Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-09-20 / 38. szám

XXXIX. §. Minden egyházi községnek (paroehiális, esperességi, superintendentiális községnek) jogában ál), különös ügyeit törvényes módon egybegyűlt képviselőinek határozatai által rendezni, a mennyiben ezen határozatok által az általános szabályok vagy elöljáró egyházi hatóságának törvényszerű intézkedései nem sértetnek. Épen ugy mindenik egyházi községnek jogában áll, a hitvallásabeli evangélikus egyházra vonatkozó kívánalmait és indokolt indítványait, további rendszerit tárgyalás végett, azon felsőbb községhez terjeszteni, a melynek tagja; ilyes ügyekben azonban más községekhez vagy azoknak képviseletéhez fordulni nem szabad. XL. §. A eonventeknek és consistoriumnak jogában áll, az elejökbe tartozó egyes tárgyak kidolgozása vagy határozataik foganatosítása végett, bizottmányokat (küldöttségeket) kirendelni. Azonban az egyházkormány közlönyeinek törvényes köréhez tartozó azon hatóság, melynél fogva azok érvényes határozatokat hozhatnak, tőlük állandó bizottmányokra (küldöttségekre) ruházás által el nem vétethetik és hatályon kivül nem tétethetik. XLI. §. Az, a kinek hivatása valamely egyházkormányzási gyülekezetben elnökölni, személyesen felelős azért, hogy a törvényes rend fentartassék, és oly határozat ne hozassék, mely vagy a gyülekezet törvényes jogain túl menne, vagy pedig a fenálló törvényekkel ellenkeznék. Az elő ülőnek jogában és kötelességében áll, a tárgyalást ily esetekben felfüggeszteni; a felfüggesztés okait azonban tartozik a jegyzőkönyvben előadni. A gyülekezet az ilyes felfüggesztésnek feltétlenül tartozik engedelmeskedni; azonban szabadságában áll az elleni panaszát jegyzőkönyvbe iktattatni, s annak közelebbi kifejtésével tüstént a gyülekezet néhány tagjait megbízni. A panasz a gyülekezet fölé rendelt egyházi birói hatóságnál nyújtandó be, s a rendes folyamodási uton (V. §.) tárgyalandó. Ha az elŐ-ülőtöl az engedelmesség megtagadtatik , jogában és kötelességében áll, a gyűlést szétoszlatni, s a törvényes rend fentartása végett, szükség esetében hatalom karért a világi hatóságokhoz fordulni. XLII. §. Hogy oly ügyekben, melyekre nézve az egyik vagy másik hitvallású összes superindentiák érdekei tekintetbe veendők, közöttük az értekezés vagy közrehatás lehetővé tétessék, az egyik vagy másik hitvallású összes superintendentiák által generális conferentia tartandó, mindenik hitvallásra nézve külön-külön. A conferentia a superintendentiáknak törvényesen meghatározott képviselőiből csak időszakonként alakított orgánum. A generális conferentiáknak soha sem szabad, sem a zsinatok jogaiba, sem pedig a superintendentiák önhatóságába vágniok. XLIII. §. A két hitvallások közül mindegyiknek szabad külön-külön minden hat évben zsinatot tartania. A zsinat által tervezendő egyházi törvényekre országfejedelmi jóváhagyásunk szükséges. A generális zsinatok az 1791. évi 26. cikk 4. §. ellenkező határozatának megváltoztatása mellett, országfejcdelmi biztosok jelenléte nélkül tartatnak. XLIV. §. A zsmatok a vallás- és oktatásügyi minisztérium által, az illető generális conferentia részéről tett indítványok alapján, a superintendentiák utján hivatnak egybe, miután összeülésök helye és időpontja iránt, azon indítványok előterjesztése mellett Jóváhagyásunk kikéretett és megnyeretett. XLV. §. Oly célból, hogy a II, V. és VI. §§-ban elősorolt egyházi orgánumok a hozzájuk utasított ügyek felett a szükséges elfogulatlansággal és nyugalommal tanácskozhassanak, azoknak ülései nem tartandók nyilvánosan. Csak az esperességi és superintendentiális conventekbe szabad oly egyéneket, kik ezen gyülekezetek tagjainak sorába nem tartoznak, a megállapítandó közelebbi határozatokhoz képest csendes hallgatókkép bebocsátani. XLVI. §. Az ezen nyiltparancs II. §-ban elősorolt egybázi orgánumok jegyzőkönyvei oly teljességben szerkesztendök, hogy belőlük mind a tanácskozás tárgya, mind pedig a hozott határozatok iudokai pontosan kivehetők legyenek. A generális conferentiáknak nem birósági jegyzőkönyvei, valamint a superintendentiális conventek jegyzőkönyvei , az országfejedelmi főfelügyelési jog gyakorlása céljából, közzétételök s a községekhezi szétküldésök előtt, megtekintés végett, a politikai országos kormányszék Htján vallás- és oktatásügyi minisztériumunk elé terjesztendők, melynek jogában áll a hozott határozatokat törvényellenesség vagy az illetékesség áthágása esetében , felfüggeszteni. XLYII. §. Az esperesek , az egyházvidékökbeli valamennyi községek által, általános szótöbbséggel, az esperességbeli önálló papok számából szabadon választatnak. XLVIII. §. A superintendensek és helyettes superintendensek megürült helye, csak a superintendentiális kerület valamennyi paroehiális községeinek szabad választása által töltethetik be. A választók szavazatuk nyilvánításánál sem a superintendentiára, sem pedig a koronaországra nem szoritvák. XLIX. §. A papok és tanítók választása, hivatalukba való bevezettetésök előtt, a politikai országos kormányszéknek feljelentendő. Ha ezen kormányszék által harminc nap alatt kifogás nem tétetik, ugy az elválasztott hivatalába s az azzal egybekapcsolt járandóságokba tüstént bevezetendő. L. §. A községek és superintendentiák felügyelőivé (gondnokaivá) csak oly férfiak választathatnak, kiknek rendes lakhelye az illető helyközségben, az esperességben, vagy a superintendentiában létezik. LI. §. A superintendensek és superintendentiális felügyelők (gondnokok) választására országfejedelmi megerősítésünk szükséges. Minden itt nevezettek, csak megerősítésök megtörténte után hirdettethetnek ki és vezettetnek be hivatalukba. LII. §. Az egyház tanítóinak, szolgáinak és hivatalnokainak minden eskümintáiba különbség nélkül azon kötelezettség iktatandó be, miszerint Irántunk s Házunk iránt megszcghetlen hűséggel kell viseltetniök, s a reájuk bízott hivatalban a törvények legpontosabb teljesítését és fentartását szem előtt tartaniok. LIII.§. Mind a két hitvallású superintendentiák az államkincstárból évenként segedelmi átalánypénzt kapnak. A segedelmi átalánypénzek következendőkre fordítandók: a) a superintendenseknek adandó évenkénti hivatali pótlékokra, b) az espereseknek adandó [évenkénti hivatali pótlékokra, ej szegény ekklézsiák és népiskolák felsegélésére a vallásügyi minisztérium rendelete folytán. A kivitel közelebbi módozata külön rendelet által fog megállapíttatni. LIV. §. A evangélikus községek és egyházi hatóságok által törvényszerüleg tett intézkedéseknek és rendes eljárás folytán hozott határozatoknak foganatosítása, nemkülönben az egyházi és iskolai szolgákat és hivatalnokokat illető jövedelmeknek s az evangélikus vallási, oktatási és jótékonysági intézetek fentartása céljából az országos kormányszék jóváhagyásával kivetett adózásoknak behajtása végett, a világi hatóságok oltalma és segélye vétethetik igénybe. A világi hatóságok ezen segély megtagadása esetében kötelesek okaikat a megkereső félnek kellő teljességben haladék nélkül Írásban kézbesíteni, mi ellen ezen félnek a felsőbb politikai hatóságnál az előljáró egyházi hatóság (az esperességi consistorium vagy superintendentiális consistorium) utján panaszt tenni jógában áll. LV. §. Mint a két hitvallású evangélikusok egyházi rendtartása, melyre az 1791. évi 26. törvénycikk vonatkozik , véglegesen az egyházi törvényhozás utján fog megalakíttatni, Ezen végleges szabályozás megtörténtéig, Magyar- , Horvát- és Tótországunkban, a szerbvajdaság és temesi bánságban s a katonai határőrvidékben ideiglenes határozatok fognak életbe lépni, melyeknek kibocsátására vallás- és oktatásügyi miniszterünket egyúttal felhatalmazzuk. Ezen határozatok életbeléptetésével egyszersmind I az 1854.junius 21-kén kelt határozványunk folytán vallás-