folyamodó dobszai gyülekezet lett nyertes. Az egyházkerület ez eljárása ellen óvást tenni kiván követei által tiszteletteljesen egyház­megyénk. Lelkész változásról levén szó, mivel az ürese­désben volt darázsi lelkészállomás e lapokban már több izben fel volt említve, legyen itt feljegyezve, hogy e gyű­lésünkön az is betöltetett galamboki lelkész tiszt. Máté La­jos úrral. A lelkészválasztás az mi egyházmegyénkben legtöbbször adott és ad — sokszor keserű — vitára alkal mat. Ennek oka pedig abban volt és van némileg még ma is, mert csurgói tanárait jó lelkészállomással kivánta — míg lehetett — jutalmazni egyházmegyénk. E körülmény azonban , tanárainknak 500 pft évi fizetés rendeltetvén, s ezáltal azoknak a provinciális lelkészek feletti jogigéjük elvetetvén, jövöre megszűnik, s a lelkészhivás körül sza­badabban fognak mozoghatni gyülekezeteink. Egyházmegyénkben-—ki hittefvolna—a legtöbb gyü­lekezetnek még mindeddig nincs rendezett, a nép szabad vá­lasztása által alakított presbyteriuma. Az öregbiró meg a kisbíró meg néhány községi eskütt mindenhatóskodik az ekklézsián. E kiáltó bajt orvoslandó s egyházaink bel­életének virágzását megindítandó még a mult télen tartott m.-atági közgyűlésen intézkedett egyházmegyénk, hataro­zatilag kimondatván, hogy a presbyterium minden egyház­ban felállítandó. A határozat azonban mindeddig csak a jegyzőkönyvet díszesíté. Hogy hát ne maradjon az to­vábbra is csak irott malaszt, kimondá közgyűlésünkön nt. esperes ur hogy ama határozatot életbeléptetni határozott akarata, s végleges intézkedésre hivta fel e tárgyban az egyházmegyét. Határozati megbízás folytán, bizottmányo-

Next

/
Thumbnails
Contents