Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1859 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1859-08-23 / 34. szám

PROTESTÁNS í SZERKESZTŐ ÉS RIADÓ-HIVATAL: Lövészutca, 10, szám, 1. emelet. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben, házhozhordással félévre 3 fr. 42, egész évre 6 fr. 83 ujkr. Vidéken, póstán szétküldéssel félévre 3 fr. 68 kr., egész évre 7 fr. 35 ujkr. Előfizethetni minden cs. kir. póstahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdíj külön 30 ujkr. Lássunk a dologhoz! Ki, az egyházunkban máris általános elismerést nyert s kitűnően szerkesztett Protestáns Egyházi és Iskolai lapban megpendített több rendbeli magasztos, és a magyarhoni protestantismus üdvét és felvirágzását előmozdítani törekvő eszméket, javallatokat figyelemmel kiséri s olvassa, lehetetlen azon vallomásra nem fakadnia: hiszen mind jó az a mit egyik vagy másik hitsorsosunk előadott, kifejtett, de mit ér, ha mindazok életbe nem léptetvén a papiroson, csak irott malasztok maradnak ? mit használ a felséges s lélekemelő gondolat, ha nem valósíttatik ? Ezen állításra ismét mindenki azt fogja mondani, igen-igen óhajtaná azokat egyik is; másik is valósítani, életbe léptetni, — de hogyan, miután hazánkban a protestantismus centrálisáivá nincs. Szabadjon ez úttal ezen ellenvetésre szerény véleményünket kijelentenünk. És már előlegesen is ki merjük nyilatkoztatni, hogy csak akarjunk s lássunk a dologhoz, találunk utat és módot, legjobb indítványainkat életbeléptetni, s szép eszméinket megtestesíteni, — mind a mellett, hogy egyházunk öszpontosítva nincs. — Fejtsük ki ez utakat és módokat bővebben. Miután bennünket az egyházakban , esperességekben, kerületekben tartatni szokott conferentiáktól, consistoriumoktól, gyűlésektől, vagy választmányi összeillésektől soha senki sem tiltott el, nem is fog; — ugy attól sem tarthat senki, hogy mind a két hitvallású superintendentiák némely megbízottjainak, az illető superintendensek és administratorok (kik egyébiránt is hivatalaikra a magas kormány által neveztettek ki) befolyása mellett együttes választmányi conferentiák megtartása protestáns egyházunktól megtagadtatnék. Mert, ha a katholikus érsekek olyan zsinatok tartására, — melyeken több püspök és a meghivott papság értekezhetik az egyház érdekei tekintetében, — fel vannak jogosítva, miért tiltaná el valaki protestáns egyházunkat az ilyen együttes választmányi conferentiáktól. Mert hiszen azokon különben sem fordulhatnak elő más, mint akár egyházainkat, akár nevelő intézeteinket érdeklő tárgyak és viszonyok, melyekre a magas kormány már eddig is kiterjeszté figyelmét, s törekvését oda irányozza, hogy a most is fenálló szentesített törvények és az európai hatalmaságokkal kötött szerződések alapján jogos viszonyaink rendeztessenek. E célból közlött velünk a magas kormány megelőzőleg egy javallatot, még pedig az 1856-ik év auguszt. 21-kén 1137. sz. a. kelt azon utasítással, hogy e fontos tárgyban a superintendentiák véleményeiket egymással szabadon közölhessék, — következéskép igen is óhajtja, hogy a protestantismus hazánkban egyetértőleg biztos alapokra fektettessék. Ezen állításra valaki azt mondhatná, mi azon javallatba meg nem nyugodhattunk. De épen ezen ellenvetésünk okozta bajok nehezednek nyomasztólag egyházunkra. Mert ha arra, a mint igaz is, észrevételeket tenni teljes jogunk- és szabadságunkban állott, de mi csak általánoságban nyilatkoztunk, még azzal sem a magas kormány törekvését elő nem mozdítottuk, sem egyházunkat nem biztosítottuk, — sőt olyan semleges álapotot idéztünk elő, hogy az uj rendszerre várakozván, az eddig fenálló coordinátióink és canonjaink értelmében is egyházunk virágzását előbbre nem vihettük. így hát nincs más teendőnk, mint vagy egy más munkát készíteni, melyből a magas kormány átláthatná, hogymint ő cs. k. Ap. Felségének hű alattvalói a Felség által reánk is ruházott vallásbeli egyenlőségi jogunk- és kötelességünknél fogva vallásos szabadságunkat hatalmas szárnyai alatt biztosítani kivánjuk ; ninc3 más teendőnk, mint egész tevékenységgel fellépni, és akár egyházi, akár nevelő intézetcinket érdeklő ügyeinket illetőleg célszerűen, — a kor kivánataihoz képest, de mindég a protestantismus elveit, nevezetesen pedig a Jézus tanait követve, melyek a hitben, reményben, szeretetben és a felsőség iránt tartozó engedelmességben gyökereznek, — elrendezni, szóval Az egy:; házunkat illető dologhoz érdemileg hozzálátni, y ^ Hozzá láthatunk pedig minden dolgaink rendezéséhez, az általunk ajánlott együttes válaM^ányi