Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-09-06 / 36. szám

a hazai prot egyházi és iskolai viszonyok s állapotok tevék s bár kirándulásom egyéb tekintetekben is gazdagon kárpotolta utazási fáradalmaimat: mindazáltal legnagyobb nyereményemnek azt tartom, hogy a tiszántúli és erdélyországi egyházi és iskolai állapotok felöl magamnak elevenebb s teljesebb képet szeieztem, mint a minővel a holt betűk olvasása után eddigelé birtam. Szerzett utazási tapasztalataimnak eredményét a feledékenységnek futó homokja ellen biztosítandó, elhatároztam magamban, hogy emlékemnek lapjáról a fris benyomásokat néhány irott sorokban is leteszem. Igy születtek meg ezen jegyzetek, melyekben tehát a t. olvasó hiába keresne akár mulattató leírásokat s költői festéseket, akár érdekes uti kalandokat, akár az ipar- és kereskedelmi vagy politikai élet körébe vágó statisticai kimutatásokat s javaslatokat; ezen jegyzetek kizárólag prot. egyházi és iskolai viszonyokra vonatkozók, de még így is nem annyira körülményes és részletes elösorolásai azok az e tekintetben szerzett tapasztalatok egész láncolatának, mint inkább csak abból felfogott egyes töredékek egyéni nézetekkel kisérve II. Legközelebbi megállapodásom helye Szentes volt. Szentes nemcsak népességét, de egyházi beléletét tekintve is a jelentékenyebb ref. gyülekezetek közé tartozik. Benne a buzgóság, vallásosság és egyháziasság, bár nem mutatja még azon hőfokot, melyre az emelkedni képes, de mindenesetre eléggé dicséretes emelkedési állásponttal bir. A kerületi főiskolára, a megkereső gyülekezetek felsegélésére s általában egyházi és iskolai célokra fordított évenkénti adományai tetemes összegre rúgnak, a mi tagadhatatlanul az ott működő vallásos és egyházias szellemről s tényező erők hatásáról tesz bizonyságot. Elemi iskolái mond-Íhatni túlnépesek. A legtöbb tanító keze alatt 100—140 tanulóból álló osztály van, mely körülmény a tanítás lehető sükeres eredményének kétség kivül hátrányára szolgál. Egyébiránt a gyülekezet s annak presbyteriuma nagy gondot és áldozati buzgóságot fordít az elemi iskoláknak minél nagyobb felvirágoztathatására, s hogy a tanítók száma a kivánt mennyiségre még eddig nem emeltethetett, annak oka itt, mint többnyire másutt is, nem a jó akarat és belátás, hanem a szükséges anyagi erőknek hiányában keresendő. Nem tudom, hogy a városi pénztár évenkint mily összeggel gyámolítja itt a tanítás ügyét; de ha az — mint gondolom — aránytalanul csekély, ugy hiszem, nem volna illetéktelen dolog e tekintetbeni segélyezésért a városi községhez fordulni. Ha Kecskemét, N.-IÍÖrös stb. az elemi iskolaügy oltárára a városi közpénztárból évenkint ezereket áldoznak: bizonyosan a szentes-városi községtanácsról is fel kell tennünk azon belátást és a népnövelés ügye iránti áldozat-készséget, melylyel az a Kecskemét és N. Kőrös által szerzett méltó érdemnek és dicsőségnek osztályos társa bizonyosan örömmel kivánna lenni. Különben a szentesi elemi iskolák állapota még így is becsülettel kiáll/a a bírálatot. Azon osztályok után ítélve, melyekben magam is, mint látogató megfordultam, azt kell monnom , hogy Szentesnek nemcsak szorgalmas és ügyes, de valóban kitünőbbféle tanítói vannak. A gyermekek a nyári iskolázásnak szokásos lázasága dacára is nagy számmal voltak fen az iskolában, s értelmesen és bátran feleltek a feltett kérdésekre. Örömmel hallám, hogy a város nagy kiterjedésű határaiban különböző pontokon tanyaiskolák is vannak s azokra is épen ugy, mint a városi iskolákra kellő gond és figyelem fordíttatik. Az egyházi s iskolai épületek, mely utóbbiaknak száma most egy ujabbal szaporodik, általában jókarban vagy legalább kijavítás alatt vannak. Különösen méltó díszére válik mind a gyülekezetnek, mind a városnak a belvárosi emeletes iskolai épület, melyben a teremek mind oly szépek , téresek és világosak, hogy bármely magasabb tanintézet termeiül is megjárnák. Ezen iskolai épület egyik végében | bolt van; de én ezt egyátalán semmi olyanféle szigorú megrovás alá eshető dolognak nem találtam , mint azt e lapok jó régi számában valamelyik t. közlő megtenni jónak és eléggé fontosnak látta. Nézetem szerint a gyülekezetek helyesen tesznek, midőn a tanítás ügyének nem hátrányára, sőt épen annak minél nagyobb anyagi erővel lehető támogatására a disponibilis helyiségeket és épületi részeket — mint ezt a hazában számtalan helyen tapasztalhatjuk — minél gazdagabb, de azért tisztességes jövedelmi kútforrásul felhasználják. A gyülekezet és a presbyterium tevékenységéről, s haladni akaró őszinte és komoly törekvéséről tesz tanusá' got azon legközelebbi intézkedés is, mely szerint Szentesen már a jövő évben több vagy kevesebb osztályból álló, s évenkint növelendő algymnasiumi tanfolyam céloztatik megnyittatni. Minden tudományos intézetünk egy-egy bástyája protestáns egyházunknak, egy-egy világító lámpácskája nemzeti művelődésünknek is, s ennélfogva felesleges dolog a felett kérdést is emelni : váljon hasznos-e emez vagy amaz helyen gymnásium? Azt is elismerem, hogy a szentesi népes ref. gyülekezet jól rendezett elemi-iskolákon kivül tán magasabb intézetre is méltó igényt tarthat. —. Azonban a mi hasznos, az nem mindig szükséges is egyszersmind, s hasznos intézkedéseket életbe léptetni a netalán szükségesek mellőztével, rendesen kártékonynak szokott bebizonyulni. Az illetők Ítélhetik meg legjobban, váljon Szentesen, melynek közelében ott esnek a szarvasi, h.-mezővásárhelyi s kevéssel távolabb a kecskeméti, n.-körösi jól rendezett gymnásiumok , akár a vidékiek , akár a helybeliek érdekéből szükséges e gymnásium felállítása, mely ha a célnak megfelelő kiván lenni, még négy osztálya által is évenkint több ezereket vesz igénybe; ha pedig kellő tanerőkkel és taneszközökkel el nem láttatik, akkor épen a kitűzött cél elérhetése van kockáztatva? E kérdést én boncolgatni nem akarom, tudván különben is, hogy ez ügynek mind eleje, mind vége eléggé meg volt hányva a helyi viszonyokat és szükségeket alaposan ismerő belátásos férfiak által: azonban legyen szabad e speciális viszonytól eltekintve, általánosságban azon kérdést tennem fel: váljon célszerü-e, s hazai egyetemes prot. egyházunk érdekei szempontjából igazolható e különben is nagyon sokra, főleg feleslegesekre épen nem terjedhető anyagi erőinket oly számos gymnásiumok felállítására fordítani? váljon, ha a geographiai távolságot tekintjük, nem ütközhetünk-^ meg azon, hogy mondhatni egymás töviben ott | vannak a n.-kőrösi, kecskeméti, k. kun-szentmiklósi, halasi, h.-mezővásárhelyi gymnásiumok? váljon nem volna-e kívánatos, hogy valahára apró és legtöbbször csak a vetélkedési vágy sugalmaiból kimagyarázható helyi érdekeink köréből magasabb, egyetemes egyházi érdekeink álláspontjára is felemelkedjünk, s erőnket, a helyett, hogy kisszerű s nélkülözhető vállalatokba öljük be s daraboljuk izekre, valahára egy nagyobb eszme valósítására | is fordítsuk és öszpontosítsuk ? Mi kicsiben valóban sokat, j tán többet, mint a külföld, teszünk ; de nagyban vajmi kej vés, az a mit eddigelé tettünk. Váljon a prot. egyetem i is nem könny ebben létesülhetne-e, ha gyülekezeteink azon ! Összegnek, melyet most apró helyi érdekeikre, mind ma| gukra, mind az egyetemes egyházra kevés haszonnal fordítnak, egy részét oly magasabb célok válosítására szen| telnék, melyek, midőn az egészre, ugy egyszersmind rájuk is, mint az egészeek tagjaira csak hasznot és üdvét arasztanának ? Vagy nem tennének-e a közjó érdekében | több gyülekezeteink nagyobb szolgálatot akkor is, ha kevésbé virágzó gymnásiumok helyett a nagyobb tanintézetekben a saját kebelükből származó ifjak számára ösztön-és tápdíjakat alapítanának ? vagy ha már saját helyi érdekeik körétől eltávozni egyátalán nem akarnak, nem tennének-e még akkor is jobbat, ha pénzerejöket és figyelmöket? inkább kisdedóvodák s reáliskolák felállítására fordítanák. Hisz prot. egyházunknak ós nemzetiségüknek I ezen intézetek épen oly hasznos szolgálatot tehetnén ek,